Jakab Antal Centenárium - 2009

Közlemény

„Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a fõegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az õ nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évrõl és tovább álmodjuk a jövõt” – e szavakkal fejezte be ünnepi beszédét dr. Vencser László 2007. július 1-jén, Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén. Azóta eltelt több mint egy esztendõ, s a Jakab Antal Könyvtár alapítói a sokat szenvedett hitvalló püspök híveivel, tisztelõivel, rokonaival, ismerõivel együtt valóban visszatérni készülnek Kilyénfalvára, hogy méltó módon felidézzék a néhai gyulafehérvári megyéspüspök emberi és fõpásztori nagyságát, és születése századik évfordulóján, 2009. március 13-án, szülõfalujában számára méltó emléket állítsanak.

A budapesti Határtalanul Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány, a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia és Gyergyóújfalu Község Önkormányzata az eseményre kétnapos rendezvénysorozattal készül.

A megemlékezés a századik születési évforduló elõestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön egy összmagyar, zártkörû sajtókonferenciával veszi kezdetét, amelyen a hazai elõadók mellett dr. Tempfli Imre teológus, történész, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze is részt vesz.

Március 13-án, pénteken

· a délelõtti ünnepi szentmisét követõen a helyi templomkertben leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András szobrászmûvész kilyénfalvi andezit kõbõl készülõ alkotását;

· délután a kilyénfalvi Elemi Népiskola Könyvtárában megnyitjuk a Jakab Antal Emlékkiállítást;

· este a kultúrotthonban bemutatjuk a Jakab püspök életérõl szóló könyvet, a budapesti Kairosz kiadványát, ezt követõen pedig

· a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja.

Szívesen fogadjuk mindazok támogatását, akik a püspök úrról készülõ mellszobor költségeihez szeretnének hozzájárulni. Az adományokat a közlemény rovatban „Jakab Antal mellszobrára” jelöléssel a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány bankszámlaszámára várjuk:

COD IBAN RO80BRDE210SV01376302100 (RON),

COD IBAN RO13BRDE210SV10559662100 (USD),

COD IBAN RO75BRDE210SVO6724012100 (EUR).

Örömmel vennénk, ha azok, akik a kiállításon felhasználható fényképekkel rendelkeznek, e-mail útján eljuttatnák azt számunkra a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

Programsorozatunkkal célunk a nagy püspököt példaként állítani a jelen és a jövõ nemzedéke elé, és hosszú távon megõrizni õt az emlékezet számára.

A szervezõbizottság:

Borsos Géza, a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány kuratóriuma elnöke,

Egyed József polgármester,

Jakab László, Jakab püspök unokaöccse,

Kolumbán Csilla hitoktató,

Simon Csaba megyei tanácsos,

Szilágyi Lõrinc plébános,

Varga Gabriella újságíró, a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma elnöke és

dr. Vencser László római katolikus lelkész, volt teológiai tanár, a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma társelnöke.

_______________

Dr. Jakab Antal erdélyi fõpásztor, Márton Áron követõje

Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván, többgyermekes családból. Elemi iskoláit helyben, középiskoláit Gyergyószentmiklóson, teológiai tanulmányait pedig a gyulafehérvári Hittudományi Fõiskolán végezte. Majláth Gusztáv Károly püspök 1934. június 29-én szentelte áldozópappá. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron fõesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemrõl jogi doktorátussal hazatérve az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a Kolozsvári Püspöki Helytartóságra került, titkárként Sándor Imre helytartó mellé.

1945-ben Gyulafehérváron õ a teológia vicerektora és egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából õ lett az egyházmegye elsõ titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után Adorján Károly kanonok összehívta a központi papságot, hogy a vezetõ nélküli egyházmegye élére káptalani helynököt nevezzenek ki maguk közül. Mivel a központi papságból egyedül Jakab Antal nem jelent meg, dr. Faragó Ferenc kanonok és Nagy Jenõ volt püspöki titkár, akkori nagyszebeni fõesperes-plébános felkeresték és megkérdezték, hogy miért nem volt jelen a gyûlésen. Akkor feltárta elõttük ordináriusi mivoltát, s megtiltott minden szervezkedést. Bejelentette, hogy a továbbiakban mint titkos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében.

Akkor már világos volt, hogy Bukarest nem õt, hanem a hatalmat kiszolgálókat akarja vezetõnek. Jakab Antal is számíthatott saját letartóztatására, ami nem is késett sokáig. 1951. augusztus 24-én õt is elfogták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsõbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. Õ is átszenvedte a poklok poklát.

Szabadulása után papként nem mûködhetett. Szülõfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Késõbb az állami hatóság mégis megengedte, helyesebben megtûrte, hogy Görgényszentimrén, majd 1964-tõl Búzásbesenyõn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Márton Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként mûködjön. Búzásbesenyõrõl hetente utazott Gyulafehérvárra tanítani. Miután a gyulafehérvári tartózkodási engedélyt megkapta, egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját 1968-tól nyerhette vissza.

1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal, astigii c. püspök néven kinevezte Márton Áron segédpüspökének. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte püspökké 1972. február 13-án.

Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettõl kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Nehéz teher volt, mert állandó küzdelemmel járt, hogy a következetes elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Súlyos lelkiismereti kérdés volt számára, hogy engedményekkel a lépést el ne vétse.

Jakab Antal az erdélyi magyarság legnehezebb, az eltervezett román felszámolás és megkezdett falurombolás idején volt megyéspüspök. Ebben az idõben egyházmegyéje vezetése a börtönéveknél is nehezebb volt számára. Nagy tudással, kitûnõ diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent híveiért, amit csak megtehetett. Számtalanszor meg kellett tapasztalnia az állam részérõl a félrevezetést, a hazudozást, a be nem tartott ígérgetések hosszú sorát. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizõk létszámának korlátozását (numerus clausus), nem tartotta be, noha az egyházi élet szinte minden vonatkozásában a hazug kétszínûség cselvetéseit kivédeni nem volt könnyû feladat. De õ mindvégig vállalta és küzdött élete utolsó leheletéig. Papjait védte, és anyagilag is segítette. Az õ ideje alatt épült néhány ritkaságszámba menõ új templom is, például Gyimesbükkön, Tusnádfürdõn, Sepsiszentgyörgyön és másutt, továbbá Kovásznán a papi otthon.

1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. A gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik.

(Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. Tusnádfürdõ (ny. Csíkszereda), 2003. 291., 292., 293. old. felhasználásával)

Továbbította:

Frigyesy Ágnes