„Hol vagy magyarok tündöklõ csillaga?”

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány tagjainak

és baráti körének kárpátaljai kirándulásáról

2. rész

Emléktábla avatás Szolyván, a „Magyar Golgotán”

„Mi, akik végigszenvedtük a poklok éveit,... Adj erõt és idõt megbocsátani embereknek, nemzeteknek, évtizedeknek” – olvasható a Kárpátaljai Miatyánk megrendítõ sorai között, s Szolyván, ahol mélyen drámai látvány fogad bennünket, mi sem juthat hamarabb eszünkbe, mint a Kárpátaljai magyarság által megfogalmazott imádság. Az idõ szomorúra fordult, hol finoman szemerkél, hol erõteljesen esik az esõ. Mintha Isten és a sok odaveszett magyar testvérünk könnye hullna keservesen…

Dupka György, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára fogad bennünket 2008. október 1-én kora délután. A II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékére állított monumentális emlékmû nagy, fekete márványtáblákon örökít meg mintegy ötezer áldozatot, név szerint a harmincezer személy közül. Dupka György, aki összegyûjtötte a magyar áldozatok neveit, mesél a drámai történetrõl: – Mintegy 124 település halottjainak emeltek emléket a „Magyar Golgotán”. 1944. november 13-án a IV. ukrán front rendelete alapján a magyarokat meg akarták büntetni, ezért a kisbíró minden településen kidobolta: 18 és 55 év között minden munkára képes férfi jelenjen meg háromnapi élelemmel helyreállítási munkálatok miatt. Falvanként szedték össze az áldozatokat. Sokan már útközben odavesztek, mások az embertelen körülmények miatt, étel-ital nélkül haltak meg. A túlélõket marhavagonokba szállították az Elõ-Kárpátokba, Kazaksztánba, bánya- és mindenféle nehéz-munkára. Aki kibírta, három esztendõ után hazatérhetett…

Szolyva a magyarirtás egyik kiemelkedõ helyszíne

Az ötvenes években fogalmaztak meg a nõk, asszonyok egy levelet: engedjék haza a férfiakat a lágerekbõl! A harmincezer munkaképes férfi több, mint fele soha nem tért haza. A terror kegyetlen évtizedeirõl hosszú évtizedeken át nem beszélt senki. 1989-ben azonban az elsõ beregszászi konferencián határozatot hoztak a jelenlévõk egy emlékpark létesítésére. A rendszerváltozást követõen sokakban megszûnt a félelem, s a szolyvai emlékmûvet 1994-ben – a kommunisták ellenállása mellett is – felavatták. A név szerinti ötezer magyar hõs kétharmadának nincs sírja, hisz tömegsírokba dobták csontjaikat.

Dupka György emlékezõ beszédében rámutatott: – Szolvya szakrális hely, hisz a sztálini áldozatokat és magyar honvédeket ezen a területen ítélték el. Tanúságtevõk még ma is élnek a 124 kárpátaljai falu lakosai között! Legyen ez a föld szent! – mondta Dupka György.

A fekete márványtáblák egyikén olvasható a sztálini lágerekben és a II. világháborúban elpusztult, elesett honvédek, civil magyarok, németek, és más nemzetiségû áldozatok ismert névsora, a falvak, községek neveivel együtt: Beregszász, Csetfalva, Nagybereg, Nagynuzsaly, Kisdobrony, Ungvár, Aknaszlatina, Técsõ stb. Külön olvasható a történelmi egyházak, valamint az országgyûlési képviselõk mártírjainak névsora.

E cikkben külön szeretnék megemlékezni azokról, akik bátran, minden ellenszélben vállalták e méltó emlékpark felállítását. A szolyvai „Magyar Golgota” emlékmûvet állíttatta az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Szolyvai Emlékpark Bizottság a tragikus esemény 60. évfordulóján: 1944-2004. A névsort összeállította: Dupka György.

Soha többé kommunizmust!

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány tagjai és baráti köre, 42 fõ kiszáll a buszból. Elõkerül a hatalmas fekete márványtábla, mely mementóként kerül fel a fekete magyar siratófalra. Megható látvány, ahogy a férfiak dolgoznak az esõben, az elõkészített helyre beverik a szögeket a falba. Közben megérkezik Szöõr Anna, az Október 23 Bizottság Alapítvány elnöke és kísérete.

Tiszteletünk jeleként elénekeljük a himnuszt, majd szólásra emelkedik Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány elnöke: – Fájdalmas emlékezõ gyülekezet! A szolyvai Magyar Golgota a magyar fájdalmak egyik kiemelkedõ stációja. De meg kell emlékeznünk a délvidéki negyvenezer áldozatról, az erdélyi tömeggyilkosságokról, vagy a felvidéki áldozatokról is. A második világháború és annak borzalmai a magyar nép legtragikusabb idõszaka, mintegy nyolcszázezer hazafi esett áldozatul az önkényuralmi rendszernek, de amirõl kevesebb szó esik: nõk százezreit erõszakolták meg. Ezek az emberek népükért és magyarságukért áldozták az életüket – hangsúlyozta az NJA elnöke.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselõjelöltje kiemelte: – Ellenségeink arra kényszerítenek bennünket, hogy ne felejtsünk! Auschwitz tragédiáját megélhettük, de a szolyvai drámát nem tudatosították bennünk. Épp ideje felhívni az utókor figyelmét erre a gyalázatra! Errõl is beszélnünk kell! A túlélõk életét pedig könnyebbé kell tennünk – mutatott rá a feladatra Morvai Krisztina.

Szöõr Anna elmondta: – Alapítványa világmozgalmat kezdeményezett, hogy semmiféle kommunista utódpárt ne mûködhessen Magyarországon, valamint emléktábla elhelyezését kezdeményezték minden olyan helyen, ahol a kommunista diktatúra áldozatait szedte. Szolyva az elsõ stáció, ahol másik három szervezettel együtt: Morvai Krisztinával, Gaudi-Nagy Tamással és Juhász Imrével emléktáblát helyeznek el. Az emléktábla avatást követõen koszorút helyeztek el az emléktáblánál az NJA tagjai és baráti köre.

A Kárpátaljai Miatyánk záró soraival búcsúzunk Szolyváról: „Bízva és reménykedve fordulunk most és mindig Hozzád: tarts meg a szülõföldünkön, emelj fel magadhoz, add meg Atyánk, kegyességed tanúi és részesei legyünk, mert Tiéd az Ország, a Hatalom és a Dicsõség mindörökké. Ámen.”

Folytatjuk

Frigyesy Ágnes