Tõkés László az EB-hez fordult a felvidéki

magyarellenes megmozdulások miatt

Tõkés László EP-képviselõ 2008. október 13-án írásban intézett elsõbbséget élvezõ kérdést az Európai Bizottsághoz a felvidéki magyarellenes megmozdulások tárgyában. Az európai szabályok szerint e kérdésre az Európai Bizottságnak legtöbb három héten belül kell választ adnia.

A szöveget alább közöljük:

A szólásszabadság korlátozása az EU tagállamában

2008. szeptember 30-án részt vettem egy, a dél-szlovákiai Dunaszerdahelyen megrendezett konferencián. Látogatásom során, informális keretek között Csáky Pállal, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP-SMK) elnökével is találkoztam abból a célból, hogy a Magyarország szomszédságában élõ magyar kisebbségek helyzetét elemezzük, és az egymás közötti szorosabb együttmûködés lehetõségeit megvitassuk. Természetszerûleg esett szó az Európai Unióban jól mûködõ autonómiaformákról, a nemzeti kisebbségek védelmének leghatékonyabb módozataiként, illetve multikulturális uniónk becses értékeiként.

Találkozónk után a Szlovákiát kormányzó koalíció politikusai szélsõségesen nacionalista, az egész felvidéki magyar kisebbséget megfélemlítõ támadások özönét zúdították az MKP-SMK párt elnökére. Robert Fico miniszterelnök szerint az autonómia szó puszta említése is provokációnak számít, holott Szlovákia is tagja a Schengeni Egyezménynek. Véleménye szerint a Magyar Koalíció Pártjának elnöke megmételyezi a magyar-szlovák viszonyt. Történik mindez akkor, amikor a szlovák koalíció egyik pártja napi rendszerességû gyûlöletbeszédekkel uszít a magyar kisebbség ellen.

Hogyan lehetséges és mennyire elfogadható a mai Európai Unióban, hogy egy európai parlamenti képviselõ és egy uniós tagország parlamenti képviselõje – mindketten ugyanazon kisebbség, két különbözõ országban élõ képviselõiként – bármilyen témában, a törvények teljes tiszteletben tartásával történõ találkozója ürügyén valakik lábbal tiporhassák az Európai Unió alapértékeit, úgymint az emberi méltóságot, az egyenlõséget és az igazságosságot? Nem ütközik-e mindez a diszkriminációellenesség elvével?

Annak tudatában, hogy a nyelvi jogok kérdése az egyes tagországok kompetenciái közé tartoznak, és az Európai Bizottság nem léphet közbe az Európai Közösség és az Európai Unió megállapodásainak érvényre juttatásában, mégis felmerül a kérdés: mennyire tolerálhatja az Európai Bizottság azt, hogy a kisebbségeket nyelvük használatában és tanításában korlátozzák, ily módon is teret engedve a kisebbségek elleni nacionalista megnyilvánulásoknak?

Milyen eszközökkel tudja az Európai Bizottság a jelenlegi Szlovákiban, a kisebbségben élõ magyarokkal szemben megnyilvánuló nacionalista irányvonalat visszaszorítani, illetve milyen kompetenciákkal bír egy kisebbségi nyelv és kultúra megõrzése végett az Európai Unió egyik tagállamában?

Brüsszel, 2008. október 13 Tõkés László

EP-képviselõ

(Tõkés László EP-képviselõ Sajtóirodája)

Továbbította:

Frigyesy Ágnes