Morvai Krisztina a Jobbik EP-képviselõjelöltje

„Vissza kell nyernünk megtaposott önbecsülésünket,

mert Magyarország nem gyarmat!”

Történelmi jelentõségûnek tartja Vona Gábor, a Jobbik elnöke a mai napot, amelyen a nemzeti oldal mérföldes lépést tesz elõre azon az úton, mely során a magyarság végre kezébe veheti a saját sorsát. Dr. Morvai Krisztina büntetõjogászt kérték fel arra, hogy jövõ júniusban álljon a párt listájának élére, és vigye be a nemzeti gondolatot az Európai Parlamentbe.

Vona Gábor a 2008. szeptember 2-i budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: – Mivel Morvai Krisztina válasza pozitív volt, így holnaptól lehetõségük nyílik arra, hogy országjárásuk során ennek fényében keressék fel a megyeszékhelyeket. Az elõadások és az egész uniós kampány során a magyarság érdekeinek szolgálata és az emberközpontú közélet igénye adja elképzeléseik fundamentumait.

A Jobbik elnöke kijelentette: – A mai naptól nem csupán egy uniós siker felé vezetõ út kezdetét várják, hanem a hazai közélet letisztulásának
megindulását is. Morvai Krisztina és Jobbikos képviselõtársai ugyanis csak akkor tudják hazánkat hatékonyan képviselni majd, ha mögöttük egy erõs és stabil ország ad hátteret. Országjárásuk és az elõttük álló idõszak így nem csupán az EU-ról, hanem elsõként és leginkább Magyarországról és a magyar emberekrõl szól.

Vona Gábor rámutatott: – Nem titkolt céljuk, hogy a hazai politikában meglévõ hamis törésvonalakat felülírják. A jelenlegi jobboldali-baloldali választóvonal ugyanis véleménye szerint hamis. Mint mondta: – Itt az ideje, hogy végre mindenki kijöjjön a napra, és megnézhessük, hogy a valódi barikádnak, amelynek egyik felén a globalisták, másikon a nemzetiek állnak, melyik oldalára sorakozik fel. Mi megmutattuk magunkat, és rá fogunk kényszeríteni mindenkit, hogy ugyanezt megtegye – mondta a Jobbik elnöke.

Vona Gábor hangsúlyozta: – Morvai Krisztina személyében megtalálták azt az embert, aki a legalkalmasabb arra, hogy Magyarországgal végre ne csak aláíróként, hanem kemény tárgyaló- félként, érdekképviselõként számoljanak. Egy igazi érdekvédõre, jogvédõre, egy harcos típusra van szükség, mert aki a lélegzetvételért is bocsánatot kér, attól elõbb-utóbb a levegõt is elveszik. Vona szerint Morvai Krisztina széles és komoly nemzetközi tapasztalatokkal bír, a 2006. októberi események során tanúsított tevékenysége pedig nemzetközi elismertségû, Magyarország egyik, ha nem a legnépszerûbb civil közéleti szereplõjévé tette.

Morvai Krisztina büntetõjogász Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének javaslatára, hogy a magyarországi demokráciáért, a magyar emberek méltóságáért és jogaiért végzett tevékenységét az eddigi elszántsággal, de új szerepben, Magyarország egyik európai parlamenti képviselõjeként folytassa, így válaszolt: – A felkérést elfogadta, és vállalta a Jobbik európai parlamenti képviselõjelölt-listáján történõ indulását, listavezetõként. Morvai Krisztina kijelentette: – Eljött az idõ, hogy mi magyarok idegen érdekek helyett magyar érdekeket érvényesítsünk, s a kizárólag pénz és profitközpontú gondolkodás helyett emberközpontú döntéshozatalt vezessünk be.
Párttagságot, pártfunkciót nem vállal Morvai Krisztina, mint mondta civil ember és jogvédõ marad, de köszönettel veszi, hogy a Jobbik a listán történõ indítással lehetõséget teremt számára arra, hogy ne csak az országhatárokon belül, hanem Brüsszelben, az Európai Unióban, s a nagyvilág nyilvánossága elõtt is kiálljon a magyar érdekekért, remélhetõleg számos nemzeti érzelmû képviselõtársával együtt.

