„Hol vagy magyarok tündöklõ csillaga?”

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány tagjainak

és baráti körének kárpátaljai kirándulásáról

3. rész

Verecke híres útján

A Kárpátok szépsége leírhatatlan. Verecke híres útján érkezve, õseink otthonra találtak. Mi azonban viharos, esõs idõben érkezünk a Vereckei-hágóhoz, ahol vár bennünket Matl Péter, a vereckei szobor munkácsi alkotója. Elmondja: – A szobor 1996-ban készült, átadták, ám a Galíciából érkezõ nacionalisták azonnal lerombolták. Tönkretették az emlékmûvet, a keresztet megpróbálták elhúzni a közelébõl. 2008. március 15-ére ismét elkészült az alkotás, ám az ukrán és magyar államfõ nem jelent meg az avatáson. Utolsó pillanatban lemondták, ugyanis az ukránok tüntettek az ünnepi esemény ellen. Vajon a magyarok miért nem szerveztek ellentüntetést? Az elsõ emlékmû elkészítése óta eltelt 12 év. – Ez volt az én keresztutam – fogalmaz a szobrászmûvész. Majd az alkotásának lényegi tartalmáról beszél: – Egy hatalmas csillag-formájú kaput láthatunk, mely utat nyit Nyugat és Kelet között. A szobor belseje õsanyára emlékeztet, ahol a Nap megtermékenyíti az Õsanyát, mint a magyarság anyját…

A magyar tannyelvû oktatásról

A felsõoktatási intézményekben a kisebbségiek kötelesek felvételi

vizsgát tenni ukrán nyelvbõl és irodalomból

Négynapos kirándulásunk alatt meglátogattuk a Mezõvári II. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvû Középiskolát. Az elmúlt kommunista rendszer itt sem múlt el nyomtalanul: az iskola homlokzatán emléktábla jelzi: az intézményt V. I. Lenin születésének 100. évfordulójára építette a vörös zászló kolhoz 1970 szeptemberében.

Szilágyi Lajos, az iskola igazgatója fogad bennünket: – Jelenleg 48 pedagógus oktat ebben a tanévben. A tankönyvellátás szegényes, szemléltetõk, módszertani segédanyagok alig állnak rendelkezésre. Az iskola technológiai profilú, emelt óraszámban oktatják a számítástechnikát. A nevelõi munka fõ súlyvonala a hagyományõrzés.

A Vári Középiskola sokszorosan speciális helyzetû tanintézmény. Egyrészt a Beregszászi járás (Kárpátalja egyetlen magyartöbbségû járása) legnagyobb magyar tannyelvû falusi középiskolája. Maga Vári is a járás legnagyobb magyar községe.

Másrészt a csaknem 470 tanulólétszámból (évfolyamonként két osztály átlag 21 tanulóval) 160 a roma gyermek. Harmadrészt az elmúlt tisza-borzsai árvizek következtében a település több közintézménye megrongálódott, többek között le kellett bontani a település klubját. Így érthetõ, hogy a közmûvelõdési tevékenységek túlsúlyban áttevõdtek a helyi iskolára. Negyedrészt a település a fõútvonaltól távol esik, ezért a környék kisebb településeinek ez a középiskolás helye. Iskolánk tantestülete mindezek alapján nagyon jól érti, mennyire fontos, hogy a legjobban teljesítsen – meséli az intézmény igazgatója.

Szilágyi Lajos rámutat: – A magyar iskoláknak lehetõsége van a magyar történelem oktatására, azonban ezt csak a 7-9 osztályokban valósíthatják meg. A történelem és földrajz tanári munkaközösség az iskola vezetõsége ajánlatára úgy döntött, hogy tantervi óraszám terhére az egyetemes történelem és a földrajz tanmenetbe bekapcsolják Magyarország történelmét is. Az ukrajnai tanmenet alapján Magyarországról a magyar iskolák növendékei a 11 éves iskolai rendszerben alig 5-8 órában hallanak összesen. Az említett Magyarország története tantárgy ad ugyan átfogó képet (összesen 105 tanóra), de a középiskolai szinten ez már teljesen kimarad. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetségnek (KMKSZ) köszönhetõen van néhány magyarnyelvû térképük, illetve a szaktanárok is beszereztek saját költségen néhány térképet, táblázatot, de mindez nagyon kevés.

Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat (www.nja.hu) ügyvezetõje megdöbbenésének adott hangot az anyanyelvi oktatás jelenlegi sanyarú helyzete miatt és ezért a jogvédõ szervezet és a Magyar Csodaszarvas Egyesület nevében – amelynek tiszteletbeli elnöke – hathatós támogatást ajánlott fel az iskolának és annak vezetõjének, hiszen a magyarság megmaradásának záloga a gyermekek magyar öntudatának erõsítése az anyanyelv és a nemzeti hagyományok ápolásával, továbbá a magyar történelem és irodalom beható tanulmányozásával. Gaudi-Nagy a magyarságtudat erõsítésére ajánlotta fel a támogatást.

Morvai Krisztina, büntetõjogász, a Jobbik EP-képviselõjelöltje hozzászólásában hangsúlyozta: – Erõs Magyarország nélkül nincs megfelelõ nemzeti érzése a kárpátaljai magyarságnak sem. Amíg nekünk otthon azt szajkózzák, hogy „merjünk kicsik lenni”, addig nem kapja meg a megfelelõ anyagi és erkölcsi támogatást otthonról, adott esetben a 150 ezer fõs kárpátaljai magyarság sem. – Hogyan ellensúlyozható a „Te gyermekeid vagyunk Ukrajna” érzés, amely az Én és Ukrajna címû tantárgy tankönyveiben kötelezõ jelleggel olvasható – tette fel a kérdést Morvai Krisztina.

