„Mentsük meg 2009-ben Magyarországot!”

A Polgári Körök Országos találkozója Tapolcán

– Magyarország végveszélyben van! Magyarországot meg kell menteni! De ne bízzuk másra a sorsát! Magyarországon politikai, gazdasági és erkölcsi válság van, mert az õszödi beszéd után két évvel még mindig hatalmon lehet Gyurcsány Ferenc. Ezáltal Európa és a világ szégyenpadjára kerültünk – kezdte nagysikerû beszédét Fritz Tamás politológus a Polgári Körök Országos Konferenciáján és találkozóján 2008. november 29-én Tapolcán. A zsúfolásig megtelt Sportcsarnokban Fritz így folytatta beszédét: – A jelenlegi válság-helyzet felelõse a miniszterelnök és kormánya, akik kiszolgáltatták nemzeti javainkat idegen érdekeknek. Miközben a haza megmentõinek tüntetik fel magukat! Olyan ez, mint egy bohózat! Ezt a helyzetet nem szabad és nem lehet eltûrni! Fritz Tamás szerint kulcskérdés, hogy kikényszerítsük az elõrehozott választásokat. Hangsúlyozta: – Ami bekövetkezett Magyarországon, arra alig van példa Közép-Európában. Hisz az erkölcsi normák is romokban hevernek. Megszûnt a felelõsségvállalás kötelezettsége, ennek eredményeképp egyik válság felerõsíti a másikat!

Vegyük birtokba ezt az országot! Tegyük valóban hazánkká! Nem lehetünk nézõi a cselekményeknek, mi magunk vagyunk Magyarország! Legyünk újra állampolgárok és ne lakosság! Legyünk végre polgárok és ne csupán fogyasztók! Ennek az országnak nem mutyizásra, hanem katarzisra van szüksége! Abba kell hagyni, hogy megelégedjünk a „mormogás” jogával – mondta Fritz Tamás. Majd kijelentette: Újpesten a polgári körök – spontán akció keretében – kísérletet tesznek két újpesti szocialista parlamenti képviselõ – Csizmár Gábor és Kiss Péter – visszahívására.

Az elõrehozott választásokkal kapcsolatban elmondta: – a Budakalászi Polgári Kör kezdeményezése eredményeképp jól haladnak az aláírás gyûjtéssel. Emellett beindult egy népi kezdeményezés, melynek értelmében ötvenezer + egy aláírást kell összegyûjteni, hogy a Parlament vitát nyisson és szavazzon a Parlament feloszlatásáról. A két kezdeményezés erõsíti egymást. Az Országos Választási Bizottság 45 nap alatt ellenõrzi az aláírásokat, majd Fritz szerint 2009. február második felében a Parlamentnek tárgyalnia kell az önfeloszlatás lehetõségét. A közismert politológus egy javaslattal állt elõ: ezen a februári napon a polgári körösök és mindenki, aki egyetért a parlament feloszlatásával, menjen Budapesten a Kossuth térre, s „jelezzük, mi a szándéka ennek az országnak! Mentsük meg 2009-ben Magyarországot, a demokráciát, a nemzetért és a hazáért!”

Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz Polgári Szövetség elnöke levélben köszöntötte a találkozó résztvevõit: „Rendhagyó összejövetel ez a mai, mivel ma már nemcsak mi mondjuk, az egész ország, sõt a világ is tudja: hazánk bajban van. Ma már nemcsak mi mondjuk, mindenki tudja: nem ismeretlen kór rágja, valójában nem a nemzetközi válság ragálya terítette le, hanem éppen azok gyengítették le, betegítették meg, akiknek meghirdetett programja és esküvel vállalt kötelessége lett volna vigyázni rá, hogy olyan erõs, gyarapodó és a jövõjében bízó ország legyen, mint amilyet közösen rájuk hagytunk. És ma már nem csak mi mondjuk, ismételjük, hanem az egész ország, a nemzetközi közösség, amelynek tagjai vagyunk, követeli: távozzon a kormány.”

Orbán Viktor közös munkára szólította fel a résztvevõket: „hogy hazánk ne süllyedjen el a válság, a reménytelenség, az önfeladás mocsarában. Kérem valamennyiüket, hogy segítsenek véghezvinni a küldetést a sötétség, a kétség és a kilátástalanság hónapjaiban, és mi, ha végre elérkezik az idõ, ismét igazolni fogjuk milliók bizalmát, akik tõlünk várnak becsületes szándékot, határozott tetteket, tisztességes kormányzást”

Bíró Ildikó, a Fidesz Elnöki Kabinet Civil igazgatója, a Konferencia háziasszonya köszöntõ beszédében rámutatott: – Nem kampányra, nem egyszerû munkára hívta a polgári körök tagjait, hanem sokkal többre! „Arra, hogy védelmezzük meg egymást és azt, ami a miénk. A kis hétköznapi kiállásoktól a komoly küzdelmeken át az össztársadalmi helytállásig. Tegyük ezt önmagunkért! A holnapért gyermekeink számára, és az unokáink jövõjéért.”

