1956-1989


Sólyom László köztársasági elnök találkozója


Tõkés László EP-képviselõvel



Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája 2008. október 25-én az alábbi közleményt adta ki Csíkszeredából, valamint Székelyudvarhelyrõl: – Ami 1956-ban, Magyarországon kezdõdött el, az 1989-ben, Romániában fejezõdött be – fogalmazott Traian Bãsescu, Románia elnöke 2008. október 23-án Csíkszeredában. A nemzeti ünnep alkalmából Székelyföldre sereglettek a romániai magyar politikai élet vezetõi, hogy Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével együtt emlékezzenek és fejezzék ki tiszteletüket az ’56-os hõsök elõtt. Ezt a közös ünnepet tisztelte meg jelenlétével Traian Bãsescu román államelnök is.


Sólyom László 2008. október 23-a és október 27-e között magánlátogatást tesz Székelyföldön, és ez alkalomból igyekszik minden fontosabb helyszínre ellátogatni, találkozni egyházi, közéleti, civil-társadalmi, valamint politikai intézmények, szervezetek vezetõivel.


A köztársasági elnök erdélyi magánlátogatásának második napján a csíksomlyói Kegytemplomot kereste fel, ezt követõen találkozott a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban Tõkés László püspökkel.


A magyar államfõt Tõkés László EP-képviselõ Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt elnöke és Toró T. Tibor parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke társaságában fogadta, majd négyszemközti beszélgetésre vonultak el.


Tõkés László, az EMNT elnöke több súlypont köré csoportosította mondanivalóját. A székelyföldi önrendelkezés kapcsán Tõkés László egyfajta egyensúlypolitika mellett érvelt, jelezvén, hogy a székelyföldi önrendelkezés kérdése mellett továbbra is megoldatlan a másik magyarok lakta vidék helyzete is – a partiumi régióról van szó. Tõkés László kiemelte: a határ mentén élõ magyarság számára létfontosságú a Partiumi Határmenti Régió kialakítása, a határok fölött átívelõ nemzetegyesítés egyik kulcsmozzanata lehet a határmenti együttmûködés gördülékenyebbé tétele. Ennek módozatairól kellene közös stratégiai tervet kovácsolni, vélte az erdélyi magyarok európai képviselõje, és ennek égisze alatt meghívta Sólyom Lászlót egy tavasszal megszervezendõ közös konferenciára, amely meghívást a magyar köztársasági elnök örömmel elfogadott.


A témából következõen rövid elemzést igényelt a magyar-román közös kormányülés gyakorlata is. Tõkés László EP-képviselõ szerint ezeken rendre kimaradnak a fontosabb nemzeti kérdések, mint például a romániai kisebbségi törvény felvállalása román részrõl, az államilag finanszírozott magyar tannyelvû egyetem ügye, a csángókérdés stb.


Viszont örömmel üdvözölték a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációját. A négy évig vajúdó, ezt kimondó, immár Traian Bãsescu által is aláírt törvény megszületését áttörésként értelmezték. Tõkés László ugyanakkor felvetette, hogy üdvözlendõ lenne, ha a magyar és román állam paritásos alapon finanszírozná a romániai magyar magánegyetemi hálózatot, vagyis a román állam legalább annyival támogassa a PKE-t és a Sapientia-EMTE felsõfokú intézményeket, amennyivel a mindenkori magyar kormány összegszerûen hozzájárul a magyar egyetemek fennmaradásához.


A találkozót megelõzõ nemzeti ünnepünk kapcsán Tõkés László püspök Sólyom Lászlóval egyetértésben szükségesnek tartotta az ’56-os perek áldozatainak rehabilitációját, külön kiemelve a Szoboszlay Aladár, Sass Kálmán és Dobai István áldozatát és szerepét, nem feledkezve meg a többi romániai ’56-os rehabilitációjáról sem, amint erre egyébként a Magyar Köztársaság elnöke utalt is október 23-ai beszédében.


Tõkés László püspök tájékoztatta Sólyom László államfõt az idén kezdõdõ forradalmi emlékévrõl, amely a temesvári és az ezt követõ romániai események huszadik évfordulóját hivatott méltóképpen megünnepelni. Sólyom László köztársasági elnök Tõkés László felkérésének eleget téve vállalta a rendezvénysorozat fölötti fõvédnökséget. A hely szelleme által mintegy megkövetelten szót ejtettek Tõkés László EP-képviselõ európai programjának egyik fontos vonatkozásáról, a Keresztény Európát! elnevezésû programról, amelynek egyik kiemelkedõ állomását képezi a 2008 decemberében, Brüsszelben, az Európai Parlament épületében megrendezendõ Biblia-kiállítás, amely fölött szintén Sólyom László köztársasági elnök vállalta a fõvédnökséget (a kiállítást egyébként Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke nyitja majd meg).


A beszélgetés végén röviden áttekintették a romániai magyar-magyar politikai együttmûködés jelenlegi állapotát. Tõkés László, EMNT-elnök tájékoztatta a magyar államfõt az idei nyári tárgyalások folyamatáról, és csalódottságának adott hangot, amiért a szûklátókörû pártlogikák miatt kudarcba fulladt az erdélyi magyar összefogás.


Az államfõvel való találkozót követõen Tõkés László EP-képviselõ Székelyudvarhelyen munkaebéden vett részt a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetõivel, majd kora délután lakossági fórum keretében egyfajta bõvített fogadóórát tartott. A jó hangulatú beszélgetésen rövid áttekintést nyújtott az Európai Parlament mûködésérõl, vázolta azokat a lehetõségeket, amelyeket az EP-képviselet biztosít a kisebbségben élõk számára, ezzel szerves összefüggésben röviden az erdélyi magyarság belpolitikai helyzetét is értékelték.


Tõkés László összefoglalásképpen felhívta a jelenlévõk figyelmét az elkövetkezendõ évek egyik sarkalatos tézisére. Az Európai Unióban nem szeretik a kisebbségi problémákat, fogalmazta meg tapasztalatait az EP-képviselõ, a kollektív jogok problémaköre kényelmetlen, ám megoldásra váró feladat. Viszont, hangsúlyozta az erdélyi magyarok európai képviselõje, számunkra adott egy másik lehetõség is: az Európai Parlamentben a magyar ügyet kell képviselni, a sokfelé szakított nemzetrészeket egységbe foglaló módon a magyar ügyért kell minden magyar nemzetiségû EP-képviselõnek együttmûködnie, és akkor rögtön más súllyal esnek latba az egységesülõ Európában élõ tizenötmillió magyar jogos követelései.


Továbbította:


Frigyesy Ágnes