Ideje volna, hogy Románia, eddigi többségi elvû,

diktatórikus kisebbségpolitikáját felülvizsgálja

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi Közleményt jelentette meg 2009. február 2-án Strasbourgban: – Tõkés László püspök, EP-képviselõ 2009. január 31-én, képviselõtársa, Glattfelder Béla, valamint Kovács Péter polgármester meghívására egy, a Fidesz-MPSZ által rendezett farsangi polgári találkozón vett részt Cinkotán, Budapest XVI. kerületében. Tizenkilenc évvel ezelõtt európai képviselõnk ugyanitt – a rákosszentmihályi református templomban – találkozott a Ceausescu-diktatúra által elûzött erdélyi menekültekkel.

Alkalmi beszédében Tõkés László méltatta a szintén jelen lévõ, a menekülteknek egykor menedéket nyújtó Pánczél Tivadar lelkipásztort, néhai Németh Géza egykori munkatársát. Az általuk képviseltek szellemében ugyanakkor síkra szállt az európai kisebbségvédelem, a határon túlra szakadt magyarság ügye mellett.

Másnap, február 1-én európai képviselõnk az Európai Tiszteletbeli Szenátus (Sénat d'Honneur Européen) évenkénti ülésén vett részt az antwerpeni Elzenveld Kongresszusi Központban. Az 1962-ben alakult páneurópai testület szenátorai sorába – többek között – olyan jeles közéleti és politikai személyiségek tartoznak, mint: Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke, Alois Mock volt osztrák kancellár, Hans-Dietrich Genscher német ex-külügyminiszter, Vaclav Havel és Elena Bonnert. Tõkés Lászlót a temesvári felkelésben játszott szerepe elismeréseképpen – Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke javaslatára – 1992-ben fogadták a Szenátus tagjává.

Az ünnepélyes ülés napirendjén – egyebek mellett – új tiszteletbeli európai szenátorok felavatása szerepelt. Megnyitó beszédében Walter Kunnen, a Szenátus kancellárja az „európai gondolat” mellett tett hitet, és bármely totalitárius rendszer ellenében a Belgiumban is érvényesülõ föderalizmus fontosságát hangsúlyozta.

Február 2-án délután Tõkés László az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Ennek az ügynek különleges idõszerûséget kölcsönöz Traian Bãsescu román államelnök mostani budapesti látogatása.

Az EP-képviselõ már 2007 decemberi találkozójuk alkalmával Traian Bãsescu támogatását kérte a székelyföldi autonómia megvalósításához, utóbb pedig olyan javaslatcsomagot juttatott el az államfõhöz, melyben Székelyföld területi önrendelkezésének kérdése is szerepelt.

A román államfõ visszautasító állásfoglalásával szemben, európai képviselõnk Sólyom László magyar államelnök álláspontjával ért egyet, aki „lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját”. Az európai elveknek és gyakorlatnak megfelelõen elvárható volna, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – Románia is elismerje és érvényesülni engedje a kisebbségi kollektív jogokat, melyek semmiképpen nem sértik az ország szuverenitását. Ami pedig az erdélyi, illetve székelyföldi magyarok jogállását illeti: ideje volna már, hogy Románia, eddigi többségi elvû, diktatórikus kisebbségpolitikáját felülvizsgálva, európai és demokratikus módon – végre – a leginkább érdekelt magyar nemzeti közösséget is megkérdezze saját sorsát és jövõjét illetõen. Méltó volna, hogy a Ceauºescu-diktatúra bukásának 20. esztendejében – végre – a forradalmi változásokban meghatározó szerepet vállalt romániai magyarok viszonylatában is végbemenjen a demokratikus rendszerváltozás.

Mellékelt felszólalásában Tõkés László ehhez kérte az Európai Parlament támogatását.

Tõkés László felszólalása Székelyföld területi autonómiája tárgyában

Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfél-két milliós erdélyi magyarságra is érvényes.

Két évvel ezelõtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföld területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210.000 választópolgár 99 %-a igennel szavazott a kérdésre.

Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentõs része újabb, teljes körû hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselõik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erõvel gáncsolni igyekeznek.

Kérem az Európai Parlamentet, Hans-Gert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat.

http://www.tokeslaszlo.eu

Továbbította: Frigyesy Ágnes