Közös sajtótájékoztatón a Hungarica frontemberei

és a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat jogászai

– Emberjogi válsághelyzet dúl 2006 õsze óta Magyarországon. Az emberi jogok alapvetõen sérülnek, ezért a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány 2004-es megalakulása mellett létrehozták a Nemzeti Jogvédõ Szolgálatot 2008-ban, melynek célja, hogy jogászokkal együttmûködve védjék az emberi jogokat hazánkban – mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat (NJSZ) ügyvezetõ elnöke 2009. január 28-án Budapesten, a Gong Étteremben tartott sajtótájékoztatón.

Gaudi-Nagy bejelentette: 2009. február 13-án a Hungarica együttessel összefogva jótékonysági estet szerveznek a „Koncert a nemzeti jogvédelemért” címmel (Helyszín: Wigwam, Budapest, XI. Fehérvári út 202. Idõpont: 20 óra), mert az együttes tagjai ugyanazt a szellemiséget képviselik, mint amit a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat jogászai.

A Hungarica Együttes ügyvezetõje, Gõbl Gábor rámutatott: – Végre van egy olyan jogvédõ szervezet, mely a Nemzet ügyéért kiálló, küzdõ hazafiak és elkötelezett, missziót teljesítõ szervezetek számára hatékony jogi védõernyõt nyújt, ezt már évek óta folytatott eredményes munkájuk bizonyította. Szembe mernek menni az elnyomó, jogkorlátozó önkényuralmi jellegû állami hazugság-gépezettel, koncepciós perekben védik a meghurcoltakat, kártérítést harcolnak ki nekik. Kiállnak az igazság mellett, szót emelnek azokért, akik felemelik a hangjukat a magyarverések, és a magyargyûlölet ellen.

Sziva Balázs énekes, 40 esztendõs, soha nem gondolta volna, hogy megélje azokat a jogsértéseket, melyekrõl a szülei, nagyszülei meséltek.

„A Szabadság betûi” Hungarica klipet, melyet levetítettek a sajtótájékoztatón (dalszerzõ, gitáros: Mentes Norbert) eddig közel 50 ezren tekintették meg, a lemez pedig az eladási lista elõkelõ helyén szerepel. A koncert bevételébõl a nemzeti jogvédõk szervezetét: a Nemzeti Jogvédõ Szolgálatot (www.nja.hu ) támogatja a zenekar. A koncert fõvédnökei: Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás jogvédõk.

A koncertjegy és „A Szabadság betûi” ajándék CD kedvezményes áron, együtt jár a koncert napjáig. A koncert vendég zenekara a Patrióta, valamint meglepetésként fellépnek Gaudi-Nagy Tamás gyermekei. További információ: www.hungaricazenekar.hu honlapon olvasható.

Morvai Krisztina büntetõ jogász hozzászólásában elmondta: – Magyarország jövõje attól függ, mennyire tudjuk megértetni, mi a különbség egy rabszolga sorsba kényszerített- , és egy szabadságban élõ ország között. Hangsúlyozta: a nemzeti szellemû emberi jogok védelmezõi ellenszélben kénytelenek küzdeni az igazságért, hisz hazánkban ma szélsõségesnek, erõszakosnak tûntetik fel azt, aki kiáll az emberi jogokért. Ennek ellenére a jogvédõ asszony fontosnak tartja, hogy a fiatalok is megértsék és megtapasztalják, mennyire fontos a szabadság.