„Ha a közéletet erkölcsi kór pusztítja, megromlik az egyesek erkölcsi érzéke is. Az emberek egyre kevesebbet dolgoznak, aki dolgozik is, hiába dolgozik. Az emberek nem segítik, hanem akadályozzák egymást, s mindenki mindenkinek ellenségévé, áldozatává vagy cinkosává válik.” – idézte Bíró Ildikó Ravasz László református püspök gondolatait. Majd hozzátette: – Ezt kell megakadályoznunk. Ez az utolsó óra. Ma, amikor a politika és a jog tehetetlen, most van itt a civilek ideje, a civil közösségek megerõsödésével. Bíró szerint ez nemcsak trend, hanem az utolsó reménysugár is a számukra. Egy közösség legkitartóbb, legelszántabb részét újjáéleszteni, melynek létrehozása történelmi tett, az utóbbi évtizedek egyik legjobb döntése volt. Ez az elsõ nagy lépésünk a részvételi demokrácia felé – mondta Bíró Ildikó.

Ács János Tapolca polgármestere a város nevében köszöntötte a résztvevõket, majd rámutatott: Tapolcán alakultak meg az elsõ polgári körök, melyek mindmáig jól mûködnek. Az eddig elért eredmények közül kiemelt néhányat: Trianoni emlékmûvet emeltek, 2004-ben mintegy száz polgármestert fogadtak, Wass Albert szobrának avatását pedig 2008. november 30-án tartják.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a határon túlra szakadt délvidéki magyarok nevében emelkedett szólásra. Mint mondta 2002-ben õk is megalakították a polgári köröket, s azóta évente tartanak találkozókat. A Kárpát medencei magyarok a határmódosítás nélküli nemzeti integrációban, s elõrehozott választások esetén a nemzeti erõk gyõzelmében bíznak.

– A polgári körök megújulására van szükség! – kezdte felszólalását Szilágyi Ákos, a New Yorki Polgári Kör alapító vezetõje. Szerinte az élõ kapcsolatokat fel kell erõsíteni egymás között, ezért hozták létre a Iwiv Polgári Köröket, melynek jelenleg ezer tagja van. A New Yorki Polgári Kör egyik kezdeményezõje volt a benesi dekrétumok ellen szervezett világméretû tiltakozásnak. 2006-ban õk is tüntettek Gyurcsány ellen az amerikai világvárosban. Szilágyi azzal a javaslattal fordult a polgári körök képviselõihez, tiltakozzanak, ha a világban magyarellenes megnyilvánulásokat tapasztalnak! Jelenleg a Ne tûrjük a fasisztázást! elnevezésû felhívással aláírásokat gyûjtenek és tiltakoznak a méltatlan megbélyegzés ellen!

Hardy F. Gábor elõadásában rámutatott: – 2002 elõtt 13 éven át mintegy tizenkilencezer civil szervezet, azt követõen további harmincezer civil szervezet kérte megalakulását.

– Balliberális újságírókkal nem lehet jobboldali újságot készíteni. Önállónak, függetlennek mondták magukat, de ez a gyakorlatban bebizonyosodott, hogy nem igaz – mondta Széles Gábor az M.GY.O.SZ. tiszteletbeli elnöke, médiatulajdonos, aki ezért a Magyar Hírlap megvásárlása után – lassú folyamat eredményeképp – leváltotta õket. Jelenleg a jobboldali napilap példányszáma emelkedik.

Az Echo tévé az elsõk között fedezte fel a polgári körök jelentõségét, így nem véletlen, hogy a Civil Akadémia elõadásait másfél éve sugározzák. Széles szerint fontos, hogy egy csatorna ki merje mondani a véleményét! Tapasztalata szerint legnépszerûbbek a betelefonálós mûsorok. Az Echo tévé jelenleg 2,3 millió háztartásba jut el, de arra törekszenek, hogy év végén minden család nézhesse az Echo televízió mûsorait.

Dr. Papp Lajos szívsebész professzor egyszerû célra hívta fel hallgatósága figyelmét: a jót tevés örömére. Egy gondolat, egy szó, egy tett – idézte a szkíta mondást, mely szó nem lehet, más, mint Haza. S arra buzdította a megfáradt vagy csalódott tagokat, akik az egykori hívó szó után elnémultak, hogy ne a vezérekre hallgassanak, hanem a szív bölcsességére! S egymás szívét nyissák meg!

