Közös utunk a jövõben

A Katolikus Munkavállalói Mozgalom

hetedik közép-európai konferenciájáról

A Katolikus Munkavállalói Mozgalom hetedik alkalommal tartotta Közös utunk a jövõben címû közép-európai konferenciáját 2008. október 18-án Vácott, a Püspöki Palota dísztermében. A küldötteket Beer Miklós váci püspök fogadta, hangsúlyozva, szívbõl kívánja, hogy a résztvevõket Isten áldása kísérje, a Szent Lélek Úristen pedig világosítsa meg õket, hogy az egyház szociális tanítása szerint hozzák meg döntéseiket.

Alois Wallner, a bécsi KABÖ ügyvezetõje hangsúlyozta: – Nagyszerû, hogy együtt dolgozhatnak a magyarországi kollégákkal, hisz már leomoltak a határok. Köszöntõjében a katolikusok együttmûködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Prof. Josef W. Lohmann (Ausztria) „Az út a cél” címmel tartott elõadást. A KABÖ propaganda fõnöke hangsúlyozta: – Ma olyan társadalomban élünk, mely az etika és a vallások nélkül keresi a megoldásokat. Az egyházak pedig visszavonultak. Mint mondta, könnyû a paplak melegébõl véleményt formálni. Pedig a Katolikus Munkavállalók sokféle problémával találkoznak. II. János Pál pápa 25 évvel ezelõtti gondolatait idézte: – „Ne hagyjátok a jövõt a véletlenre!”

Josef W. Lohmann kiemelte: – Rendkívül fontos, hogy a szenvedõkkel és a kiszolgáltatottakkal foglalkozzanak! A keresztények feladata, hogy az igaz embert mutassák fel embertársaiknak! Az emberi méltóságot sértõ lépéseket pedig fel kell tárniuk, a jövõben irányt kell mutatniuk!

Keresztutak, találkozások, csomópontok és akadályok címmel tartotta meg elõadását Lántzky László, a magyarországi Katolikus Munkavállalói Mozgalom elnöke. Kiemelkedõ szellemi élményei között említette Pierre Theliard de Chardennel való találkozását, akitõl magával hozta a teljes élet megszentelõdésének eszméjét. De megemlítette Gerhard Frcena nevét, aki arra buzdította õt évekkel ezelõtt, hogy indítsa be ezt a mozgalmat Magyarországon is. Bíró László püspök a tavalyi KAMM lelkigyakorlatán azt javasolta: fordítsák figyelmüket az indivídum és a személyiség közötti különbségre. Negyedik találkozásként említette Beer Miklós, váci püspök nevét, aki hathatós támogatásáról biztosította a magyarországi katolikus munkavállalók mozgalmát, s annak mûködését is támogatja.

Lántzky László rámutatott a KAMM megalakulásának „csomópontjaira”: elõször összegyûltek, hogy együtt imádkozzanak a kommunizmus megszûnéséért. Aztán mozgalmat hoztak létre a romok eltakarítására saját országukban. Majd ezt követõen létrejöttek a Katolikus Munkavállalói Mozgalmak a volt szocialista országok területén: Magyarországon a KAMM, Csehországban a KAP, Szlovákiában a ZKRZ, és Lengyelországban az EDS. Késõbb létrehozták a Közép-európai Koordinációs és Akció Bizottságot, majd meghívást kaptak a Katolikus Munkavállalói Mozgalmak európai és világszervezetébe.

Lántzky szólt az alapvetõ problémákról: – Kis katolikus közösségeink elszigetelõdve tevékenykednek egymás közelében, de nem találják az egymáshoz vezetõ utat. Vagy egy másik probléma: – Tudják-e, hogyan szólítsák meg a fiatalokat? A KAMM elnöke szerint mára elveszett az Abszolútum tisztelete, de a helyes ismerete is. Az örökkévalóság ma már nem vágy, csak megmagyarázhatatlan fogalom. Másik kérdésében szintén fontos problémára világított rá: –Milyen mértékben vesznek részt a katolikus munkavállalók saját érdekeik érvényesítésében, saját kiszolgáltatottságuk enyhítésében?

Lántzky László hangsúlyozta: – 1920-ban a Monarchiában a Katolikus Munkavállalói Mozgalom egységesen szerzetesrendként indult. Ez a KAMM mostani tagjait is kötelezi arra, hogy példamutató, Krisztust követõ életet éljenek.

Ward Ceysens, az Európai Katolikus Munkavállalói Mozgalmak (EBCA) koordinátora elmondta: – Húsz katolikus egyesület mûködik a Munkavállalói mozgalomban Portugáliától kezdve, Anglián át Magyarországig stb.

A mozgalmaknak két ága van: a mediatív és az akció központú. Az utóbbiak például küzdenek a munkamentes vasárnapokért. A szociális biztonság érdekében megjelentettek egy könyvet, melyet átadtak az Európai Parlament szociális bizottságának is.

A közép-európai KAMM tanácskozáson országbeszámolók keretében mutatkoztak be az osztrák, a cseh, a szlovák és magyarországi katolikus munkavállalói mozgalmak képviselõi. A lengyelek – az országuk drámai politikai helyzete miatt – írásban küldték el beszámolójukat. A Katolikus Munkavállalói Mozgalom hetedik közép-európai konferenciája záródokumentum elfogadásával és latin nyelvû szentmisével ért véget.

A Katolikus Munkavállalói Mozgalom – Magyarország (KAMM) elvi programja minden tag és együttmûködõ számára legfõbb feladatként a hit és élet egységét állítja középpontba, ebben kíván útmutatást és segítséget nyújtani.

A KAMM igyekszik részt vállalni a gazdaság emberiesítésének feladatában, a szociális biztonság megteremtésében. A KAMM egyházi irányítású szociálorientált mozgalom a munkavállalói társadalomban. Katolikus akció, mely részt vesz az egyház apostoli küldetésének munkájában, melyet a munkavállalók érdekeinek érvényesítése révén teljesít. Isten nagyobb dicsõségére munkálkodik egy szociálisan igazságosabb és testvériesebb Magyarországért.

A KAMM célja, hogy a Katolikus Egyház jelen legyen a munka világában, és a munkavállalói társadalomban, ugyanakkor a KAMM laikus hívein keresztül része is a Katolikus Egyháznak, tehát érvényesek rá az Egyház tagjaira vonatkozó szabályok.

A KAMM a Magyar Köztársaság egyik civil szervezete, ezért tagjait arra buzdítja, hogy felelõs állampolgárokként tegyenek meg mindent azért, hogy az Elvi Programban lefektetett tételek politikai síkon is mindinkább megvalósuljanak.

A KAMM az európai és a világkatolikus társadalomnak is része, ezért munkáját összehangolja az európai (EBCA) és a Világkatolikus Munkavállalói Mozgalmak (WBCA) munkájával.

Frigyesy Ágnes