Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöki Hivatal – Nagyvárad

Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Markó Béla elnök úrnak – Bukarest

Tisztelt Elnök úr!

Értetlenkedve olvastam a minap, hogy Ön „nem tekinti prioritásnak” az elmúlt években elkezdett párbeszéd folytatását. Remélem, csak a pillanatnyi hevület mondatta Önnel ezeket a szavakat, és nem gondolta komolyan – hiszen minden felelõs közéleti személy számára világosnak kell lennie: a jelen pillanatban vélt vagy valós személyes sérelmeinken felülemelkedve párbeszédre és megegyezésre van a legnagyobb szükségünk.

Az erdélyi magyar politika évek óta mély válságban van. A jelenlegi keretek és az eddigi gyakorlat által elõidézett helyzet kiszolgáltatottá és védtelenné teszi közösségünket, függõvé az ország politikai konjunktúrájától és a számbeli politikai többség egyoldalú akaratától.

Az elmúlt másfél évben lezajlott három választás eredményei egyfelõl õszinte számvetésre kell, hogy késztessenek bennünket, másfelõl jobb belátásra kell térnie minden, népe-nemzete sorsáért felelõsséget vállaló vezetõnek!

A romániai magyar választópolgárok közel kétharmada elfordult a mindezidáig monopolhelyzetben lévõ Szövetségtõl. Ez világosan mutatja, hogy a szûk pártérdekeken alapuló politika, amely nem a közösségi érdeknek rendeli alá eszköztárát, hanem a hatalomban bármi áron való részvételt célozza, az erdélyi magyar közösségünk számára egyre inkább elfogadhatatlan. A legsúlyosabb ellenérv: nem volt képes a megmaradásunkhoz oly szükséges autonóm intézményrendszert kiharcolni és képviselni.

A 2008-as választási esztendõ egy korszak végét jelenti. Egy olyan bõ évtized politikájának végét, amely az autonómia képviselete helyett a hatalmi pozíciók számottevõ eredmények nélküli elfoglalását jelentette, egy korszakét, amelynek végén az erdélyi magyar közösség kiszolgáltatott, érdekérvényesítõ ereje gyenge. Mindezt nem csupán a kritika hangján, hanem a saját, fogyatkozó népe sorsáért aggódó vezetõként mondom.

Ahhoz, hogy a 2009-es esztendõ valóban új kezdetet jelentsen, összefogásra van szükségünk. Ennek alapfeltétele viszont a politikum, az egyházaink és a civil szféra pillérein alapuló új társadalmi közmegegyezés, melynek alapjául az 1990-ben, széleskörû konszenzus alapján megfogalmazott programunk – a közösségi autonómiák igénye szolgálhat.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a legrövidebb idõn belül tárgyalásokat kezdeményez a politikummal, egyeztet egyházaink elöljáróival, valamint konzultációsorozatra hívja a civil szféra és a média vezetõit, illetve akadémiai közéletünk meghatározó személyiségeit annak érdekében, hogy ezt a folyamatot elindítsuk.

Tudatában annak, hogy a hetven százalékos román kormánypárti nagykoalíció színrelépésével az erdélyi magyarság belpolitikai mozgástere jelentõsen szûkült, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a hiteles erdélyi magyar külpolitikára. Annál is inkább, mert meggyõzõdésem, hogy a magyar nemzeti érdek iránt elkötelezett, hiteles rendszerváltó politikai és polgári erõknek kárpát-medencei közmegegyezésre és határokon átívelõ összefogásra irányuló tárgyalásokat kell kezdeniük – egy egységes magyar érdekvédelem és egy közös nemzetközi politikai érdekképviselet megteremtése érdekében. Az európai integráció folyamatába illeszkedõ nemzeti integráció valós kiútnak ígérkezik belsõleg és külsõképpen megosztott magyarságunk sokrétû válságából.

Következésképpen nem csupán az erdélyi magyar politika reformja, de az elõttünk álló júniusi európai parlamenti választás is az összefogás imperatívuszát hordozza magában.

Az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum megalakítása, valamint az európai választásokra egy széles társadalmi egyetértésen és együttmûködésen alapuló, reprezentatív erdélyi magyar lista – a magyar összefogás listája – felállítása jó és új kezdetet jelenthet.

Tisztelt Elnök úr! Javaslom, hogy akár már a jövõ héten indítsuk el a tárgyalásokat közös dolgainkról! Kérem, fogadja jókívánságaimat!

Boldog Új évet kívánok!

Nagyvárad, 2009. január 11.

Tõkés László

az EMNT elnöke, EP-képviselõ

http://www.tokeslaszlo.eu

Továbbította:

Frigyesy Ágnes