Templom és iskola


Ökumenikus tanügyi Konferencia Nagyváradon



Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája az alábbi közleményt tette közzé 2008. november 9-én Nagyváradon: – 2008. november 7-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint Tõkés László nagyváradi Európai Parlamenti Irodája szervezésében, Templom és Iskola címmel ökumenikus tanügyi konferenciára került sor Nagyváradon, az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából.


Dr. Hermán János kezdõáhítata után Tõkés László püspök, EP-képviselõ nyitóelõadásában – egyebek mellett – hangsúlyozta, hogy a konferencia célja nem csupán a történelmi emlékezés, hanem sokkal inkább annak a jogi és politikai küzdelemnek az újult erõvel való folytatása, mely az elállamosított iskolák visszaszerzésére, valamint a megszüntetett felekezeti oktatás helyreállítására és újjászervezésére irányul. A kommunizmus bûneit elítélõ ún. Tismãneanu-jelentés csak az elsõ – fontos – lépés azon az úton, melynek – a történelmi szembenézésen túlmenõen – a teljes igazság- és jóvátételig kell elvezetnie. A Traian Bãsescu államelnök által „bûnösnek” és „törvénytelennek” nevezett, volt kommunista rezsim bûntetteinek helyrehozatala és törvénytelenségeinek megszüntetése nélkül Románia nem válhat a demokratikus törvényességen és jogállamiságon alapuló Európai Unió teljes értékû tagjává.


Az egyházi oktatás múltjáról, jelenérõl és társadalomban betöltött szerepérõl, továbbá az egykori államosításról és az ateista-kommunista diktatúra kártékony egyház- és oktatáspolitikájának következményeirõl, valamint a romániai felekezeti oktatás terén fennálló jelenlegi helyzetrõl jeles egyházi meghívottak, történészek és tanügyi szakemberek tartottak elõadást, úgymint: Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, Benkõ Samu történész, Holló László, a Babeº-Bolyai Egyetem Római Katolikus Hittudományi Tanszékének elõadótanára, Somai József, a Romániai Magyar Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke, Fleisz János és Kupán Árpád nagyváradi történészek és Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodájának vezetõje. Az erdélyi magyar történelmi egyházak hivatalos képviselõi, illetve oktatásügyi szakelõadói egyházaik jelenlegi iskolaügyi helyzetérõl tartottak beszámolót. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjai alkalmi mûsorukkal tettek bizonyságot egyházi iskoláink élniakarásáról.



x x x



1948-ban, a fokozatosan végbemenõ, erõszakos kommunista hatalomátvételnek részét képezte a felekezeti oktatás megszüntetése (1), valamint az egyházi iskolák állami tulajdonba vétele (2) – a 175. és a 176. törvényerejû rendeletek által. A felszámolt felekezeti tanintézetek 65%-át magyar iskolák tették ki, tehát „államosítás” helyett sokkal kifejezõbb „nacionalizálásról” beszélnünk. A kommunista rezsim egyik legnagyobb bûne, népünknek és egyházainknak pedig – minden bizonnyal – a lehetõ legnagyobb vesztesége volt a felekezeti oktatás megszüntetése, amelynek katasztrofális következményeit mindmáig szenvedjük. Az egyházi iskolarendszer államosítása különösképpen súlyos következményekkel járt a kisebbségbe taszított magyarságra nézve, hiszen a román nemzetállami nacionalizmus ateista-kommunista politikája egyházainkkal együtt, egyszerre sújtott le magyar nyelvû oktatásunkra.


1989 után, a demokratikus rendszerváltozás részeképpen, erdélyi magyar történelmi egyházaink, a nemzet védelmében és szolgálatában létrejött ökumenikus összefogásuk két világháború közötti hagyományát követve, egyesült erõvel szálltak síkra elbitorolt iskoláik visszaszerzéséért és a felekezeti oktatási rendszer helyreállításáért.


A Reményik Sándor által versbe öntött Templom és Iskola rendeltetésszerû együttállásának és erkölcsi programjának megfelelõen Egyházaink képviselõi és a Konferencia résztvevõi egyetértettek a következõkben:



Hitünknek és hagyományainknak megfelelõen, élve a lelkiismereti, az egyházi és a vallásszabadság demokratikus lehetõségeivel, Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve valljuk, hogy minden egyháznak hivatásbeli kötelessége a tanítás. Ennek értelmében az Egyház tanítói szolgálatának a gyakorlását, az egyházi oktatás helyreállítását és mûködtetését elengedhetetlenül fontosnak tartjuk.


