Mindszenty Emlékérmet kapott

Olofsson Placid atya és Schirilla György

Idén 60 esztendeje, 1948. december 26-án tartóztatták le Mindszenty József bíboros-hercegprímást és az Andrássy út 60-ba vitték, ahol megkezdõdött kínzatása és vallatása. A Mindszenty Társaság erre a tragikus eseményre emlékezett 2008. december 19-én a budapesti Terror Házában, ahol kiosztották a Mindszenty Emlékérmet és átadták a kutatói ösztöndíjat. Mindszenty Emlékérmet kapott Olofsson Placid atya és Schirilla György ügyvéd, kutatói ösztöndíjban Janek István tudományos kutató részesült. Horváth Béla, volt kisgazda országgyûlési képviselõ így kezdte Placid atyáról szóló laudációját:

– A Mindszenty emlékérem díjátadási ünnepségének komolyságát kicsit megtörve, az ünnepelt mindig huncut mosolygásához illõen hadd szólítsam kedves Placid atyát Képviselõ Úrnak! Hiszen kevesen tudják róla: 1945-ben Placid atya a Független Kisgazdapárt listáján, a Keresztény Nõi Tábor színeiben országgyûlési képviselõi mandátumhoz jutott, bár rögtön le is mondott róla. Így nélküle kezdte meg parlamenti munkáját Magyarország elsõ nõi képviselõjének, Slachta Margitnak pártja. Placid atya nem lett országgyûlési képviselõ, viszont elindult a Gulágra vezetõ úton, ahonnan 10 évig vissza sem tért. De miért? A választ Bolberitz Pál professzor adja meg, aki korábban így fogalmazott Placid atyáról: „Placid atya a kezdet kezdetén rámutatott arra, hogy a kommunista eszmerendszer szirén hangjainak nem szabad hinni, mert az nem más, mint vaskos materializmus és ateizmus. A kommunistákkal pedig azért nem szabad tárgyalni – vallotta Mindszenty hercegprímással – mert a kommunisták hazudnak. Az örököseik is…”

Placid atyával elõször az 1970-es években találkoztam személyesen a Feneketlen tónál lévõ Szent Imre plébániatemplomban – folytatta beszédét Horváth Béla, amely a Kádár-rendszerben a budai katolikusok fellegvára volt. A szentmiséken zsúfolásig megtelt a templom, vasárnaponként a diákmisén 25-30 ministráns segédkezett az oltár körül, a plébánián 6-7 pap tevékenykedett. E templom még egy ismertséggel bírt, nevezetesen békepapi vezetése volt. 1972-ben meghalt a Vatikán által korábban kiközösített prépost-plébános, majd egyszer csak megjelent egy ismeretlen, akkori gyermekszemmel idõs, igaz akkor csak 58-59 év körüli pap, aki meglepõ módon a mellékhajóban lévõ egyik mellékoltárnál misézett csendben. Mi, ministránsok nem értettünk semmit, nem is mertünk kérdezõsködni, az atyát valamiféle misztikum lengte körül, a reverendája sem volt hagyományos. Furcsállottuk a nevét, amit a gyóntatószéke ajtaján himbálódzó kis fehér kartontábla hirdetett: Placid. Nem tudtuk, hogy ez vezetéknév, vagy keresztnév, de senki sem kíváncsiskodott. Idõvel már a fõoltárnál is misézett hétköznap, majd vasárnaponként prédikált is. Nem is akárhogy. Emlékezetes marad mérhetetlen Isten szeretete, ahogy fennkölten Jahve-ról beszélt.

A Gulagról, szenvedéseirõl egy szót sem szólt, nem panaszkodott. Aztán elsodort az élet, legközelebb 1996-ban hallottam róla, amikor II. János Pál pápa ismét Magyarországra érkezett, s ellátogatott a pannonhalmi bencés apátságba. Placid atya ekkor lett nemzetközi hírû, mert a sajtó világgá röpítette a lengyel pápa és a 10 évig a Gulágon raboskodó bencés szerzetes kézfogását.

Így természetes volt, hogy 2003-ban, másodikként Placid atya kapta meg a „Parma fidei ~ Hit pajzsa” díjat, amit Gyurkovics Tiborral közösen alapított Horváth Béla a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.

Ezután könyv született Olofsson Placid életérõl „A Hit pajzsa” címmel, s ha van Magyarországon bestseller könyv, akkor ez az lett mindenfajta reklám-trükk és bulvár-cikk nélkül. Vajon miért? – tette fel a kérdést a volt kisgazda képviselõ. Majd így folytatta: – A válasz egyszerû: Placid atya élete ékes bizonyíték Jézus szavainak beteljesülésére. Hiszen hogyan is írja Lukács evangélista, mi vár Jézus tanítványaira az üldözésekkor, mi várt Placid atyára? „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak, és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak a nevemért, azért hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. Az én nevemért mindenki gyûlölni fog benneteket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekrõl. Ha kitartotok, megmentitek lelketeket.”

Horváth Béla biztos abban, hogy az Úr ilyen tanítványokat akart a világba küldeni, hiszen Placid atya ma is járja az országot, és mindenhol tanúságot tesz Isten-szeretetérõl. S közben az új, felnövekvõ magyar ifjúságnak – nagy-nagy öniróniával és derûvel – beszámol a kommunizmus bûntetteirõl, emberiség ellenes lépéseirõl, és az üldözöttek túlélésének négy szabályáról. Így a magyar fiatalok megtudhatják, hogyan maradt Olofsson Placid ember az embertelenségben. Mindezek alapján Placid atya hitvallása, magyarságtudata méltóvá teszi arra, hogy a fehér mártír hercegprímásról elnevezett Mindszenty Emlékérmet megkapja!

Katolikus papok és magyar katonatisztek egész sorát védi

A másik kitüntetett Schirilla György régi nemesi családból származik, felmenõi fõként jogászok, katonák, papok. Édesapja Schirilla Achill, büntetõbíró volt. 1927-ben érettségizett, 1932-ben szerzett jogi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az egyetem után lovas tüzérfõhadnagy lett, 1944-45-ben részt vett Budapest védelmében. Jogászi pályafutását Sándor László ügyvédi irodájában kezdte, majd az Általános Hitelbankhoz került, cégvezetõ ügyészként. Az 1940-es években fõleg a vallási okokból üldözöttek védelmét látta el, majd 1945-tõl katolikus papokat védett a népbíróság elõtt, részt vett mindhárom Mindszenty-perben. A fõleg vallási okokból üldözöttek védelmét már a negyvenes években kezdi ellátni – akkor elsõsorban zsidó vallásúakat véd. 1945 után viszont a hívõ katolikus Schirilla a katolikus papok és aktivisták egész sorát védi a népbíróság elõtt, el is nevezik „tiszteletbeli kanonoknak”. Így véd mindhárom Mindszenty-perben. Emellett magyar katonatisztek védõje is, akiket második világháborús „cselekedeteik” miatt állítottak bíróság elé.

1956 után munkásságát sokáig nem folytathatta. Az Obersovszky Gyula, késõbb Francia Kiss Mihály elleni perekben tanúsított gerinces magatartása miatt 1957-ben törölték az ügyvédi kamarából, csak 1990-ben vették vissza. Az 1950-es évek végétõl az 1980-as évek végéig a Földmûvelésügyi Minisztérium jogtanácsosa volt. Több könyve is megjelent. Jelenleg a Földmûvelési Minisztérium Költségvetési Irodájának jogi tanácsadója, valamint a Gödöllõi Agrártudományi Egyetemen tart elõadásokat.

Frigyesy Ágnes