„A kard megszerezte, a kereszt megtartotta a hazát”

Két egyházi személyiség a Kölcsey Kör rendezvényén

Milyen megtartó erõt jelent a krisztianizálódás egy nép életében – tette fel a kérdést Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita a Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Köre által szervezett rendezvényen, 2008. december 17-én. A budapesti Polgárok Házában tartott, a „Keresztény Magyarország ~ Keresztény Európa címû esten – az ökumené jegyében – Bábel Balázs mellett Balog Zoltán, református lelkész, az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke tartott elõadást.

Bábel Balázs érsek, metropolita rámutatott: – A millennium évében 1896-ban Vaszary Kolos hercegprímás lapidáris tömörséggel fogalmazta meg a lényeget: „A kard megszerezte, a kereszt megtartotta a hazát.” Bábel érsek történeti eszmefuttatása eredményeképp megállapította: – A magyar nép soha nem volt vallástalan, legrégebbi szavaink között található az Isten, lélek, menny kifejezés, mely a legõsibb idõkre mutat vissza. Több évszázadra visszatekintve is megállapítható: – Amikor virágzott az egyház, virágzott az ország.

Bábel Balázs érsek, metropolita szerint a pogányságból a kijózanító fordulatot a 955-ös augsburgi vereség hozta, melynek emlékére a nyugati kereszténység augusztus 10-én Szent Lõrinc napját fogadalmi ünnepként üli. Taksony beszüntette a nyugati kalandozást, ezután kezdõdött az igazi honfoglalás. Bábel Balázs megjegyezte: a világnak legtöbb szentet – beleértve a boldogokat is –, az Árpád-ház adott.

A katolikus fõpap külön kitért Pázmány Péter, valamint az újkor szerzetesrendjeinek, kegyes társulatainak érdemeire, akik iskolákat, kórházakat, templomokat építettek és mûködtettek.

Bábel érsek szerint a magyar nép mindig vállalkozott áldozathozatalra, hõsiességre. Utolsó nagy fellobbanását, az 1956-os forradalom hõsiességében és áldozatvállalásában tapasztalhattuk meg. A magyarság életerõt mutatott a XX. század közepéig, akkor azonban a legalapvetõbb erkölcsi értéknek, az élet védelmének megtagadásával halálos betegség támadta meg immunrendszerét. Ezen a helyzeten változtatni csak a keresztény élet- és családideállal lehet.

Balog Zoltán református lelkész, elnök a keresztyén hit megerõsítésének fontosságáról szólt. Európa, ha megtagadja keresztény gyökereit, úgy viselkedik, mint az az örökös, aki ugyan megtartja a házat, de a megörökölt szellemi javakra: könyvekre, iratokra, a lélek erejére nem tart igényt. Balog Zoltán szerint az egyházaknak joguk van létrehozni intézményrendszerüket, joguk van beleszólni a közéletbe, s nem tûrhetik, hogy külön „homokozót” létesítsenek az egyházi személyiségeknek, akik lényegében pótcselekvésként eljátszadozhatnak a nekik létesített homokozóban, de semmibe nem szólhatnak bele. Ezt a hozzáállást a politikai életben elfogadhatatlannak tartja az Országgyûlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke.

Balog Zoltán rámutatott: ha az Európai Unió tagállamai, és az Európai Parlament nem követi a keresztény szellemiséget, megtagadják az alapító honatyák elképzeléseit, akik szellemi, kulturális örökségként hagyták ránk a kereszténységet. Utalt rá: több nép az Alkotmányában Istenhez fohászkodik, mint például az olaszok, lengyelek, szlovákok vagy írek. Aki a kereszténységben karriert akar befutni, rossz helyen keresgél, de élõ forrásra minden keresõ ember rátalálhat – mondta Balog Zoltán.

Minél inkább közelítünk saját identitásunkhoz, egyre közelebb jutunk Istenhez. S ez nem ellentmondás – mutatott rá a parlamenti képviselõ, aki példaértékûnek ítélte, hogy egy asztalnál tart elõadást a katolikus érsek és a református lelkész. Mint mondta, sokáig egymás ellenségei voltak a különbözõ egyházak tagjai, képviselõi, ma már azonban az ökumené emelkedett pillanatait is megélhetik.

Lezsák Sándor, az Országgyûlés alelnöke bevezetõjében kijelentette: – Keresztény magyarokkal keresztény Magyarországért fáradoznak. Eme elképzelésnek persze sokminden ellentmond. A kommunista diktatúra kezdetén például bevakolták az Istenért, hazáért, tudományért szlogent a pápai iskola homlokzatán, ám 1991-ben kibontották. Egy másik példával is elõhozakodott Lezsák Sándor. A Mindszenty Konferencián egy újságíró megkérdezte tõle, miért nevezi hazánkat Mindszenty Magyarországának. A Parlament alelnökét meglepte a kérdés, hisz ha elindulunk a világban, sokfelé Mindszenty nevét emlegetik elõször. Ha pedig Madeleine Albright, amerikai külügyminiszter a NATO csatlakozásunk idején Szent István – és Mindszenty Magyarországaként emlegetett bennünket, miért ne tehetném én is – adta meg Lezsák a frappáns választ az újságírói kérdésre.

Jövõre a Kölcsey Kör tovább szervezi programjait, 2009. február 11-én Gyurkovics Tibor íróra emlékeznek Budapesten, a Polgárok Házában – jelentette be az est végén Horváth Béla, a Kör vezetõje.

Frigyesy Ágnes