Korunk legnagyobb építésze Makovecz Imre

Születésnapi köszöntõ a Polgárok Házában

Makovecz Imre építészt, a Magyar Mûvészeti Akadémia alapító-elnökét köszöntötték 73. születésnapja alkalmából 2008. november 12-én Budapesten, a Polgárok Házában. A Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Köre által szervezett találkozón Horváth Béla, a Kör vezetõje véletlen egybeesésnek nevezte, hogy a Kölcsey Kör ötödik rendezvénye épp Makovecz Imre születésnapjára esett. E cikk szerzõjének azonban Csókay András idegsebész gondolata jutott eszébe, aki szerint a véletlen nem más, mint Isten mûvész neve. Tehát inkább Gondviselésnek vélhetjük a két egybeesést.

Makovecz Imrét, az építészt, a tanárt, a Mestert, a Magyar Mûvészeti Akadémia elnökét egyszóval jellemezhetnénk: Országépítõ – e szavakkal köszöntötte bevezetõjében Horváth Béla a kiváló szakembert, akit Paolo Porthogesi olasz építész a késõbb levetített (Osskó Judit) filmben korunk legnagyobb építészének nevezett, aki nemes egyszerûséggel nevével vált fogalommá a világban: Makovecz.

De vajon megbecsüljük-e idehaza e kiváló építõmûvészt, aki nem csupán építész, hanem valóban országépítõ, irányt mutató gondolkodó, akit évekkel ezelõtt – építkezés közben – kitiltottak Piliscsabáról! A tízmillió dollárt érõ sevillai pavilont pedig Horn Gyuláék eladták, elherdálták 300 ezer millió dollárért, s most idegen országban üresen áll valahol.

Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke, az Országgyûlés alelnöke egy cserép virágot nyújtott át az ünnepeltnek, mely virág különleges erõt képviselt, hisz földjét a Kárpát-medencei magyar (anya)földbõl hozták: Agárdról, Csíkszeredából, Dunaszerdahelyrõl, Lakitelekrõl, Szabadkáról, valamint Ungvárról, ahol Makovecz Imre által tervezett épületek állnak, illetve élnek anyaországi és elszakított magyar testvéreink. – Nem elég bajt kiáltani, kellõ politikai erõ is kell hozzá! – vélekedett Lezsák a magyarság helyzetérõl, majd hozzátette: – Aki egyet rúg a magyarokba, kedvet kap a rúgáshoz. Kedvet kaptak Trianonban is. Ennek terhét hordozzuk ma is – mondotta.

– Amikor süllyed szemünk láttára a Haza, Makovecz Imre templomot tervez, elképesztõ méretû ceruzájával – idézte fel a mesterrel történõ egyik találkozását a harmincas-negyvenes generációt képviselõ Molnár Attila, a Magyarországért Egyesület tagja. Beszédében rámutatott: –Amíg Csíkszereda büszkélkedhet Makovecz angyalos templomával, fájdalom, hogy Budapesten nem épülhetett Makovecz által tervezett templom. A fiatalember szerint elég volt a nemzetrontásból, együtt kell kisöpörnünk a közélet miden szennyét Hazánkból.

– A beszéd ideje lejárt, cselekedni kell! Mindenkinek magának kell tudnia, mit kell tennie – mondta beszédében Makovecz Imre. Szerinte a szívós, kitartó munka meghozza a munka gyümölcsét. Véleménye szerint a jelenlegi kormányt képviselõ politikusok megbízást hajtanak végre. Hogy kinek a megbízását, ezt ne kérdezzék. De nem engedhetjük, hogy bezárják az iskoláinkat. Oda kell küldeni a gyermekeket. A tanyavilágon élõ embereket meg kell védeni. Mint mondta: a magyar nép nem birka, csak ezer év türelme után nem lehetünk türelmetlenek. Makovecz szerint – aki a skót, német és angol építkezési szövetségek tagja is –, a 45 év kommunizmus megtette hatását, itthon szétverték a generációkat. Véleménye szerint a Mûszaki Egyetemen ma is a sztálinista struktúra érvényesül, s elvesznek az egyéniségek. Ennek ellenére naponta tapasztalja, milyen csodálatos a teremtõ, intelligens világ.

Végezetül álljon itt e cikk szerzõjének évekkel ezelõtt készített beszélgetés-részlete Makovecz Imrével, akinek akkori gondolatsora ma is aktuális: – „Magyarország az elmúlt tíz év óta, (ma már legalább tizenöt éve – szerk. megj.) hagyományainak és karakterének megfelelõen pokolra jár. Újraéli az összes mocskot, az õt elpusztító gondolatot. Iszonyatos szenny jön fel a föld alól, legitmitást kap minden bûn, mely a jelenben és a múltban megkeserítette az emberek életét. Ebben az országban mindent szabad: szabad az értékeket relatívvá tenni, szabad összefirkálni és mocskolni a falakat, itt bármi lehetséges. Ebbõl az irtózatos sártengerbõl, melyben most Magyarország van, ebbõl a metamorfózisból meg kell születnie valaminek. Annak a magyar hivatásnak, amely alkalmassá teszi ezt a sokat kínzott, szenvedett Magyarországot arra, hogy újra vezetõ szellemisége legyen a Kárpát-medencének.”

Horváth Béla zárszavában elmondta: a Kölcsey Kör négy tanácskozása eddig foglalkozott a magyarságkép torzulásával a világban és bennünk, a szegénység témakörével, a gazdaságpolitikával, valamint az autonómia-kérdéskörrel. Az elõadók között szerepelt Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, Szabó István református püspök, Széles Gábor, a Munkavállalók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, valamint Martonyi János politikus. A legközelebbi konferenciát december 17-én tartják Keresztény Magyarország, keresztény Európa címmel, melynek meghívott elõadója lesz Bábel Balázs katolikus érsek, valamint Balog Zoltán református lelkész, a Parlament Emberjogi Bizottságának elnöke.

Frigyesy Ágnes