Kárpát-medence értékei a magyar hungarikumok

Kárpát-medence értékei címmel tartott konferenciát a Magyar Munka Magyar Érték Alapítvány 2008. szeptember 27-én Budapesten a Citadella étteremben. – Istenre figyelve kell értékeinket ápolni – mondta elõadásában Molnár Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, országgyûlési képviselõ, a Konferencia fõszervezõje, aki bejelentette: Simicskó István képviselõ társával együtt a magyar hungarikumok skáláját szeretnék szélesíteni és népszerûsíteni.

Továbbá célul tûzték ki a magyar értékek (szellemi, építészeti, egyházi, zenei stb.) megóvását, mentését. Így például az ópusztaszeri Feszty-körkép renoválása érdekében jótékonysági rendezvény-sorozat szervezésébe kezdtek, s a bevételt a felújítási költségre szánják. Továbbá Molnár Béla bejelentette: – Hamarosan létrehozzák a Kárpát-medence Értékei elnevezésû Wikipédiát, mely munkára várják városvédõk, lokálpatrióták, történészek jelentkezését.

A nagysikerû tanácskozáson Káldi Gyula, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetõje a Kárpát-medence épített örökségérõl, Simicskó István az Õshonos magyar állatokról, Lipp Mónika mûvészettörténész, doktorandusz a Kárpát-medence egyházi kincseirõl szólt, míg Tardy János, az Európai Természetvédelmi Központ alelnöke a "Mit ér a természet...?" címmel tartotta meg izgalmas elõadását. Birinyi József, népzenekutató, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége társelnöke pedig A Kárpát-medence zenéje címmel tartott zenei bemutatóval egybekötött bravúros elõadást.

Simicskó István elõadásában rámutatott: – Nem az új kincsek felfedezése, hanem a régi értékeink õrzése jelent igazi kihívást számunkra. Beszámolt arról a küzdelemrõl, milyen nehezen, csupán 14-szerre sikerült elfogadtatni az õshonos magyar állatfajták védelmének törvénybe iktatását a Parlamentben. Mint mondta, az állatok – mint a magyar szürke, a magyar lovak, a mintegy 30 galambfajta, a magyar sertésfajták, a kilenc nemzeti kutyafajta stb. – eleven örökségünk. Az õshonos állatfajták gén-állománya nemzeti kincs – jelentette ki a KDNP-s képviselõ.

Lipp Mónia mûvészettörténész az egyházi kincseink közül két mai mûremekre – a kiskunmajsai kápolnára és a szegedi Magyar Piétára hívta fel a figyelmet. Rámutatott: – Az 1956-os kápolna a forradalom áldozatainak állít emléket, miközben az imádkozás, az elmélyülés helyszíne is egyben. A szegedi kompozíción pedig összefonódik Szûz Mária tisztelete a magyar nép szeretetével, hisz a Szûzanya kezében a lyukas nemzeti színû zászlót tartja.

– A természet óriási-, ugyanakkor életveszélyes lehetõség is. A kultúrállamok védik természeti kincseiket – jelentette ki Tardy János, aki természeti kincseink közé sorolta a Dunapartot, a Budai Várat, Hollókõ népmûvészeti remekeit, az aggteleki cseppkõbarlangot, az ezeréves Pannonhalmát, Hortobágy tájegységet, a pécsi õskeresztény sírkamrát, a Fertõ kultúrtájat, valamint a tokaji történelmi borvidéket.

A szervezõk a konferencia-sorozatot folytatják, így hamarosan újabb tanácskozásra hívják az érdeklõdõket.

Frigyesy Ágnes