Bencze Izabella jogász, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató helyettese bejelentette: – A nemzeti vagyon az állam tulajdona. Mindannyiunkké, sõt a határon túli magyaroké is, mert elõdeik is dolgoztak e Hazáért. Jelenleg mi lett a nemzeti vagyon sorsa? – tette fel a kérdést a jogásznõ, majd meghökkentõ választ adott: – Az elmúlt húsz esztendõ alatt a 100%-ú állami tulajdon 10% alá süllyedt. Európában ez egyedülállóan alacsony. Az Állami Számvevõszék 2003-as jelentése leszögezi: – 1990-2003 közötti privatizáció eredményeképp – 2003-as értéken számolva – 4000 milliárd Ft vagyon sorsa követhetetlen, vagyis eltûnt. Elemzõk szerint 1987-2008 között mai értéken számítva 10-12 000 milliárdnyi vagyont loptak el azok, akik a privatizáció közelében lehettek. Ha ez az összeg az állami háztartás bevétele lenne, gazdag ország lehetnénk – hangsúlyozta a szakértõ.

Bencze Izabella bejelentette: – A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat jogászai felvállalták, hogy a nemzeti vagyon sorsáért aggódók fogjanak össze, és tegyék meg a megfelelõ lépéseket. A nemzet vagyonához kötõdõ jog ugyanis a civilek joga is. Ennek értelmében két munkacsoportot hoztak létre: a restitúciós és a kodifikációs munkacsoportot.

– A munkacsoport egyrészt a múltban elkövetett, a nemzeti vagyon elherdálását eredményezõ jogsértéseket kívánja feltárni és orvosolni, másrészt a jövõre nézve a megmaradt nemzeti vagyon védelmének jogi kereteit fogja kidolgozni és érvényesülésüket kikényszeríteni. A jogellenes privatizációs ügyletek felülvizsgálata érdekében próbapereket indítanak majd – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, illetve egyes esetekben büntetõ feljelentések megtételére kerül majd sor, továbbá átfogó jelentést készítenek.

A munkacsoport az ecuadori példát figyelemre méltónak tartja, ahol a megválasztott elnök teljesítve választási ígéretét nemcsak felfüggesztette a dél-amerikai ország törvénytelen külsõ adósságainak fizetését, hanem bíróság elé állítja az országot eladósító mintegy 200 felelõst, köztük nyolc volt elnököt – mondta Gaudi-Nagy Tamás, aki rámutatott: – A külsõ államadósságok és nemzeti vagyonvesztés eredetét és jogosságát vizsgáló bizottság egy amerikai ügyvédi iroda segítségével készítette jelentését, amely az elmúlt 30 év vagyonvesztését és államadósság keletkezésének hátterét vizsgálta ki. A jelentés szerint 1976 és 2006 közötti idõszakban a felelõsök hamis ideológiára hivatkozva indokolták meg a külföldi kölcsönök és hitelek felvételét, továbbá közvagyon eltulajdonítás, hûtlen kezelés, irathamisítás, tiltott vagyonszerzés stb. a súlyos vád ellenük. A megnevezettek már nem hagyhatják el az országot és vagyonukat sem adhatják el.

– A lopott holmi visszajár – hangsúlyozta Morvai Krisztina, aki Lop-stop munkacsoportnak nevezte a hazai vagyont elherdálók további lopási folyamatát megakadályozó munkacsoportot.

A sajtótájékoztató zárásaként a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat munkatársai – Zétényi Zsolt elnök, Gyurta Tibor és Novozánszky Ilona elnökségi tagok, valamint Gaudi-Nagy Tamás ügyvezetõ beszámoltak a 2006-os õszi tüntetések kapcsán indult koncepciós eljárosok és áldozatok kártérítési ügyeirõl, továbbá a 2008. április 11-i Clark Adam téri tömeges rendõri jogsértésekrõl. A NJSZ ügyvezetõje kijelentette: négy jogerõs kártérítési ügy született, ebbõl három esetben megítéltek hárommillió forintot a kárvallottaknak. Elõzetes letartóztatások ügyében 200 embert helyeztek elõzetesbe, idáig öt jogerõs ítélet született, van aki egymillió forint kártérítést kapott, másoknak 700 ezer ft kártérítést ítéltek. Lassan halad a jogszolgáltatás ügye ma Magyarországon, de az igazság elõbb vagy utóbb, de utat- és jogot kér magának…

Frigyesy Ágnes