Feladó: Magyar-Hon-Lap


Elküldve: 2009. február 2. 7:14


Tárgy: Friss MHL 09-02-02



Kedves Dr. Szitányi György!



Egyértelmû gyõzelem született Miskolcon, lehet ünnepelni. Az okafogyott tüntetés rendben lezajlott, hevesebb indulatok ha voltak is, mederben maradtak. De a siker mellett ne feledjük, milyen indulatok mozgatják a kormányt. Elébb azonban rögzítsük, aki a cigány bûnözés kifejezést abban az értelemben használja, hogy minden cigány bûnözõ, az valóban rasszista, s igen távol áll többek között a keresztény gondolattól is. Aki azonban azért tiltja ezt a kifejezést, mert nem akarja elismerni., hogy sok cigány ember bûnözõ, az homokba hajtja a fejét a tények elõl, s teszi ezt azért, mert egy égetõ társadalmi problémára nincs megoldása. Igen, az egész történet kormányzati csõd. Ebben pedig Draskovics csak egy jelentéktelen bábfigura. Az egész társaságnak mennie kell.
Barátsággal köszönt:
Surján László





Kedves Dr. Surján László!



Istennek hála nem a kormány- és az In-Kal-féle ÁVH rendezkedett Miskolcon, tehát nem volt semmi balhé.


Draskovicsot és a neki beosztott "független" rendfenntartást nem minõsítem, mert eufémizmusra nem tartom méltónak, õszinte szót pedig a katolikus szemérem nem enged a hálón, pláne e környezetben leírnom.


Szerintem Draskovics nem jelentéktelen bábfigura, hanem ugyanolyan, mint a miniszterelnöke. Helyesbítek: ugyanaz. Nem hasonló, hanem egylényegû, biztosan érted, mit nem írok le itt. (Volt, hogy jobb sorsra érdemes szerzetes barátom is megkapta egy egészen más kultúrkörbe tartozó társaságnak írott szövegemet, szegény, értette, még derült is rajta, mert tudta, hogy a stílus nem a vele való kommunikációt jellemzi. Azóta különösen ügyelek az ilyesmire.)


Draskovics mivoltában tehát nem értünk egyet, ami nem baj.


Ha nem kisnyugdíjas volnék, hanem legalább a munkámért kapnék valamennyit, és nem ingyen írnék, pl. azóta, hogy Giczy Gyuri szétverte a Pest megyei Hírlapot, hogy más megélhetési forrásaim szétesésérõl vagy elvadulásáról, elaljasodásáról (pl. ÉS) ne beszéljek, mert van, ahova akkor sem írok, ha rendesen fizetnek. Ezt van, aki gõgösségnek nevezi (a hét fõbûn egyikére gondolok), van, aki hülyeségnek, mert élni mégis kellene valamibõl, ha gyógyszer által, akkor is, vagyis munkámért kaphatnék, mondjuk csak annyit, hogy a gyógyszereimet mind kiválthassam aggódó receptválogatás nélkül, talán én is türelmesebb lennék. Ez persze nem biztos. Te is tudsz olyan szentrõl, én is tudok, akire távolról sem birkaszerû türelem volt jellemzõ, mégis szent lett.


Én aligha leszek szent, ha csak a hitem vállalásáért nyilvánosan meg nem ölnek valamely EU-központ fõterén. Akkor hivatalból jár. Akár "subito" is.



Ezek után reagálok minden nap érdeklõdve várt leveleid mai fõtémájára.


Jön tehát a rasszizmus.


Véleményedet nem vitatom, saját vélemény, ez mindannyiunk joga. Istentõl kapott, teremtésünkkel együtt kapott ajándékunk, és távolról sem olyan veszélyes, mint a szabad akarat, ami valóban homo SAPIENS létet feltételez. Pláne, ahogy a büszkébb tudósok írják: "homo sapiens sapiens". Ez igazi gõgösség, én bûnnek sem tartom, egész egyszerûen butaság húzódik mögötte, olyanoké, akik nem képesek elviselni, hogy Isten a saját képére teremtett bennünket, aminek az értelmezésével nemigen foglalkozik egyházunk sem. Ez a bölcs-bölcs az az ateista, aki úgy fogadja el Isten létezését, hogy az ember teremtette az Atyát.



Mindjárt kiderül, mire ez a kitérõ.


A cigánybûnözést két szóba írod. Valójában egybe írandó, mert egyetlen fogalomnak a neve. Aki így használja, mint magam is, nem fogadhatja el ebbéli mai eszmefuttatásodat, mert más fogalomról van szó. Ha parlamenti vitában hallanám, nem biztos, hogy megelégednék a "csúsztatás" kifejezéssel. Félreérted a kifejezést. Nem akarlak azzal fárasztani, hogy a Te szövegedet elemezzem, inkább mondom az én álláspontom lényegét, abból biztosan világos lesz, hogy másról beszélünk.



