A Szent István napi egyházi és állami ünnep, de elsõsorban a tûzijáték iszonyú tömeget vonz. Ez a betörõk ünnepe is, ilyenkor õrizetlenek a lakások, minden ember, akinek csoda az augusztusi cirkuszolás, az eget bámulja, és tök süket a durranásoktól.

Újabban ilyenkor nemcsak betörni aktuális, hanem a tömegben zsebet üríteni, és ami a Demszky-csoda: katasztrófának illik történnie.

Emlékszem, hogy valamelyik Szilvásy fivér, a kormány jósnõje, utólag megmondta, hogy az augusztus 20-ai súlyos baleseteket okozó vihart az ellenzék egyesült rosszindulata váltotta ki. Ez a kormány babonáért és hülyékért nem jár a szomszédba, jól fel van szerelve, mindene van, amire szüksége lehet.

Fõleg hazugokkal van felszerelve.

Idén például a rendõröket a kelet-magyarországi rasszizmus miatt állítólag elküldik a fõvárosból, hogy csináljanak rendet. Kissé keresztbe tett ennek az elméletnek az apagyi közmunkásverés, ellenben alátámasztotta, hogy a fõvároson kívül csúf dolgok történnek. Most éppen cigányok vertek meg közmunkásokat. Hogy ezek kétszersültek-e, vagy rászoruló magyarok, nem tudni.

Mondjuk, ez így van rendben: a rendõröket elbocsátják, mert nincs pénz a fizetésükre, a rendõrök kilépnek a hivatásból, csak a kórosan szadisták maradnak, mert azok ütnék a magyart ingyen is. Értem, ez nálunk logikus.

Csakhogy akkor meg ki a nyavalya fogja ellátni a megerõsített katasztrófa elleni védekezést, ha a várható össznépi düh miatt megint vihar lesz? Annyi katasztrófa-védelmis nincs, amennyi elég önmagát megerõsíteni, nehogy a tûzijátékot bámulókat kidõlt fák, netán villámok csapják agyon. Különben sem tiszta, mit tehet egy villámmal szemben egy ünnepi, két óránál hosszabb, esetleg törvénytelen túlórát vállaló védelmista. Nem valószínû, hogy elkapdossa, netán visszafordítja. Hova is? Ha a Szilvásy boszorkányfiú szerint az ellenzék gyûlölködésének összhatása váltja ki ezt, akkor nem is szabad ellene védeni az utcán bámészkodókat, akiknek igen nagy hányada biztosan nem kormánypárti.

Nehéz dolog ez.

Pláne, hogy a rendõrök állítólag nem lesznek a fõvárosban, csak néhány árva droid toporog majd a mellékutcákban a miheztartás végett.

Vagy – ki tudhatná? – hátha a Drazsé megint hazudik, és a rendõrök, a Moszad, az In-Kal, meg minden idegen fegyveres, aki csak hadra fogható körülmetélt honunkban, inkább az ország távoli vidékeirõl is fellátogató magyarokat fogja felügyelni.

Nehogy valami eszükbe jusson akkora tömegben, mert annyi magyart rohadt nehéz lenne szétkergetni, ha megmérgesednek.

Most mi a valószínûbb? Az, hogy hagyják a cigányokat a Nyírségben, Szabolcsban, vagy akárhol nemzetirtani, és ennek alapváltozatához Budapesten készülõdnek, vagy magára merik hagyni a milliós tömeget Budapesten?

Igaz, hogy a magyarok 21-én és az azt követõ munkátlan napokon már nemzeti hagyományokkal kívánják lekötni magukat, de ahogy az ördög nem alszik, a Magyarok Istene is ébren van!

Lehet tehát gondolkozni, drága ámulni és hagyományõrizni vágyó Olvasóm, milyen ünnep lesz itt. Rendõrös, vagy rendõr nélküli? Állami ünnep-e, vagy nemzeti?

Úgy is kérdezhetném, hogy ütnek-e, vagy ütünk.

Nyugi, élt valamikor egy nyájas, egykor rabbitanonc ávós újságíró, aki egykor késõbbi kollégáit is kihallgatta az ÁVH-n. Komlós Jánosnak hívták. Tõle megtanulhatták az érett korúak, hogy az éremnek van harmadik oldala is.

Nyilván.

Komlós azonban nem ismerte az új magyar érmeket. Ezeknek van negyedik oldaluk is: ha feldobják, fent is maradnak, és csak néznek bambán, mert nincs eszük.

Vagy talán mégis van?