Egységes autonómia-rendszer kiépítése szükséges

a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács

sajtótájékoztatója az Európai Parlamentben

Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2008. november 12-én Brüsszelben: – A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Tõkés László EP-képviselõ meghívására november 10-13-án, brüsszeli látogatáson tartózkodó négytagú küldöttsége november 12-én közös sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlamentben, ezáltal is nyomatékot adva az elõzõ napon megtartott Integráció, autonómia és stabilitás címet viselõ közmeghallgatáson elhangzottaknak.

Tõkés László, az Autonómia Tanács elnöke házigazdaként összefoglaló tájékoztatót nyújtott a KMAT-ról. A 2004-ben alakult Autonómia Tanács célja a határon túli magyar közösségek autonómia iránti törekvéseinek egységes képviselete, valamint egy átfogó magyar autonómia-rendszer kiépítése a Kárpát-medencében. A képviselõ hangsúlyozta: egyedül ez jelentene komoly biztosítékot a közel kilencven éve fogyatkozó magyarság megmaradására. Továbbá kiemelte, hogy a kárpát-medencei magyar ügy olyan európai ügy, melynek biztonságpolitikai jelentõsége van és szoros kapcsolatban áll a stabilitással. Ezért – a KMAT közös megítélése szerint – a kárpát-medencei magyar közösségek ügyének rendezése közös európai érdek. Befejezésképpen – az aktualitás jegyében – Tõkés László kitért a szlovákiai magyarellenes helyzettel kapcsolatos legutóbbi fejleményekre. Gyurcsány Ferenc és Robert Fico küszöbön álló találkozója ugyan kedvezõnek is tekinthetõ – mondotta –, mindazáltal nem lehet eltekinteni attól, hogy 2006 októberében a magyar rendõrség éppen úgy ártatlan embereket bántalmazott Budapesten, mint legutóbb a szlovák csendõrség a dunaszerdahelyi futbalmeccsen. A magyar és a szlovák karhatalom egyaránt az emberi jogok durva sérelmére járt el – s ezt tudnia kell Európának –, Szlovákia „többlete” csupán az, hogy ez esetben a kisebbségi jogokat is megsértették.

Fodor Imre hangsúlyozta: a KMAT politikailag nem polarizált, a magyar kisebbségek problémáit egységesen felvállaló, jól átgondolt kezdeményezés, amely összehangolja a kisebbségi kérdéseket, s épp ebben áll a szervezet újszerûsége. Sajnálatosnak tartotta, hogy a román állam nem tartotta érvényesnek a Székelyföld területi autonómia igényére vonatkozó népszavazás eredményeit. Hozzátette: e népszavazás kimutatta Székelyföld lakosságának egy olyan autonómia iránti igényét, amely nem etnikai, hanem területi alapon valósulna meg, biztosítva az itt élõ összes közösségek jogait nyelvük megõrizésére.

Ágoston András pozitívumként emelte ki, hogy a Vajdaságban mûködik a többpártrendszer, hisz egyedül ott létezik négy magyar párt, melyeknek közösen sikerült a kormány elé terjeszteni egy perszonális autonómiamodellt. Üröm az örömben viszont, hogy a közeljövõben parlament elé kerülõ vajdasági autonómia-statútum nem garantálna képviselõi helyeket a magyar kisebbség számára.

Kovács Miklós összefoglalójában elmondta: kétségtelenül a kárpátaljai magyar „nemzetszilánknak” van a legsanyarúbb sorsa a többi kárpát-medencei magyar nemzeti közösség viszonylatában. Az utóbbi néhány hónapban az ukrán hatalom olyan szélsõséges nacionalista politikai intézkedéseket foganatosított, melyek nemcsak az orosz, a román, de számbeli hátrányuk miatt leginkább a magyar kisebbségek ellehetetlenülését okozzák. Az ukrajnai magyarság érdekképviseletei erõtlenségük ellensúlyozására ezért is tartják fontosnak megragadni az együttmûködés különbözõ formáit, példának okáért a KMAT révén és az Európai Parlamentben való fellépés útján.

Jakab Sándor a horvátországi magyarság helyzetét ismertetve kiemelte: annak ellenére, hogy Horvátországban az alkotmány által garantált kisebbségi kulturális autonómia Európában példaértékûnek számít, a végrehajtásról viszont már távolról sem mondható el ugyanez.

A sajtó jelen lévõ képviselõi részérõl több kérdés is elhangzott. Fõként a szlovák újságírók tanúsítottak nagy figyelmet a téma iránt, akik a felvidéki magyar autonómiatörekvések kapcsán arra kérdeztek rá, hogy a magyar közösségek hogyan gondolják az autonómiák megvalósítását a többségi nemzettel szemben. Tõkés László válaszában hangsúlyozta: az autonómiának semmi realitása nincs, ha azokat a többségi nemzetek nem fogadják el, értelemszerûen a többségi politikummal folytatott párbeszéd a járható út. Példaként említette Traian Bãsescuval, Románia államfõjével való találkozójukat. A román államelnökkel való megbeszélésen személyesen vetetette fel az autonómia ügyét, mondotta az erdélyi magyarok európai képviselõje, és utólag egész dokumentumcsomagot küldött az államfõ számára, amelyben többek között az a javaslat is helyet kapott, hogy egy román-magyar kerekasztal-beszélgetés keretében rendezzék e kérdést – olvasható a közleményben.

Továbbította: Frigyesy Ágnes