A cigánybûnözés egyáltalán nem bír olyan értelemmel (szakszerûbben: nem jelöl olyan dologfogalmat), aminek akár csak a közelébe lehetne hozni a rasszizmust. Ennek magyarázata a következõ. Röviden, hogy csak a kifejezéssel és annak helyes értelmezésével foglalkozzam, ne fárasszalak, ha talán tényleg Te olvasod el a levelemet.



Közbevetem, hogy - engedelmedet kérve - máshova is elküldöm ezt a levélváltást, hogy megismerjem mások véleményét is a magaméról.



A cigánybûnözés mint speciális fogalmat jelölõ kifejezés azt a dolgot (Ding) jelöli, amely egy bizonyos, minden mástól világosan elkülöníthetõ, mert elkülönülõ, logikailag is külön kategóriát képezõ fogalom alá tartozik.


Olyan bûnök közös neve (lásd még: nemfogalom), amit csak cigányok követnek el, mégpedig azért, mert a cigány faj mentalitásának megfelel, a magyar nemzetével azonban élesen ellenkezik, amint ellenkezik kettõnk római katolikus hitével is. Még a szellemileg és értelemszerûen erkölcsileg is a periférián élt kelet-magyarországi férjgyilkos asszonyok sem sorolhatók azok közelébe, akik gyáván és aljas módon, csoportosan követnek olyan bûnöket, amik általad is jól ismertek. A magyar nemzethez tartozó ember ilyen bûnöket nem követ el. (Ne is gondolj szövetkezetben elkövetett, gyilkolással egybekötött bankrablásra. A móri esetben a mentalitás már nem magyar, hanem EU-s, idegenlégiós típusú gyilkosság volt. Rejtõ Jenõ, ha nem is volt sosem a légióban, de még Afrikáig sem jutott el, látott legionáriusokat Marseille utcáin. Riportjában leírja, hogy egyénként gyávák, csoportosan garázdák, kötekedõ jöttment bûnözõk. Erre gondolok. Nem tudsz olyan példát, hogy magyar falu megtámadott volna vétlen cigány autóst csak azért, hogy igazságosztást hazudva meglincselje. Tudsz olyan magyarokról, akik kiskorút csoportosan megerõszakoltak, és utána bestiálisan meggyilkoltak? Még azt sem mondom, hogy cigány kiskorút!)


A cigánybûnök a cigány mentalitásból erednek, és az a mentalitás soha nem lesz még távoli rokona sem a magyar mentalitásnak. Ezt nem én mondom, cigány egyetemi oktatóknak, tehát az õ civilizáltságuk csúcsán állóknak is ez a véleményük.



Ugyanarról van szó, mint amikor a borsodi vajda véleményével szemben áll ki a cigányok mellett a magyarnak mondott, e kérdésben enyhén szólva tájékozatlan országos rendõrfõkapitány, aki úgy ugrik az általad jelentéktelen bábfigurának minõsített Draskovics szavára, mintha korbáccsal idomították volna. Egyáltalán nem jelentéktelen báb az, akinek a kezében ott van a megölt magyar demokrácia: egy kézben a megosztottnak hazudott hatalom.



A cigánybûn nem minden cigánynak a bûne, hanem a nemzettõl, a magyar mentalitástól távoli, azzal szemben szándékosan és a változtatás szándéka nélkül megtartott, fajspecifikus bûnözési szokás. Olyan dolog, amin nem is hajlandók változtatni, noha van olyan cigány, aki ezektõl az ember alatti dolgoktól elszakadván jutott a csúcsra, a világhírhez. Nem is cigányzenészt említek, pláne élõt nem, hanem zseniális és - gyerekkora óta ismertem, tehát tudom - vasszorgalmú cigány zenész nevére emlékeztetlek, Pege Aladáréra.



Igaz, neki az édesapja is bõgõs volt, és õt követte a fiú, aki inkább iskolát került, amit késõbb kemény tanulással bepótolt, de reggeltõl estig egyfolytában gyakorolt. Nem tartozott galeribe, csak a zenészekhez. Igaz, élete vége felé engedte meg magának, hogy hasonló kvalitású cigány zenészekkel (látod, ezt két szóba kell írni), vállalja cigányságát. Igaz, addigra a cigányzenészeken kívül már világhírû cigány zenészekkel állt össze. Szakcsi Lakatossal, Lakatos Pecével, Tony Lakatossal, a zseniális Oláh Kálmánnal és másokkal. A Kossuth-díjat egyiküknél sem említem. Azért nem, mert az állami kitüntetés. És ha egy "jelentéktelen bábfigura" annyit ért az államhoz, hogy az állam képviselõjének titulálja egy helyi rendfenntartás vezetõjét, akkor itt olyan az állam, aminek a kitüntetését képtelen vagyok komolyan venni.



Tiszteletre méltó jámborság árad szavaidból ezúttal is, de - sajnálatomra - az itt elmondottakban nincs igazad.



Barátsággal köszönt:

Dr. Szitányi György