– Ma ötven körrel mûködik a Pesthidegkúti Polgári Körök Országos Szövetsége – mondta Jablonkay Gábor elnök, aki erdeményeik között említette a máriaremetei Szent Korona domb létrehozását, ahol rendszeresen imádkoznak hazánk felemelkedésért, s ezáltal nemzeti búcsújáró hellyé vált.

Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke „Magad Uram” egyszemélyes polgári kört hozott létre, melybõl, mint mondta: se kilépni, se belépni nem lehet. Véleménye szerint 1990 elõtt direkt cenzúra létezett, jelenleg személyeket tiltanak le és ki az egyes médiumokból. Rámutatott: – Magyarország alapproblémáiról 18 éve nem beszélhetünk! Ezért a társadalom alulinformált.

Csókay András agysebész professzor szerint szellemi ébredésre van szüksége a magyar népnek. Felidézte Szent Erzsébet áldozatos életútját, aki egy alkalommal leprást fektetett az ágyába. Férje, Lajos király, elõször megdöbbent, ám felismerve Krisztust a betegben, megértette Erzsébet tettének lényegét. Körbe vagyunk véve „szellemi leprásokkal” – fogalmazott Csókay András, aki szerint fel kell ismernünk a „betegben” is az embert. Vajon miért kapták meg a leprát? – tette fel a kérdést. A polgári körök egyik feladatául határozta meg a tisztánlátást.

Eperjes Károly Kossuth-díjas színmûvész nyugalomra intette a konferencia résztvevõit, mert véleménye szerint Õ, azaz Jézus Krisztus tevékenykedik a világban. Az Orbán-kormány legnagyobb „bûneként” említette, hogy 1000 év múlva ismét fel mertük ajánlani az Országot Szûz Máriának! „Ferenc testvér”, azaz Gyurcány Ferenc szerint Mária levette kezét errõl a néprõl! De ez nem igaz! – hangoztatta a színmûvész. Eperjes szerint is a polgári körök megújhodására van szükség.

A jól mûködõ Szellemi Kármentõ Kör hetedik alkalommal szervezte meg a Váraljai Találkozót – mondta Kovács Gábor, az Egri Végvári Polgári Kör elnöke, Csákvári Antal pedig aktív mûködésük egyik eredményeképp a Szabadság 2006 fotókiállításról ejtett szót, mely a 2006. október 23-i rendõri brutalitást mutatja be. Vándorkiállítás formájában szívesen kölcsönadják a tárlatot.

A Konferencián megszavazták a Polgári köröket és civil közösségeket védõ erkölcsi testület létrehozását, melynek tagjai: Bíró Ildikó, a Fidesz elnöki kabinetjének civil igazgatója, Freund Tamás agykutató, Csókay András agysebész, Eperjes Károly színmûvész, Czakó Gábor író, Kondor Katalin újságíró, valamint Papp Lajos szívsebész. Az erkölcsi testület öt önvédelmi, önsegélyzõ (agrár, egzisztenciális, jogi, kulturális és anyagi) csoportban mûködik majd.

A rendezvényen átadták a Polgári közösségekért díjat Horváth Éva üzletasszonynak, valamint Makovecz Imre építésznek, Párkányi Raáb Péter szobrászmûvész alkotását.

Végezetül a konferencián Márfy Gyula érsek és Szabó Emõke református lelkész megáldotta a Polgári körök új lyukas zászlóját, melyet a kelta kereszt díszít.

A polgári körök 2002-ben Orbán Viktor hívó szavára alakultak országszerte, sõt az elszakított magyar területeken is. Jelenleg mintegy tízezer polgári kör mûködik. Mint ismertes, a kommunista rendszerben, nem csupán az egyházakat, szerzetesrendeket, hanem a civil közösségeket is szétverték. Ezért kiemelkedõ jelentõségû a jelenlegi polgári körök aktív mûködése. Ha jól mûködnek, több évtizedes hiányt pótolhatnak. Hogy is mondta beszédében Hargitay András világhírû úszóbajnokunk? – Munkátoknak van értelme, hisz az apró fények elõbb-utóbb összeérnek Advent idején. A Sátán tudja, hogy kevés ideje van hátra. Fontos, hogy egymás szeretetére hagyatkozzatok! A Haza szolgálata Isten szolgálata – idézte Mátyás király ma is aktuális gondolatát.

Frigyesy Ágnes