Az emberi jogok és a múlt megítélésében

nincs helye kettõs mérce alkalmazásának

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. január 15-én, Strasbourgban: – Január 14-én Tõkés László képviselõ két fontos tanácskozáson vett részt az Európai Parlamentben

1. Thomas Mann EP-képviselõ elnökletével ezen a napon tartotta idei elsõ ülését a Tibeti Frakcióközi Csoport (intergroup). A résztvevõk mindenekelõtt beszámoltak a Dalai Láma tavaly decemberi, brüsszeli látogatásának hazai – országonkénti – visszhangjáról.

Tõkés László kifejtette, hogy az erdélyi magyarok egy volt kommunista ország nemzeti kisebbségeiként kétszeresen „érdekeltek” a tibeti vallási vezetõ nagy nemzetközi figyelemmel kísért tevékenységét illetõen. A Dalai Lámának a kínai kommunista diktatúrával szembeni fellépése, másfelõl kisebbségbe taszított népének területi autonómiáért folytatott – békés – küzdelme egyaránt példaként és mintául szolgál romániai magyar közösségünk számára.

Tibet bekebelezésének a közelgõ 50. évfordulójára az EP tibeti munkacsoportja sokrétû programmal és akciókkal készül. Szolidaritásuk jeléül és támogatásképpen egy kínai nap megtartását tûzték ki március 10-re, mely közvetlenül megelõzi a Tibet kínai megszállásaként számon tartott március 20-át. Kommunista módra, cinikus hatalmi provokációképpen ez utóbbi napot a pekingi hatóságok Tibet „nemzeti ünnepévé” nyilvánították, a tibeti nép „rabszolgasorsból való felszabadulásának és a demokrácia útján való elindulásának emlékeképpen” – tájékoztatta a résztvevõket Thomas Mann.

Ugyanezen a napon európai parlamenti képviselõnk hivatalában fogadta Samuel Zhou kínai ellenzéki személyiséget, a New Tang Dinasty Television (NTDTV) vezetõjét. A vendégek örömmel újságolták, hogy röviddel a kitûzött határidõ elõtt, végre összegyûlt a kellõ számú EP-képviselõ aláírása ahhoz az ún. írásbeli nyilatkozathoz, mely az Európai Parlamentet hivatalos formában kötelezi az NTDTV szabad külföldi televízió-állomás melletti fellépésre, az adásai közvetítését beszüntetett EUTELSAT szatelitszolgáltatóval szemben. A kínai televízió elnöke megköszönte képviselõnknek azt a támogatást, melyet az ügy javára – a szólásszabadság és az információk szabad áramlása érdekében – nyújtott.

2. Az Európai Parlament strasbourgi plenárisán ezen a napon „mutatkozott be” az Unió új elnöksége, mely tisztséget ezúttal a franciáktól Csehország vett át. Az EP rendkívüli ülésén Mirek Topolánek cseh kormányfõ tartott beszédet, a soros elnökséget pedig Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke köszöntötte.

A központi ülés mentén a csehországi kormányküldöttség tagjaival több más találkozóra is sor került. Az Európai Néppárti Frakció Páneurópai Munkacsoportja Cyril Svoboda csehországi mûvelõdésügyi minisztert látta vendégül, aki bevezetõ elõadásában a cseh elnökség terveirõl és elképzeléseirõl beszélt. Jugo Friedrich EP-képviselõ a munkacsoport elnökének minõségében köszöntötte a jeles vendéget, mint az elsõ olyan elnökség képviselõjét, mely egy, a vasfüggönyön túli országból való.

A csehországi miniszter – egykori külügyminiszter – színes és meggyõzõ elõadásában az euroszkeptikusnak tartott csehországi vezetõség iránti bizalmatlanságot igyekezett elosztani. A cseh kormány Fehéroroszországgal, Kubával és Kínával szembeni következetes külpolitikájára ráutalva, mindenekelõtt az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta. Keresztény emberként Európa keresztény gyökerei és értékei mellett tett hitet, melyeknek – meggyõzõdése szerint – nem lett volna szabad kimaradniuk az Unió alkotmányából. A kívülrõl jövõ megalapozott kritikák iránti különleges érzékenységgel Ahmadinezsád iráni elnök egykori beiktatási beszédébõl idézett, mely a korrupció, az önpusztítás, a válások, a család tagadásának (stb.) kultúrájaként ítélte meg európai kultúránkat. „A látás hiánya”, „az értékek válsága” jellemzi kontinensünket – állapította meg –, és a cseh elnökség ezzel szemben is fel kíván lépni.

Berndt Posselt szudéta-német származású képviselõ nagy elismeréssel méltatta Svoboda miniszter egyetemes európai és keresztény elkötelezettségét.

Tõkés László szintén elismerését fejezte ki ezért, és gratulált a cseh EU-elnökség elsõ sikeréhez, melyet az Oroszország és Ukrajna közötti gázvitában való közvetítés terén ért el. Másfelõl sajnálatát, sõt szégyenkezését fejezte ki amiatt, hogy egyes unióbeli politikai körök – az európai toleranciát és a véleménynyilvánítás demokratikus szabadságát meghazudtoló módon – oly nagy vehemenciával támadják Csehország európai politikáját. Végül a cseh kormány Benes-dekrétumokkal kapcsolatos álláspontja felõl érdeklõdött, kifejezve abbéli meggyõzõdését, hogy az emberi jogok és a múlt megítélésében nincs helye kettõs mérce alkalmazásának. Egyként el kell ítélnünk az európai közelmúlt mindkét totalitárius diktatúráját, mint ahogy a hírhedt csehszlovákiai dekrétumoknak sem jár felmentés.

A cseh politikus – minden ellenkezõ látszattal szemben – az egységes Európa mellett foglalt állást, akár Vaclav Klaus cseh államfõ – egyébként tiszteletben tartott – véleménye ellenében is. A Berlini Nyilatkozatot (2007) bírálva, mely szerint „az integráció és az euró tesz bennünket erõssé”, egy értékelvû Európa mellett szállt síkra.

A múlttal való szembenézés megrekedését a páratlanul erõs csehországi kommunista pártra vezette vissza, melyet a szélsõségesek jobb- és baloldalról egyaránt támogatnak. A csehországi Európa- és NATO-ellenesség is nagy mértékben ezzel magyarázható. A miniszter ezzel szemben elismerte, hogy a múlt bûneivel való szembesülés megkerülhetetlen. Vaclav Havelt méltatva felidézte, hogy a volt államelnöknek, 1990-es, berlini látogatásakor egyik elsõ megnyilatkozása volt az elûzött szudéta-németek megkövetése. „Összehasonlítva a szlovákokkal és Magyarországgal, mi mégiscsak tettünk valamit ezen a téren…” – zárta szavait Cyril Svoboda.

http://www.tokeslaszlo.eu

Továbbította:

Frigyesy Ágnes