Az igazi bor kultúránk szerves része, közös európai érték



Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2009. január 12-én Strasbourgban: – Kaló Imre egri borászt, a szakma egyik jeles képviselõjét a magyarországi Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal arra akarja kötelezni, hogy „engedély nélkül telepített” szomolyai egy hektáros nemes szõlõültetvényét 2009. március 31-i határidõvel kivágja. A kirívó eset nem magában álló.


A vonatkozó EU-szabályozások igen kedvezõtlen hatással vannak a nagy múltú magyar szõlõmûvelésre és borászatra. Vészesen fogy a szõlõtermõ terület, illetve azon borászati kisgazdaságok talpon maradási esélye, melyek versenyképes, minõségi bort képesek elõállítani. Az európai támogatási rendszer a kisközösségeket és a kistermelõket sújtja a leginkább.


A magyar bortermelõk legjobbjainak termékeit világszerte a kimagasló borok között tartják számon. A magyar borászat különleges hírnevet és elismerést szerzett Magyarországnak.


A határon túlra szakadt magyar borvidékek jövõje szempontjából sem közömbös, hogy az európai direktívák milyen irányt szabnak szõlõ- és borkultúránknak.


Mindezeket szem elõtt tartva, Tõkés László EP-képviselõ 2009. január 12-i strasbourgi felszólalásában teljes körû, Kárpát-medencei kitekintéssel emelte fel szavát a nagy hagyományú magyar borászat védelmében – tudatában annak, hogy itt nem egyszerûen egy gazdasági ágazatról van szó, hiszen az igazi jó bor ennél sokkal többet jelent: kultúránk szerves része, közös európai érték.


Az Európán kívülrõl, szinte akadálytalanul importált borok dömpingje láttán az Európai Unió önkorlátozó és – egyes – tagországait megrövidítõ borászati politikája szinte érthetetlen.


Tõkés László EP-képviselõ a továbbiakban is szorgalmazni fogja a jelenlegi EU-támogatási rendszer felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a kárpát-medencei magyar szõlõmûvelés és bortermelés nehogy visszafordíthatatlanul hátrányos helyzetbe kerüljön, s hogy a minõségi bortermelõk és kisközösségeik a kialakult nemzetközi versenyben talpon tudjanak maradni.



Tõkés László felszólalása


a hagyományos magyar szõlõ- és borkultúra védelmében



A cola és a chips eluralkodása által jellemezhetõ, egészségtelen táplálkozás globális korszakában a világviszonylatban is jelentõs Kárpát-medencei magyar szõlõ- és borkultúra védelmében emelem fel a szavam.


A rosszul felfogott EU-direktívák értelmében, manapság azokat támogatják európai pénzekkel, akik kivágják szõlõültetvényeiket, és nem egyszer azokat büntetik, akik új ültetvényeket, nemes szõlõfajtákat telepítenek.


A Kárpát-medencében – a történelmi Magyarországon – volt található egykor Európa egyik legnagyobb szõlõfelülete, mintegy 600 ezer hektár kiterjedésében. 1948-ban Magyarországon még 260 ezer hektáron termett borszõlõ – mára azonban ez a terület 40 ezer hektárra zsugorodott. Ami túlélte a kommunista diktatúrát – azt most az Európai Unió vágatja ki magukkal a borosgazdákkal.


Meddig tarthat tovább a Kárpát-medencei borászat, a szõlõ-gazdák és a természeti környezet ilyetén módon való tönkretétele?!


„Bort, búzát, békességet!” – ezzel a magyar népi köszöntéssel kívánok földmûves népünknek és európai Testvéreinknek áldott új esztendõt!



Továbbította:


Frigyesy Ágnes