Sólyom-Tõkés találkozó Budapesten

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája 2009. január 28-án az alábbi közleményt tette közzé: – Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke ma, 2009. január 28-án fogadta Tõkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét a Sándor-palotában. Az államfõ meghívásának eleget téve Tõkés László – az EMNT alelnökei, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor kíséretében – beszámolt a romániai politikai helyzetrõl, illetve rövid helyzetképet festett az erdélyi magyar politika aktuális állapotáról.

Tõkés László megköszönte a köztársasági elnöknek a nemzetegyesítés terén tett erõfeszítéseit, a határon túlra szakadt nemzetrészekkel való törõdést, és külön gratulált a köztársasági elnök kezdeményezésére született konferenciasorozathoz. Az erdélyi magyarok európai képviselõje hangsúlyozta: Trianon után a kommunizmus ártott leginkább a magyar nemzeti egységnek. Véleménye szerint 2004. december 5-e nem annyira a trianoni diktátum, hanem inkább a kommunista korszaknak a szétszakadt nemzetrészeket egymástól elidegenítõ, „internacionalista” doktrínájának a következménye.

Következésképpen elengedhetetlennek tartja a kommunista múlttal való õszinte szembenézést, a kommunizmus bûneinek feltárását. Utalt arra, hogy a 2007 decemberében a román államelnökkel, Traian Bãsescuval való találkozójukon Románia államfõje elvi támogatásáról biztosította a kommunizmus magyar- és kisebbségellenes bûntetteinek kutatását.

Tõkés László meghívta Sólyom László államelnököt 2009. december 15-re Temesvárra, a romániai forradalom húsz éves évfordulója alkalmából rendezendõ ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke a meghívást elvileg elfogadta.

Tõkés László felvetette a magyar adóforintokból létrehozott erdélyi magyar felsõoktatási intézmények, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásának ügyét is. Örömmel számolt be az államelnöknek a PKE hivatalos akkreditálásáról, illetve a Sapientia-EMTE küszöbön álló akkreditációjáról. Emlékeztetett: kereken ötven éve olvasztották be a Bolyai Egyetemet a Babeº Egyetembe, és ennek kapcsán felhozta a két magyar nyelvû felsõfokú oktatási intézmény paritásos alapon való, a magyar és a román állam által egyforma mértékben történõ támogatásának kérdését. Sólyom László válaszában elismerõen szólt az eddigi eredményekrõl, és abbéli reményét fejezte ki, hogy a magyar nyelvû intézmények tovább fognak erõsödni.

Tõkés László rövid tájékoztatást nyújtott arról a csángómentõ programról, amely a csángómagyarok nyelvi és közösségi megmaradását célozza, és arra kérte a magyar köztársasági elnököt, hogy továbbra is támogassa a csángó ügyet.

Traian Bãsescu román államfõ küszöbön álló budapesti látogatása kapcsán az EMNT elnöke ismertette a magyar államfõvel a Romániában – államelnöki segédlettel – felerõsödött regionalizációs folyamatokat. Elmondta: fennáll a veszélye annak, hogy az új regionális közigazgatási rendszer nem tartja tiszteletben a különbözõ történelmi régiók határvonalait, és az etnikai összetételt is megváltoztathatja. A régiók újrarajzolása, illetve Székelyföld területi autonómiája kiemelten fontos mind a székelység, mind egész erdélyi magyarságunk jövõje szempontjából.

Az aktuálpolitika rendjén az erdélyi magyarok európai képviselõje beszámolt arról, hogy a közelgõ európai parlamenti választások tekintetében egy közös, nemzeti lista felállítására tett javaslatot, amelynek lehetõségérõl pénteken, 2009. január 30-án egyeztet Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Sólyom László egyetértett a magyar összefogás szükségességével, és reményét fejezte ki, hogy ezáltal több képviselõje lehet az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben.

Továbbította:

Frigyesy Ágnes