„A küzdelem folytatásához nélkülözhetetlen

a magyarok öszefogása”

Ötéves az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Fennállásának ötéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2008. november 15-én Kolozsváron, a Gyõzelem mozi dísztermében. A Partiumból és Erdélybõl érkezõ küldöttek bemutatkozó seregszemléjével kezdõdött a tanácskozás. Az Arad-, Temes-, Szatmár-, Maros-, Brassó megyei küldöttek stb. mellett megjelentek a Közép-erdélyi tagok is, mintegy 213 képviselõ.

­- Szólásszabadság nélkül nincs párbeszéd, párbeszéd nélkül nincs összefogás, összefogás nélkül pedig nincs autonómia – mondta köszöntö beszédében Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetõje, aki Budapestrõl érkezett az ünnepi eseményre. Mint mondta, tiszteletét teszi azon bámulatos munka elõtt, melyet öt éve végez Tõkés László veztetésével az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Véleménye szerint az EMNT azért jött létre, hogy szóljon az autonómiáról, annak szükségességérõl. A küzdelem kezdete visszanyúlik az 1990-es évek elejére, amikoris az RMDSZ programjában meghirdette az autonómia szükségességét, de mint Németh Zsolt mondta „a szót szólók torkán akadt a gondolat”. A magyarországi politikus hangsúlyozta: - Ma már Romániában hisztériakeltés nélkül lehet beszélni az autonómiáról, az más kérdés, hogy a román kormány képviselõi még mindig elutasitják ennek megvalósulását. A küzdelem folytatásához nélkülözhetetlen a magyarok öszefogása, ugyanis Traian Basescu, Románia államelnöke noha hajlandó a párbeszédre, nem tudja, kivel üljön le tárgyalni: az EMNT, vagy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetõivel, Tõkés Lászlóval vagy Markó Bélával? Németh szerint, ha lesz magyar egység, akkor lesz társadalmi összefogás, hisz az EMNT létrejöttének célja: a magyarság megmaradása, gyarapodása, és biztonsága.

Tõkés László püspök, EP-képviselõ a tordai csatában 1944-ben elhunyt magyar honvéd katonákra emlékezett beszédének kezdetén, akiknek tiszteletére idén szeptemberben emlékmûvet állítottak Bonchidán, s jelent meg róluk egy kötet, Akik életüket áldozták a hazáért cimmel. A református püspök, az EMNT elnöke rámutatott: - Sajnos manapság sokan a békés áldozatvállalásra sem hajlandók. Világító példaként álljanak elõttünk, akik életüket áldozták a hazáért – mondta, Majd rátért az EMNT ötéves munkájának értékelésére. Rámutatott: - 1989-ben a hallgatás falát kellett áttörnie, most a hazugság falát kell átütniük. Amikor az RMDSZ vezetõi titkos tárgyalásokba kezdtek 1993-ban, majd ennek következtében beléptek a román kormányba 1996-ban, akkor mondtak le az önálló politizálás esélyérõl, valamint az autonómia megvalósításáról. Odalett a nemzeti érdek – mondta Tõkés László, majd így folytatta: - Ebben a kritikus helyzetben alakult meg az EMNT, s mentette meg az autonómia ügyét a süllyesztõbõl. Mivel Markó Béla kijelentette, hogy nem lesz irányváltás az RMDSZ politikájában, ezért nem jött létre az összefogás. Ennek ellenére Tõkés szerint továbbra is szívós, alázatos munkát kell folytatniuk, harcolni kell a magyar egység védelmében. További célként tûzte ki a magyarság integrálását. Visszautasította azt a vádat, mely szerint õk lennének az egységbontók, de mint mondta, a hamis egységet nem fogadják el. Az összefogás érdekében hozták létre a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, mely az egységes magyar kárpát-medencei érdekképviselet megvalósításán fáradozik Kárpátalja, Délvidék, Erdély, Horvátország és Magyarország képviselõinek bevonásával. Trinanon óta nem fordult elõ ehhez hasonló egység, ahol közösen lépnek fel a kárpát-medencei régiók küldöttei. A Kárpát-medencei magyarság ügye európai ügy – hangoztatta Tõkés László. Majd megállapította: - Akkor szállhatunk síkra eséllyel az autonómia érdekében, ha egy majdani magyar kormány ismét támogatja elképzeléseinket. Az EMNT elnöke fontosnak tartja az elvégzett munka évenkénti értékelését, helyzetfelmérést, valamint szembenézést a múlttal. Minden ember munkájára szükség van, mert képletesen szólva a lánc olyan erõs, mint egyetlen szem a láncban.

A Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményezett az autonómai ügyében néhány évvel ezelõtt. A 130 „székely önkormányzat” elõször szembesült azzal, hogy Székelyföld autonómiája mellett ki lehet és ki kell állnia – mondta beszédében Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A Székely Nemzeti Tanács közösségi közképviselettel felruházva nyilváníthatja ki újból a székelység területi autonómia iránti igényét, szavazhatja meg Székelyföld Autonómia Statútumát és juttathatja ezen Statútumot törvényre emelés végett a Parlament elé, s képviselheti - létrehozott testületein keresztül - a székelység érdekeit mindaddig, amíg Székelyföld törvényerejû statútuma lehetõvé nem teszi Székelyföld önkormányzati testületeinek szabad, általános, közvetlen és titkos választásokkal való létrehozását! Az autonómia mellett eddig kiállt Székelyudvarhely, Farkaslaka, Barót, Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Ditró stb. Izsák Balázs üzent azon bátor magyar képviselõknek, akiket próbáltak munkájuk közben megfélemlíteni. – Ne adjátok fel a küzdelmet, ne féljetek! Legyetek bátrak! Törvényes kezdeményezés útján járunk, s alapvetõ emberi jogainkkal élünk, amikor autonómiát szeretnénk magunknak – mondta a SZNT elnöke.

Az EMNT jubileumi ülésén felszólalt többek között Szász Jenõ, a Magyar Polgári Párt elnöke, Kincses Elõd, ügyvéd, képviselõ jelölt valamint Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Szövetségének vezetõje.

A tanácskozás Zárónyilatkozat elfogadásával végzõdött, majd Tõkés László felhívta a küldöttek figyelmét egy kiemelkedõ brüsszeli programra: decemberben megszervezik a Kereszténység és Európa elnevezésû konferenciát, és Biblia kiállítást az Európai Parlamentben.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2003-ban alakult, parlament jellegû közképviseleti testület, amely az õshonos erdélyi magyar nemzeti közösség autonómia-törekvéseinek képviseletére, jogszabályokba foglalására és elfogadtatására hivatott. Célja továbbá a romániai magyar politikai szervezetek munkájának összehangolása.

A Székely Nemzeti Tanácsot a közakarat hozta létre Székelyföld autonómiatörekvésének közképviseletére. Regionális önkormányzást akarnak, a szabadság és kollektív jogok intézményes garanciáit. Ez a közösségük által népszavazáson is kinyilvánított akarat a székely önkormányzás múltjában gyökerezik, de tökéletes összhangban van a regionális demokráciának azokkal az értékeivel, amelyekre az Európa Tanács ajánlása szerint az Európai Unió államaiban zajló regionalizációs folyamatnak épülnie kell.

Frigyesy Ágnes