Találkozunk a paradicsomban

Szenzációs kötet II. János Pál pápa életútjáról

Magyarországon járt Arturo Mari, a Szentatya fotósa

Szenzációs könyv látott napvilágot a napokban. Arturo Mari, hat pápa fotósa közzétette II. János Pál pápáról szóló emlékeit, fotói kíséretében. Az elsõ lengyel kiadás után immár magyarul is olvasható kötet a Heti Válasz Kiadó gondozásában és a Missio Christi Alapítvány közremûködésével látott napvilágot, Találkozunk a paradicsomban címmel.

Arturo Mari fiúi szeretettel szól a pápa mindennapjairól, akinek felvillantja szokásait, találkozását államfõkkel, szegényekkel vagy épp leprásokkal. Megtapasztalhatjuk csodatévõ hatalmát, lelki- és akaraterejét, majd heroikus küzdelmét a betegsége fölött. Földi „találkozásait”, elmélkedéseit Krisztussal.

Arturo Marit szinte faiként szerette és „viselte el” naponta maga mellett a pápa. 2008. december 2-i budapesti könyvbemutatóján találkozhattunk a pápa fotósával, aki megható egyszerûséggel, ezáltal hitelesen idézte fel pályája kezdetét és legmegkapóbb emlékeit II. János Pál pápáról. Ugyanilyen ihlettel és szeretettel emlékezik a kötetben a Szentatyáról.

Elõszavában Erdõ Péter bíboros így fogalmaz: „Arturo Marinak megadatott, hogy II. János Pálhoz való közelsége révén emlékezete a fényképezõgép lencséjéhez hasonlóan fogadhassa magába a pápa személyes kisugárzásának legapróbb részleteit is.”

A Találkozunk a paradicsomban lírai képeket és emlékeket idéz fel a pápáról, sok személyes történeten át. Arturo Mari kiváló kérdezõje, Jaroslaw Mikolajewski kérdésein keresztül Arturo egyik emléket fûzi a másikba, az olvasó pedig halad vele elõre, egyre mélyebbre, illetve magasságokba repül, államfõkkel találkozik, majd leprások között találja magát. Teréz anya arca is felvillan, ahogy a pápával együtt imádkoznak a világ szegényeiért. Majd bepillanthatunk a pápa dolgozó szobájába, imakápolnájába, s végezetül – csodás „utazásunk” végén – térdet hajthatunk II. János Pál pápa halálos ágya elõtt. A könyv – a milliók által szeretett pápa életútjáról szóló lírai írás –, letehetetlen.

Megtudhatjuk például: a 1981. május 13-i merénylet elõl csakis csoda menthette meg Õt. „A golyó – mondta Crucitti professzor Arturo Mari elé tartva a röntgenfelvételt – egy bizonyos ponton irányt váltott, mintha egy acéldarabba ütközött volna. Ez egyszerûen felfoghatatlan, hiszen testének ezen pontja kizárólag lágy részekbõl áll, még egy csont sincsen a golyó közelében. Hogy ez mind hogyan történt, azt csak a Legszentebb Szûzanya tudja” – nyilatkozta a pápa orvosa.

Arturo Mari emlékei révén megtudhatjuk, a lengyel pápa hogyan gyógyított halálos betegeket, hogyan adott erõt egy váratlanul hozzá látogató 28 éves tolókocsis haldoklónak, aki halála elõtt látni akarta a pápát. „A Szentatya húsz percen keresztül térdepelt imádkozva és a fiú kezét fogta. Azután felállt, megölelte és megáldotta õt, majd fehér köntösét kigombolva levette láncát, és a fiú nyakába akasztotta. Ezután újra megsimogatta és megcsókolta. Távozásukkor a fiatalember kézen fogta a pápát, és így búcsúzott: ’Szentatyám, igazán hálás vagyok. Életem leggyönyörûbb napja volt. Csak egyet mondhatok: köszönöm. Találkozunk a paradicsomban.’ Egyáltalán nem volt kétségbeesve, mosolya pedig azt sugallta, egy másik, még gyönyörûbb találkozásra készül…”

Arturo Mari – akit a pápa fiaként mutatott be Bill Clinton elnöknek –, ’mintha a fiam lenne’ – mondta, így emlékezik vissza a Szentatyára: „Látszólag egészen különbözõ esetekrõl van szó: a fiatalember, aki így búcsúzik: ’Találkozunk a paradicsomban’, a rákbeteg asszony, akinek visszatér az egészsége, az ördögtõl megszállt lány, akinek a pápa a nyugalmát adja vissza, vagy a leprások, akiknek saját kezével ad enni. Számomra ezek a pillanatok valamiben mégis közösek: az igazi ’credo’ pillanatai. Amikor a Szentatya a ’szolgák szolgájaként’ határozta meg magát, valóban az volt.”

Lengyelországban háromszázezer példányban fogyott el Arturo Mari II. János Pál pápáról szóló szenzációs könyve – idézte fel a kötet sikerét bevezetõjében Borókai Gábor. A mûvet közreadó Heti Válasz lapigazgató-fõszerkesztõje úgy véli: Magyarországon is szeretik és tisztelik annyira II. János Pál pápát az emberek, hogy ez a kötet megtalálja majd olvasóit. A könyv megjelenését örömmel fogadta a Magyar Katolikus Püspöki Kar.

Arturo Mari könyvének kiadásával a Missio Christi Alapítvány kereste meg a kiadót. Karol Wojtyla pápává választásának harmincadik évfordulója adta az alkalmat, hogy a kiadvány magyarul is megjelenjen.

A pápa fotósa a budapesti beszélgetésen felidézte pályája kezdetét: szinte gyermekként került a Vatikán hivatalos lapjának, a L’ Osservatore Romano fotórovatához. Több mint ötvenéves munkássága alatt hat pápát fényképezett. Felelevenítette, hogy a világháború alatt és az azt követõ években tevékenykedõ XII. Pius pápa után, amint a szigorú protokoll-elõírások enyhültek, miként vált mind nyitottabbá a Vatikán, és hogyan váltak a fotók a pápák hivatalos útjai és személyes életük részévé.

Arturo Mari hivatása II. János Pál pápa alatt teljesedhetett ki, akinek huszonhét éven keresztül volt hivatalos és személyes fotósa. Ennek megfelelõen naponta két napirendet kapott, az egyik tartalmazta a hivatalos-, míg a másik a privát programokat. Az egyházfõhöz kapcsolódó legszebb emlékei közül kettõt emelt ki: amikor a pápa minden egészségügyi és biztonsági óvintézkedésre fittyet hányva végigölelt több száz leprást, illetve amikor néhány órával a halála elõtt magához hívatta, hogy megköszönje a sokéves munkáját. Ezek a történetek mutatják igazán, mekkora szeretet és mennyi emberség volt benne – mondta Arturo Mari, aki ma is apjaként tiszteli II. János Pál pápát. A kötet hívõnek és hitetlennek kiváló karácsonyi ajándék.

Frigyesy Ágnes