Egyházaink és erdélyi népünk szolgálatára olyan tanintézetekben kívánjuk jövendõ értelmiségünket kialakítani, melyek szellemükben évszázados hagyományainkat követik, az evangéliumi hit és a keresztyén erkölcs szerint végzik nevelõi munkájukat, nemzeti önazonosságunk, hagyományaink és értékeink megtartását és továbbfejlesztését, valamint a testvéri közösségépítést tartják hivatásuknak. Az egészséges keresztény és nemzeti identitástudat kialakítása és megõrzése mellett a felekezeti oktatásnak tartalmilag meg kell felelnie a korszerû tudományosság követelményeinek, ezáltal biztosítva iskoláink szellemi, tudományos és társadalmi versenyképességét.


Megdöbbenéssel állapítjuk meg, hogy közel két évtizeddel a rendszerváltozás kezdete után Romániában az egyházainkkal és iskoláinkkal szemben elkövetett kommunista bûnök és törvénytelenségek jóvátételének, hátrányos és jogfosztott helyzetünk reparációjának még mindig csak a kezdetén állunk. Nevezetesen: egykor elkobzott tulajdonainknak még alig egy kis hányadát vehettük birtokunkba, illetve használatunkba (1); az egyházi-felekezeti oktatás jogállásának törvény általi szabályozása húsz év után, még mindig várat magára (2). Éppen ezért: a restitutio in integrum európai elve alapján követeljük elkobzott egyházi-iskolai tulajdonaink haladék nélküli, maradéktalan visszaszolgáltatását (1), valamint egyházi oktatásunk jogi státuszának törvény általi rendezését (2).


Tekintettel arra, hogy a 2004-ben módosított román Alkotmány az egyházi oktatást az állami és a magánoktatással egyenlõ szintre emelte – négyévi indokolatlan halogatás után joggal várjuk el és sürgetjük a közoktatási és a felsõoktatási törvény ennek megfelelõ – Alkotmány szerinti – módosítását.


Ezzel együtt, Egyházaink kifejezik abbéli szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig terjedõen, saját tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Ennek megfelelõen követelik, hogy a felekezeti oktatás – az Alkotmány szellemében – méltó helyet és súlyt nyerjen a tanügyi törvénycsomagban.


A törvénynek – egyebek mellett – szavatolnia kell a felekezeti oktatás önállóságát és ingyenességét, tanintézeteink autonómiáját, az egyházi iskolák vezetõ testületeinek és személyi állományának az egyházak általi kinevezését, illetve visszahívását.


Tekintettel arra, hogy tanintézeteink diákjainak szülei az ország rendes adófizetõ polgárai, jogosnak és méltányosnak tartjuk a romániai magyar keresztény adófizetõk pénzének az egyházi oktatásra való részarányos visszafordítását, illetve egyházi iskoláink állami finanszírozásának a biztosítását.


Végül, de nem utolsósorban az egyházi-felekezeti oktatás terén is elsõrendû követelménynek tartjuk egyházaink Alkotmány elõírta autonómiájának a tiszteletben tartását. A túlzott állami tanügyi központosítással és a meg-megújuló nacionalista tendenciákkal szemben csak ezáltal lehetünk képesek egyházaink, híveink és iskoláink érdekeit és önállóságát megvédelmezni.


Ezen túlmenõen az egész magyar nyelvû oktatás teljes körû autonómiájának a biztosítását is szükségesnek tartjuk. Ennek részeképpen felekezeti iskolarendszerünk is törvény által szavatolt, intézményes önigazgatási jogoknak örvendhetne.



x x x



A rossz emlékû és kihatásaiban mindmáig aktuális államosítás problémakörének rendezése és megoldása céljából az érdekelt egyházak további szoros együttmûködésére van szükség, amelyben a konferencia résztvevõi megállapodtak.


Az erdélyi történelmi egyházak elöljáróinak februári felkérésével egybehangzóan a konferencián ezúttal is megfogalmazódott az az igény, hogy Tõkés László püspök, EP-képviselõ Keresztény Európát! elnevezésû programja keretében és az ökuménia szellemében az európai fórumokon képviselje erdélyi egyházaink és a felekezeti oktatás ügyét.


Konkrét formában az az elvárás is kifejezést nyert, hogy az Európai Unió illetékes testületei kövessék nyomon, illetve monitorizálják a csatlakozás elõtt támasztott feltételek maradéktalan teljesülését, és ne hagyják, hogy a Romániáról szóló évenkénti országjelentések elõírásai feledésbe merüljenek.


A közlemény aláírói: Tõkés László püspök, EP-képviselõ, Tolnay István tanügyi elõadótanácsos, valamint Antal János külügyi elõadótanácsos.


Továbbította:


Frigyesy Ágnes