A neves büntetõjogász fontosnak tartja, hogy az Európai Uniót, az európai sajtót, illetve a nagyvilág nyilvánosságát rendszeresen és pontosan tájékoztassa a magyarországi helyzetrõl. Felháborítónak tartja, hogy a 2006. õszi tömeges és durva emberi jogi jogsértések, szemkilövések, rendõri brutalitás és önkényes bebörtönzés-sorozat mellett szinte szemrebbenés nélkül ment el az Unió. Megdöbbentõnek tartja, hogy ezzel szemben tájékozatlanságuk, azaz félretájékoztatásuk miatt az Unió és az európai sajtó kedvelt témája volt a magyarországi állítólagos antiszemitizmus, rasszizmus, illetve a homoszexuálisokkal szembeni „égbekiáltó” cselekedetek. Morvai szerint ugyanakkor az uniós határok õrzésére szánt európai pénzbõl a magyar kormány izraeli vízágyúkat szerzett be, amelyeket az ellenzék megfélemlítésére használtak. Ettõl a botránytól s a kilõtt szemû, vagy más módon tönkretett áldozatok kártérítésének követelésétõl kellene hangosnak lennie Brüsszelnek, nem a magyarok hazugságokon alapuló rendszeres gyalázásától – mondta a nemzetközi hírû jogvédõ. Majd így folytatta: – Európai parlamenti képviselõként felszólalásokkal és sajtótájékoztatókkal azon lesz, hogy Magyarországot a világ szemében megvédje az alaptalan gyalázkodásoktól, ugyanakkor szükség esetén felhívja a világ figyelmét a magyar emberekkel szemben elkövetett esetleges újabb gaztettekre, történjék az országunk határain belül vagy kívül. Természetesen minden más súlyos jogsérelem ügyében is szót emelek majd az elszakított területeken, határainkon kívül élõ magyarokért is – mondta.

Van-e rajtunk kívül még egy ország Európában, ahol úgy virágozhatnak a külföldi vállalkozások, hogy ebbe a hazaiak belerokkannak? – tette fel a kérdést Morvai Krisztina. Hol van Európában olyan város, ahol hasonlóan siralmas a kép, mint a mi városainkban, ahol a lehúzott redõnyök, lepusztult üzlethelyiségek tömege jelzi a hely kereskedõk, szolgáltatók tönkremenetelét? Melyik európai országba ömlenek a külföldi mezõgazdasági termékek úgy, hogy saját parasztembereik, gazdáik képtelenek elfogadható áron értékesíteni saját munkájuk gyümölcsét? A magyar munkavállalók, különösen a multiknál dolgozók szintén „másodosztályúként” élnek Európában. Kiszolgáltatottak, munkajogi védelem és szakszervezetek nélkül dolgoznak, mintha legalábbis rájuk egészen más normák vonatkoznának, mint az Unión belül a nyugat-európai munkavállalókra. Ugyanaz a külföldi áruházlánc, de akár bankot is említhetünk, köztudottan sokkal rosszabbul bánik magyar dolgozójával, mint mondjuk az osztrákkal vagy némettel. Milyen alapon? Morvai szerint itt az ideje, hogy ennek véget vessünk. Fel kell emelni a fejüket, vissza kell nyernünk megtaposott önbecsülésünket, mert Magyarország nem gyarmat, nem másodosztályú tagja sem az Uniónak, sem a világnak. Mint mondta, sajnálatos, hogy vezetõink és képviselõink sem az európai uniós csatlakozási folyamat során, sem azóta nem álltak ki határozottan és öntudatosan Magyarország érdekeiért, hanem ellentétben számos más újonnan csatlakozó országgal indokolatlan, érthetetlen és idegen érdekeket szolgáló kompromisszumokat kötöttek, a magyar parasztok, a magyar vállalkozók, a magyar fejlõdés kárára engedményeket adtak. Ennek fognak véget vetni, ha a magyar választópolgárok kellõ számban szavaznak a Jobbikra a 2009. évi európai parlamenti képviselõválasztáson. Isten óvja és vezesse Magyarországot – zárta gondolatsorát Morvai Krisztina büntetõjogász.

Frigyesy Ágnes