Isten gyertyája – In memoriam Babits Mihály

Õsbemutató a budapesti Egyetemi templomban

Isten gyertyája – In memoriam Babits Mihály szakrális oratórium, valamint az Én Istenem, adjál szállást és a Magyar Pieta címû mûvek elõadását idén Babits Mihály emlékének szenteli – születése 125. évfordulójának évében – a Budavári Zenemûvészeti Alapítvány.

Kultúrtörténeti esemény tanúi lehetnek az érdeklõdõk a budapesti Egyetemi templomban 2008. szeptember 2-án, 19.30 órakor, ahol László Váradi Gyula Babits Mihály, a katolikus költõ alakját idézi meg Isten gyertyája címû szakrális oratóriumában.

A napokban Budapesten tartott sajtótájékoztatón László Váradi Gyula elmondta: a szakrális lírai összeállítást a következõ mûvek teszik teljessé: Ó, áldott Szûzanya – Lajtha László gyûjtése; Liszt Ferenc Angelus, Koronázási mise – részletek; Mosonyi Mihály F-dúr mise – részletek a mûvészeti vezetõ feldolgozásában. „A válogatás a szakrális népi dallamoktól a XX. század nagyjainak lírájáig ível. A Szent István által a Boldogasszony oltalmába ajánlott, Istent és békét keresõ nemzet múltja és jelene egységbe forr össze Ady, Babits, mûveiben” – nyilatkozta a rendezõ.

Közremûködnek: Pápai Erika, Koltai János színmûvészek; Herczku Ágnes énekmûvész; Bajári Levente, Pazár Krisztina balettmûvészek.

László Váradi Gyula Dona Nobis Pacem, Én Istenem, adjál szállást, Magyar Pieta és más szakrális filmjei a kultúrtörténeti értékeket mentõ misszióhoz kötõdnek. Bemutatóit Szent István királyunk, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernõ, Rajter Lajos, Farkas Ferenc emlékének szentelte. Az opuszok õsbemutatói a Magyar Filmszemlén kerültek a szakmai közönség elé. Fényképezte Andor Tamás H.S.C. és Mertz Lóránt H.S.C.

A Dona Nobis Pacem film megtekintése után Illés György, a kortárs filmmûvészet azóta már eltávozott nagymestere a látottakat így foglalta össze: „ A film s kép és a zene szimfóniája”.

A Magyar Pieta címû szakrális film az Ómagyar Mária-siralom dramaturgiai tételére épül. A középpontban a Mater Dolorosa, a Fájdalmas Szûzanya áll, akit Isten arra választott ki, hogy Isten Fiát megszülje, s a halála feletti fájdalmat megélje. A film a magyarság sorsának allegóriája Krisztus és Boldogasszony Mária sorsában.

A Magyar Pieta film folytatása az Én Istenem, adjál szállást – In memoriam Bartók Béla filmoratórium.

A Budavári Zenemûvészeti Alapítványt László Váradi Gyula zenetörténész-filmrendezõ 1991-ben alapította, melynek haláláig mûvészeti fõvédnöke volt Farkas Ferenc zeneszerzõ. Mûvészeti munkatárs, a mûvek dramaturgja Török Judit. Az alapítvány célkitûzésének legmagasabb fórumaként az Egyházzenei Fesztivál-sorozatot jelölte meg, mely 1992 óta a magyar zenei élet hiátusait szándékozik pótolni évrõl-évre felvonultatva a magyar szakrális zeneirodalom nagyjainak mûveit.

Az Egyházzenei Fesztivál-sorozat 1992 óta a magyar zenei élet évadnyitó szakrális programja szerkesztési koncepcióját tekintve is egyedülálló Európában, mely mûsorát idén a magyar és egyetemes szakrális film- és balettmûvészetnek szenteli.

Babits Mihály szakrális költeményei kevésbé ismertek – mutatott rá Váradi László Gyula, majd így folytatta: az utóbbi nemzedékek mûveltségébõl kimaradtak. A mûvészeti vezetõ kiemelte Babits Mihály gondolatát: „Katolikusnak születtem, e vallás csarnokaiban találkoztam és küszködtem Istennel, kételyeimnek és legmisztikusabb reményeimnek egyformán a katolicizmus adott elõször testet, színt, szavakat. E színek és szavak nem maradhattak ki írásaimból.”

László Váradi Gyula a szeptember 2-i õsbemutató elõtt kijelentette: – Bartók II., III., IV. vonósnégyesében mutatkozik meg elsõsorban, hogy a magyar népzenét zenei anyanyelvének tekintette. A IV. vonósnégyes ritmus- és az õsi siratóénekig visszanyúló dallamvilága, a mikrokozmosz világától a makrokozmosz világáig táguló motívumkincse, az egymást követõ tételek – ahogy Kodály megfogalmazta – ’nem különbözõ hangulatok képét adják, hanem egyes lelki folyamatnak, fejlõdésnek folytatólagos rajzát.’ Ebben rejlik Bartók mûveinek szakralitása, s abban, hogy a Kárpát-medence népeinek dallamvilágát kutatta és dolgozta fel. A Kárpát-medence kultúrkörének zenei hagyományai elválaszthatatlanok a keresztény kultúrától. Bartók úgy építette be életmûvébe a Kárpát-medence, a magyar keresztény hagyomány népzenei motívumkincsét, hogy azt a legmagasabb, egyetemes mûvészi szintre emelte. A történelem folyamán a drámai sorsfordulók következményeként többször is szétszakított nemzetnek ma is választ kell találnia Nemzeti Imánk, Kölcsey Ferenc kérdésére: „Ura léssz-e sorsodnak?” Ehhez kívántatik Isten áldása. Áldásában a Krisztusi erkölcs, tisztaság ereje, megmaradásunkba vetett tevékeny hit segítheti csak a magyarságot – mondta végezetül László Váradi Gyula zenetörténész.

Frigyesy Ágnes