Legterhesebb örökségünk a kommunizmus és Trianon

Tõkés László svájci útjáról

– Közös nyelvünk nem csak a féltve õrzött anyanyelv, hanem az Evangélium is, mely határok feletti – mondta Tõkés László EP-képviselõ, református püspök Zürichben 2009. február 8-án a Bruder Klaus katolikus templomban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Zürichi Magyar Egyesület és a Svájci Magyarház Alapítvány meghívására látogatott Svájcba. Az EP-képviselõ díszvendége volt a Zürichi Magyar Bálnak, a Svájcban élõ magyarok legnagyobb rendezvényének.

Az ökumenikus istentiszteleten Tõkés László hangsúlyozta: – Noha naponta szembesülünk a globális válság híreivel, a gazdasági válság mellett erkölcsi válság is sújtja az emberiséget. Ennek ellenére a keresztény remény megoldást nyújthat mindannyiunk számára. Kiemelte: – Reménytelen ember az, aki távol van Istentõl. A reményvesztett világban forduljunk imádsággal Istenhez, hisz úgy kell befogadnunk Õt, hogy vérünkké váljon az ige tanítása – mondta.

A nemrég megtartott brüsszeli, majd nagyváradi Biblia-kiállításról szólva elmondta: – Európának nagy szüksége van a Bibliára. Ha mi is olyan komolyan vennénk a hitünket, mint a muszlimok, nem féltené nemzetünket Tõkés László. Rámutatott: – A jelenlegi Európa eltávolodott Istentõl. Ezért Szent Pál hittérítõ útjára ismét nagy szükség lenne – hívta fel hallgatósága figyelmét a református püspök.

Az ökumenikus istentiszteleten Vizauer Ferenc, a Zürichi Magyar Misszió katolikus plébánosa, valamint Pataki Ferenc, a Svájci Magyarnyelvû Protestáns Gyülekezetek Szövetségének elnöke köszöntötte Tõkés Lászlót és Varga György református lelkészt Horvátországból.

Az ünnepi istentisztelet végén az egyházi méltóságok megáldották a Zürichi Magyar Egyesület ereklyés zászlóját. Szennyessy László, az Egyesület elnöke ünnepi beszédében kiemelte: – A Zürichi Magyar Egyesület hosszú utat tett meg 1864-ben történt alapítása óta. Az akkori alapítók is menekültek voltak, az 1848-49-es szabadságharc menekültjei. Az 1956-os magyar emigráció bebizonyította a világnak, hogy a magyarság nem a nácizmus utolsó csatlósa, nem antiszemita bûnös nemzet, hanem a szabadságért áldozatot hozni tudó bátor, dolgos nemzet és nép. Ezzel a magyarságképpel léphetett Magyarország az Európai Unióba. Szennyessy hangsúlyozta: – Ha az ’56-os nemzedék nem szervezi meg sorait, nem alapít egyesületet, segélyszervezetet, melyek a hagyományõrzés és nyelvápolás mellett az új hazába történõ beilleszkedést is fontos feladatának tekintette, ha nem alkot egyházközösségeket, ahol mindmáig anyanyelvünkön szólhatunk Istenünkhöz, ha nem létesít cserkészmozgalmat és hétvégi magyar iskolát, ahol gondoskodunk arról, hogy ne mindenki asszimilálódjon nyomtalanul a svájci társadalomba, ha nem hozza létre a továbbéléshez szükséges Magyar Házat, ahol továbbra is tisztán tarthatják ’56 eszmei örökségét, akkor asszimilálódott volna a magyarság.

Az ökumenikus istentiszteletet követõen Tõkés László találkozott a hívekkel. Beszámolt mintegy másfél éve megkezdett EP-képviselõi munkájáról. Hangsúlyozta: az elmúlt húsz év alatt egymillióval fogyott a magyarság kis Magyarországon és a határon túlra szakadt területeken. Kiemelte a háromszázezernyi csángó magyarság sorsát, akiket véleménye szerint Krisztus nevében pusztítanak, s szinte senki nem segít nekik.

Egy konferencia-sorozatra utalva Papp Lajos professzor gondolatait idézve kijelentette: – A kiút visszaút Istenhez. Az elmúlt rendszerváltozás húsz évét felidézve pedig megállapította: – A második húsz esztendõ most kezdõdik, ugyanis a kommunisták továbbra is „hazugságokkal etetnek bennünket”. Tõkés László legterhesebb örökségünknek nevezte a kommunizmust és Trianont, mely miatt sokkal nehezebben találjuk meg a remény útját.

Az autonómia szükségességérõl szólva kijelentette: – Az RMDSZ zátonyra futtatta az autonómia ügyét, Érzékletesen szólva: jobbra jeleztek, és balra hajtottak. Az RMDSZ vezetõsége évekkel ezelõtt eltávolította Tõkést a tiszteletbeli elnöki posztról, ma viszont ugyanazok az emberek az EP-lista elsõ helyét kínálják neki az EP-választások alkalmával – mutatott rá az EP-képviselõ. Ha a magyar érdek úgy kívánja, elvállalja az elsõ helyet, de Tõkés László elsõsorban a nemzeti összefogás lista felállítását javasolja.

Tõkés László meghirdette a Keresztény Európát elnevezésû programját, valamint elsõdleges céljának tekinti, hogy a tizenötmilliós magyar nemzet ügye váljon európai üggyé!

Az 1956-os magyar szabadságharc után, a Nyugatra menekült magyarok közül kb. 5000-en találtak otthonra Zürichben és környékén. Ekkor újraszervezték a Zürichi Magyar Egyesületet, melynek elsõdleges célja a magyar öntudat ébrentartása, a magyar nemzeti kultúra ápolása Svájcban, valamint a svájci társadalomba való beilleszkedés.

A Svájci Magyarház Alapítványt az ’56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának évében jegyezték be. Szennyessy László kuratóriumi elnök érdeklõdésünkre elmondta: – Az alapítvány célja: magyar házak (magyar kultúrközpontok) létrehozása és fenntartása Svájcban, mely elsõdleges feladatának tekinti a magyar kultúra- és nyelv ápolását, a vallási lelkigondozást, valamint könyvtár és archívum mûködtetését.

A nagysikerû 38. zürichi magyar bálon, melyet február 7-én szerveztek a Swissotelban, Tõkés László, a bál díszvendége hangsúlyozta: – Ha megmaradunk Krisztus fiainak, és Árpád unokáinak, nem félti a magyart!

Frigyesy Ágnes