A Mezõvári II Rákóczi Ferenc Középiskola a Tisza-Borzsa kistérség egyetlen és a Beregszászi járás legnagyobb oktatási intézménye többszörösen speciális helyzetben van – veszi vissza a szót Szilágyi Lajos: – Egyrészt a környék legnagyobb magyar tannyelvû iskolája, nincs ukrán iskola a közelben. Ezért fontosnak tartja elmondani: a pedagógusi közösség felismerte, meg kell tegyen mindent azért, hogy az ukrán nyelv oktatása minõségileg javulhasson, s a gyermekeket a szülõk ne vigyék el ukrán iskolákba. Ennek érdekében idén a kötelezõ júniusi gyermektábor és gyakorlat ideje alatt ukrán tábort szerveztek az 1-8 osztályos tanulók részére. Tragikus hatással járt az az idén márciusban bevezetett rendelet, amely kimondja: az a diák, aki nem vizsgázik ukrán nyelvbõl és irodalomból , nem juthat be egyetemre, fõiskolára: emiatt a magyar diákok többsége nem nyert felvételt. A másik negatív hatás az volt, hogy az idei új tanévben drámaian lecsökkent a magyar tannyelvû iskolákba beiratkozott gyermekek száma.

A probléma felvetést megerõsítette Orosz Ildikó, a Beregszászi Tanárképzõ Fõiskola igazgató asszonya, aki a 2008. október 1-i fórum-beszélgetésen elmondta: – Ukrajna 1991. augusztus 21-én deklarálta függetlenségét… Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 1997. május 14-én egy Csernyivciben rendezett oktatási konferencián minden elõzetes egyeztetés nélkül ismertette a nemzeti kisebbségek oktatására vonatkozó elképzeléseket, amely nagy tiltakozást váltott ki a kisebbségek körében, így többször átdolgozták, stilizálták, de a lényegi kérdésekben nem változott. Az 1998 júliusában kidolgozott negyedik változatot meg sem küldték az illetékes kisebbségi érdekvédelmi szervezeteknek és azok legitim állami képviselõinek véleményezés céljából. A törvény értelmében a felsõoktatási intézményekben a kisebbségiek kötelesek felvételi vizsgát tenni ukrán nyelvbõl és irodalomból.

Ezt az elképzelést megvalósították, bár a kisebbségek mindmáig nagyon méltánytalannak tartják, ugyanis az ukrán nyelv oktatását csak a kilencvenes évek derekán vezették be kötelezõ tantárgyként, úgy hogy nem teremtették meg hozzá a feltételeket – mondja Orosz Ildikó. Majd így folytatja: – A mai napig nincsenek szakképzett kétnyelvû ukrán nyelvtanárok, nincsenek iskolai szótárak, valamint a nyelvkönyvek sem készültek el, irodalom tankönyv nincs, szöveggyûjteményt nem állítottak össze, szépirodalmi mûveket az iskolák nem kaptak. A kötelezõ szakirodalom beszerzése a magyarok lakta területeken, szinte lehetetlen. Az elkészült nyelvkönyvek nagy része homogén, nem veszi figyelembe a kisebbségi létbõl fakadó sajátosságokat.

A körülmények ellenére mégis hogyan fejleszthetõ a kárpátaljai magyarság identitás tudata? A Mezõvári II. Rákóczi Ferenc Középiskolában sok éves hagyomány szerint évente megemlékeznek a Rákóczi- és az 1848-as szabadságharcra. Kisebb-nagyobb ünnepi mûsor keretében a diákok és tanáraik közösen méltatják a jeles eseményeket, rajzpályázatok, szavalóestek, színdarabok kerülnek megrendezésre és lebonyolításra. Sok programot közösen tartanak a Rákóczi Szövetség helyi alapszervezetének bevonásával.

Ebben az évben a szabadságharc kezdetének 305-ik, a 48-as forradalom 160-ik évfordulója alkalmából a mezõvári iskola tantestülete több részbõl álló rendezvénysorozatot szervezett. Májusban tartották hagyományosan a Rákóczi napokat. Nagyobb rendezvényt szerveznek az aradi vértanúk emléknapján októberben és jelentõs esemény az iskolában a sztálini táborokba elhurcoltakra való megemlékezés november 18-a környékén.

Utazásunk záró akkordjaként felejthetetlen élményt nyújt a Beregvidéki Múzeum igazgatója, Sepa János tartalmas beszámolója Beregszászon. A rendkívül értékes múlt-béli korokat felidézõ tárlat gazdag anyaga közül külön érdeklõdésre tart számot Szent István éve. A 640 fotóból álló példátlanul gazdag sorozat 1938. novembere 1939. novembere közötti idõszakot öleli fel. Ezek közül is kiemelkedik 100 kép százféle-képp, mely tükrözi azt az örvendetes eseményt, amikor Kárpátalja – az I. Bécsi döntés eredményeképp – rövid idõre visszakerült Magyarországhoz.

Egy másik hatalmas tablón Magyar vértanúk 1551-1854 címmel megtekinthetõ az eperjesi vérfürdõ 1667-ben, Zrínyi és Frangepán kivégzése 1671-ben, a Protestáns fõemberek kínzása, vagy gróf Nádasdy Ferenc lefejezése Bécsben, valamint Martinovics és társainak vértanúsága 1795-ben.

Történelmi korokba mártózva, a jelenlegi kárpátaljai magyarság nehéz sorsával szembesülve, sok élménnyel gazdagodva tértünk haza, Csonka-Magyarországra. Álljon itt emlékeztetõül a Kárpátaljai Miatyánk egy sora: „Add, hogy búzánkat anyaföldünkbe vethessük, kenyerünket anyanyelvünkön nevezhessük.”

Folytatjuk

Frigyesy Ágnes