A ma miniszterelnök úrnak nevezett eszelõs tánc- és illemkomikus egyik legócskább kreatúrája a helyét sehol megállni nem képes rendõrminiszter. Ilyesmi volt már itt a Bach-korszakban is, a kommunizmus tombolása idején is. Nem új fogalom, csak azok részére, akik képtelenek arra, hogy bármit észrevegyenek, ami a Mónika-show és a hasonlók színvonala fölött vannak.



Draskovics a legócskább bolsevista diktátorminiatûrök közé tartozik, és ez nemcsak becstelen személyét minõsíti, hanem azét is, aki (ami) egyrészt kinevezi, másrészt olyan hivatalt kreál számára, ami ab start alkotmányellenes.



Idézhetném a borsodi cigányvajda, Lakatos Attila nyilatkozatát Pásztor Albert rendõrkapitány sietõs áthelyezésével kapcsolatban. Ez a gyalázatos tett egyedül Draskovics mûve. Neki van ennyi bátorsága, vagy van annyi esze, hogy azt sem tudja elképzelni, ilyen tettért felelõsségre fogják vonni. Alkotmánysértés, illetve azok sorozata ellen (van több is, ugyebár) senkit sem véd meg a következõ ciklus. Ha pedig gyávaságból szégyenszemre pártlistás képviselõt csinálnának belõle, vele szemben is lehet alkotmányt sérteni, ha nem függesztené fel majdani mentelmi jogát az új parlament.



Lakatos Attila – eltekintve attól, hogy milyen követendõ méltósággal nyilatkozott a cigány bûnözõkrõl, és elismerte, hogy két hónap alatt csak azok voltak Borsodban – a következõt mondta: "Ne Pestrõl osszák az észt, mert az nem ér el idáig. Jöjjenek el ide, éljenek itt, és nézzék meg milyen itt a helyzet".



Ez a vajda véleménye. A hatalmi ágakat egy kézben birtokló és – ha tetszik a hatalomnak, hogy leírom, ha nem – felülrõl vezérlõ miniszter ma reggeli tévényilatkozatában pedig az alábbiakat mondta.


A miskolci rendõrkapitány tegnapi nyilatkozatával átlépett egy olyan határt, amelyet az állam képviselõje nem léphet át.



Egy pillanatra nyílt levélre váltok.


Mit mond, kend, Draskovics? