„Véget kell vetni annak, hogy egy szûk gazdasági

és hatalmi elit totális diktatúrát épít ki hazánkban”

Morvai Krisztina az emberi jogok védelmérõl

– Véget kell vetni a folyamatos „fasisztázás”, „antiszemitázás”, „randalírozó csõcselékezés” szokásának, amelynek aljas szerepe van Magyarország életében: mintegy kikövezi azt az utat, amelyen egy vékony, gátlástalan réteg akadálytalanul végigsétálhat s kifoszthatja, gyarmattá teheti Magyarországot. Ebbõl elég volt – mondta Morvai Krisztina jogász, a Jobbik EP-képviselõjelöltje 2008. szeptember 23-án tartott budapesti sajtótájékoztatóján, majd hangsúlyozta:

– Magyarország válaszút elõtt áll. Amennyiben a jelenlegi úton haladunk tovább, menthetetlenül egy harmadik világbeli, kiszolgáltatott, megnyomorodott gyarmat sorsára jutunk. Iparunk, kereskedelmünk, szolgáltatásaink után a magyar termõföld, a magyar víz is külföldi kézre kerülhet. Az új EU-s mezõgazdasági támogatási rendszer bevezetésével a kisebb földtulajdonosok lehetetlen helyzetbe kerülnek. A magyar kis- és középvállalkozások sorra mennek tönkre, mert nem bírják a versenyt az agyontámogatott külföldiekkel/multikkal, s mert a hatóságok bûnözõkként kezelik a magyar vállalkozókat. (Szemben azokkal, akik tényleg bûnözõk, s akik viszont szabadon garázdálkodhatnak).

A magyar munkavállalók sokasága dolgozik szinte teljes munkajogi jogfosztottságban külföldi „gazdáinál”, például a multi kereskedelmi láncoknál. A közpénzeket, ideértve az EU-s pályázati pénzeket is, a szûk hatalmi/gazdasági elit „lenyúlja”, korrupcióval, pántlikázott pénzekkel és minden lehetséges eszközzel oda próbálnak hatni, hogy a nagy összegek saját magukat és baráti körüket gazdagítsák, ne Magyarországot.

A büntetõjogász szerint a vidék Magyarországa folyamatos rettegésben él a terménylopásoktól, színesfémtolvajoktól, erõszakos bûnözõktõl, akikkel szemben a rendõrség nem lép fel, nem védi meg a polgárokat. A rendõri erõk ehelyett mérgezõ gázokkal lõdöznek a magyar emberek közé, saját hazánkban.

Morvai Krisztina hangsúlyozta: – Ha nem akarunk végérvényesen gyarmattá válni, a magyar embereknek sokkal erõteljesebb ellenállást kell mutatniuk a fennálló hatalommal szemben. Ehhez nélkülözhetetlen az emberi jogok gyakorlása. Az Alkotmánnyal egyezõen az államnak védenie és biztosítania kell a gyülekezési jog, a véleménynyilvánítási szabadság és a kapcsolódó jogok gyakorlását.

Biztosítani kell az Alkotmány és az irányadó nemzetközi egyezmények által adott kereteket ahhoz, hogy a magyar nép visszakapja önrendelkezési jogát, és képesek legyünk beleszólni saját sorsunk alakulásába. Véget kell vetni annak, hogy egy szûk gazdasági és hatalmi elit totális diktatúrát épít ki a hazánkban. Nem tartható tovább, hogy diktátoraink minket hibáztatnak azért, mert lovasrendõri rohamot vezényelnek közénk, szemen lõnek bennünket, illetve mérgezõ gázokkal támadnak ellenünk – a saját hazánkban. Ezeknek a mindenre elszánt diktátoroknak nem bársonyszékekben és hatalomban, hanem börtönben lenne a helyük – hangsúlyozta a Jobbik EP-képviselõjelöljte.

Morvai Krisztina rámutatott: – Mindenki számára világossá kell tenni: az irányadó emberi jogi normák, jogszabályok alapján, ha egy tüntetõ tömeg egy csoportja jogellenesen, erõszakosan is lép fel, attól nem minõsíthetõ az egész tüntetés jogellenesnek, és nem oszlatható fel. Ennél a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog sokkal fontosabb, és sokkal erõteljesebb védelmet élvez. A bármely okból „randalírozó” kisebb csoport még nem teszi az egész tüntetõ tömeget „randalírozóvá”, ez a megközelítés a kollektív bûnösségnek a sztálini diktatúrára jellemzõ felfogása.

Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, hogy fellépjünk az ellen, hogy Magyarország a XXI. század elején, az Európai Unió tagjaként véglegesen és visszavonhatatlanul diktatúrává és gyarmattá váljon. Be kell fejezni a tiltakozók, a Magyarországért felelõsséget vállalók démonizálását, veszedelmes bûnözõkkénti beállítását.

Morvai Krisztina szólt a 2006-os õszi események, valamint a 2008. szeptember 20-i „randalírozók” közötti összefüggésekrõl. Véleménye szerint két éve volt az ún. „rendszerváltozás” utáni igazságszolgáltatás legsötétebb, legszégyenteljesebb napja. Ugyanis 2006. szeptember 23-án indultak el azok a koncepciós büntetõeljárások, amelyekben részben a Kossuth téri tüntetésrõl hazafelé tartó ellenzékieket, részben véletlenszerûen „levadászott” járókelõket állítottak bíróság elé. A megvadult állatok módjára viselkedõ rendõrök által földrevitt, összevert embereket õrizetbe vették, a fogdán is folyamatosan – ÁVH-s módszerekkel – kínozták, majd három nap elteltével bíróság elé állították õket. Az érintett bírók – megszegve hivatásuk alapvetõ normáit és a vonatkozó jogszabályokat – tömegesen rendelték el a harminc napos elõzetes letartóztatásokat – hangsúlyozta a büntetõjogász.

Morvai rámutatott: – Egybehangzó beszámolók szerint a bírói meghallgatások 2-3 percig tartottak, bizonyítékokat nem lehetett elõterjeszteni, a védelemhez való jog nem érvényesült. Az elrendelt közel 200 elõzetes letartóztatás másodfokon az ügyek kilencven százalékában jogsértõnek bizonyult, de a bebörtönzöttek így is átlagosan két-két hetet töltöttek börtönben, embertelen testi és lelki szenvedések között.

A neves jogvédõ asszony arra kérte a jelenlévõ újságírókat, szíveskedjenek feltárni és a nyilvánosság számára ismertetni, megtörtént-e az érintett, a koncepciós eljárásokat elindító, ártatlan emberek tömegét bebörtönzõ bírók felelõsségrevonása? Indított-e kivizsgálást a bíróság vezetése illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács? Milyen eredménnyel, mit állapítottak meg? Hány bíróval szemben indult büntetõeljárás, hány egyéb formájú szankció került alkalmazásra? Van-e olyan az ártatlan embereket tömegesen börtönbe vetõ, a jogszabályokat semmibe vevõ bírák között, aki jelenleg is bíróként dolgozik? Hol olvasható, elérhetõ-e például interneten a kivizsgálási eljárás eredménye? Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a bírói függetlenség Magyarország jelenlegi vészkorszakában megmaradjon, s a bírák ne legyenek utasíthatóak, aljas hatalmi céloknak alárendelhetõk. Ennek alapfeltétele, hogy a törvényeket durván megsértõ, az emberi jogok védelme helyett azokat semmibe vevõ bírók felelõsségrevonása ne maradjon el.

A Jobbik EP-képviselõjelöltje kitért a szeptember 20-i eseményekre is: Mint mondta, este megélte a diktatúra újabb gaztettét, a mérgezõ, kirívó tüneteket okozó könnygázzal történõ támadást. Mivel a büntetõjogász asszonyt istentisztelet közben érte a rendõrök garázda támadása, lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bûntette miatt tett feljelentést, valamint bántalmazás hivatalos eljárásban elnevezésû bûncselekmény miatt. Az utóbbi miatt azért, mert nemcsak a verés, hanem az egyébként minden eddiginél durvább vegyi fegyver bevetése is bántalmazásnak minõsül.

Morvai Krisztina hangsúlyozta: – Ha ezer tüntetõ emberbõl húsz vagy harminc – bármely okból, akár azért, mert titkosszolgálati ügynök, akár másért – erõszakosan, jogellenesen viselkedik, akkor õket ki kell emelni, velük szemben el lehet járni, de a többi tüntetõ, tiltakozó számára az állam kötelessége továbbra is biztosítani a gyülekezés, a tiltakozás jogát. Ezek az emberek nem randalírozó csõcselék, hanem az országrombolás, a diktatúra, a gyarmatosítás ellen fellépõ polgárok, akik Magyarországnak és Európának teljes jogú polgárai, nem pedig egy szûk elit szolgái, cselédei, akik szabadon terrorizálhatók, lõhetõk, fenyegethetõk a saját hazájukban.

Végezetül Morvai Krisztina a budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: a király meztelen! Mint mondta, Magyarországon ma olyan emberek irányítják a közbeszédet, akiket súlyos, megbocsáthatatlan felelõsség terhel Magyarország kirablásáért, megnyomorításáért, valamint az e célt szolgáló diktatúra kiépítéséért. Ezek az emberek kiabálnak, fenyegetõznek és újjáélesztik szellemi és politikai elõdeik, az ötvenes évek magyar vezetõinek stílusát. Ezeknek az embereknek nincs helyük a hatalomban. Aki õket és az õ veszedelmes gondolataikat, az emberi jogokat egyre durvábban korlátozó, a nemzeti ellenállást egyre inkább büntetõ javaslataikat éljenzi, sõt akár hallgatólagosan támogatja, maga is erkölcsi felelõsséget vállal azért, hogy Magyarország diktatúra és gyarmat lesz. Amennyiben nem vesszük vissza a hatalmat a szemkilövetõktõl – mondta Morvai Krisztina jogász, a Jobbik EP-képviselõjelöltje.

Frigyesy Ágnes