Tõkés László: Az ezeréves Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség millenniumi ünnepségeinek felvételérõl az Európai Parlament eseményeinek sorába

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi Közleményt jelentette meg 2008. december 4-én: – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2008. november 15-i, kolozsvári plenáris ülésén határozati úton kérte fel Tõkés László európai parlamenti képviselõt, hogy „a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség vezetõivel való egyeztetés nyomán” az Európai Parlamentben kezdeményezze a Gyulafehérvár székhelyû Erdélyi Fõegyházmegye megalakulásának millenniumáról való hivatalos megemlékezést. Az EMNT határozatának indítványozója az Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti RMDSZ-platform volt.

A Gyulafehérvári Érseki Hivatallal való elõzetes egyeztetés nyomán Tõkés László az Európai Parlament 2008. december 3-i plenáris ülésén elmondott felszólalásában õ maga emlékeztetett a jeles évfordulóra, és tett javaslatot a nemzetközi viszonylatban is jelentõs történelmi esemény európai megörökítésére nézve.

A millenniumi évforduló nem csupán a Római Katolikus Egyház, hanem az egész erdélyi magyarság és a történelmi testvéregyházak számára is fontos üzenetet hordoz. Ezt szem elõtt tartva, üdvös volna, hogyha erdélyi egyházaink közös gyökereikre és múltjukra való tekintettel és az erdélyi tolerancia szellemében együtt ünnepelnék a 2008 szeptemberétõl 2009 szeptemberéig tartó Millenniumi Emlékévet.

Tõkés László brüsszeli felszólalását az alábbiakban közöljük.

Tõkés László felszólalása Brüsszelben

A Gyulafehérvári Római Katolikus Fõegyházmegye Millenniuma alkalmából

Szent István elsõ magyar királyunk, ezer évvel ezelõtt, az Úr születésének 1009. esztendejében, az akkor létrejövõ tíz püspökség között alapította meg a Gyulafehérvár székhelyû Erdélyi Püspökséget. Ez a nagy horderejû egyháztörténelmi esemény a keresztény hitre tért Magyarországnak a – korabeli – Európához való csatlakozását jelképezi.

A XVI-XVII. században Gyulafehérvár az önálló Erdélyi Fejedelemség fõvárosa volt, s mint ilyen, az európai jelentõségû erdélyi tolerancia szellemét idézi fel, annak köszönhetõen, hogy 1568-ban az Erdélyi Országgyûlés – világviszonylatban is páratlan módon – foglalta törvénybe a vallásszabadságot.

1918-ban, a gyulafehérvári román nemzeti gyûlés határozatban mondta ki az utóbb Romániához csatolt Erdély magyarságának és többi nemzeti közösségének a kollektív önrendelkezéshez való jogát. Európa elõtt Románia ma is adós ennek a határozatnak a végrehajtásával.

Gyulafehérvár sokrétû történelmi üzenetének szellemében javasolom, hogy Fõegyházmegyéje Millenniumi Emlékévének 2009. szeptember 29-i zárónapját az Európai Unió iktassa be jövõ évi nemzetközi eseménynaptárába. Ezzel együtt, ezúton is kezdeményezem az õsi gyulafehérvári székesegyháznak és az érseki palotának a kulturális világörökség részévé való nyilvánítását.

Továbbította:

Frigyesy Ágnes