Európai szembenézés a kommunizmus örökségével



Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2008. november 20-án: – Folyó év június 3-án nagy fontosságú nemzetközi értekezletre került sor Prágában, a totalitárius rendszerek, illetve a kommunizmus öröksége és megítélése tárgyában. A tanácskozás záródokumentumát, mely a „Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében" címet viseli, olyan jeles kommunizmus-ellenes harcosok látták el kézjegyükkel, mint Václav Havel (Csehország), Joachim Gauck (Németország), Vytautas Landsbergis (Litvánia) és Tunne Kelam (Észtország).


A prágai kezdeményezés értelmében a kommunizmussal való szembenézés ügye azóta széles körû európai akcióvá szélesedett, melynek támogatói aláírásukkal járulhattak hozzá ennek sikeréhez. Tõkés László európai parlamenti képviselõ ennek nyomán idehaza, illetve magyar és román nyelven is meghirdette az aláíró-akcióhoz való csatlakozást. A felhívás visszhangra is talált: szeptember óta magyarok százai írták alá az egész magyar nyelvterületrõl a Prágai Nyilatkozatot.


Az ügy azóta az Európai Parlamentben is elindult a maga útján. Szájer József magyar néppárti frakcióvezetõ és Schöpflin György EP-képviselõ arra hívták fel a figyelmet, hogy a prágai dokumentumból sajnálatos módon kimaradtak az 1956-os magyarországi vonatkozások. Tõkés László a szövegbõl szintén hiányzó, romániai vonatkozású kiegészítéseket juttatta el a prágai konferencia szervezõihez.


A magyarországi EP-képviselõk megkeresésére Jana Hybaskova csehországi európai képviselõnõ a prágai szervezõk részérõl megbeszélésre hívta meg a kommunista múlt ügyében elkötelezett EP-képviselõket, akik közös fellépésre határozták el magukat, a Prágában elkezdõdött folyamat folytatását tekintve.


Szeptember 23-i, elsõ találkozásuk óta, az ilyenképpen kialakult, nem hivatalos kezdeményezõ csoport komoly lépéseket tett a Prágai Nyilatkozat képviselete és az abban foglalt célkitûzések európai szintre emelése érdekében. A csoport tagjai – nevezetesen: Jana Hybaskova, Vytautas Landsbergis, Tunne Kelam, Christopher Beazley (Anglia), Schöpflin György, Szájer József, Wojciech Rostowski (Lengyelország), Girts Valdis Kristovskis (Lettország) és Tõkés László – abban állapodtak meg, hogy a totalitárius rezsimek – ezenképpen a kommunista diktatúrák – emberiségellenes bûntetteinek elítélése, valamint áldozataik emlékének a megörökítése végett törvénykezdeményezéssel élnek az európai törvényhozás elõtt. Ennek céljából kiterjedt lobbitevékenységbe fogtak, és – egyebek mellett – arra vállalkoztak, hogy az Európai Parlament politikai csoportjait (frakcióit), illetve azoknak vezetõit is megnyerjék a nemes ügy támogatására. A prágai akció képviselõinek célja, hogy az Európai Parlament fórumain és annak plenárisán közérdekû vita induljon a totalitárius rezsimek – a nácizmus és a kommunizmus – tárgyában, mely végtére a régóta igényelt történelmi igazságtétel törvénybe foglalásához vezessen el.


A folyamatos egyeztetésekkel párhuzamosan elkezdõdött az EP-frakciókban a lobbi-munka. Tõkés László levélben kereste meg Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezetõt, Ian Hudghton EFA-elnökkel pedig egy frakcióülésen ismertette a Prágai Nyilatkozattal kapcsolatos fejleményeket. A Zöldek/EFA csoport vezetõi elvi támogatásukról biztosították a kezdeményezést.


Október 22-én a kezdeményezõk küldöttsége Joseph Daul néppárti frakcióelnököt kereste fel, aki maga is kész volt a Prágai Nyilatkozatot aláírni. A maga rendjén Hans-Gert Pöttering EP-elnök is támogatásáról biztosította a prágai kezdeményezést. A küldöttség tagjai az õ segítségüket kérték egy parlamenti közmeghallgatás megszervezéséhez a totalitárius rendszerek témakörében (1), valamint annak érdekében, hogy egy európai közintézmény jöjjön létre a totalitárius rendszerek kutatására (2), továbbá hogy augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítsák (3).


November 18-án José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogadta hivatalában a kezdeményezõ csoport tagjait. Jana Hybaskova képviselõnõ a márciusra tervezett parlamenti közmeghallgatás megrendezéséhez kérte az EB támogató közremûködését, amikor is már a cseh elnökség fog az Unió élén állani. Tunne Kelam képviselõ azt hangsúlyozta, hogy a totalitárius rendszerek egységes elítélése nem osztja meg Európát, és a demokrácia erõsödéséhez járul hozzá. Tõkés László a nácizmussal és a kommunizmussal kapcsolatban használt kettõs mérce ellen emelte fel a szavát. Hogyha az Európai Unió oly következetesen ragaszkodik a balkáni háborús bûnösök törvény elé állításához – méltó, hogy az 1989-es romániai vérengzések tettesei is hasonló elbírálásban részesüljenek.


Válaszában Barroso elnök – egészében véve – teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és az emberiség ellen elkövetett bûnök egyenlõ mértékû elítélése mellett foglalt állást, függetlenül attól, hogy a tettesek melyik oldalon állottak. Mindamellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országokban igen eltérõ a kommunisták megítélése, hiszen azok nem egy országban a fasizmus és a jobboldali diktatúrák ellenében léptek fel, és a „felszabadítók” oldalán állottak.


Tegnap – november 19-én – a küldöttség tagjai Graham Watson liberális frakcióelnökkel találkoztak. Hybaskova asszony komoly biztonságpolitikai kérdésnek ítélte a kommunizmus ügyében esedékes igazságtételt. Szájer József arra is rámutatott, hogy az igazságtétel elmaradása a – mindkét oldalon – felerõsödött szélsõséges megnyilatkozásoknak kedvez. Beazley képviselõ a dél-afrikai „igazság és megbékélés” elvét ajánlotta követendõ példának. Tõkés László a volt kommunista országokban tovább élõ megfélemlítettség állapotára hívta fel a figyelmet, melynek csak az igazság- és jóvátétel révén lehetséges véget vetni.


A liberális frakcióelnök annak megosztó hatásáról szólt, hogy a baloldal csak a nácizmus, míg – ezzel szemben – a jobboldal csak a kommunizmus áldozatairól hajlandó tudomást venni. Jó áthidaló megoldásnak tartotta, hogy a prágai kezdeményezés mindkét totalitárius diktatúrával szemben egységes mércét alkalmaz.


Az új tagállamok csatlakozásának ötödik évfordulóját mind Barroso elnök, mind Watson frakcióvezetõ kedvezõ alkalomnak ítélte a totalitárius rendszerekkel való szembenézésre. A Berlini fal lebontásának, illetve a kommunista diktatúrák bukásának közelgõ 20. évfordulója szintén idõszerûvé teszi az ügy rendezését – hangsúlyozták a küldöttség tagjai.


A két hónapja tartó tárgyalások és egyeztetések rendjén a különbözõ pártállású felek egyetértettek abban, hogy a Prágai Nyilatkozat új kiindulópontot és közös alapot jelenthet a XX. századon végigvonult totalitárius rendszerek visszahúzó örökségének a végérvényes felszámolásához – olvasható strasbourgi közleményben.




Továbbította:


Frigyesy Ágnes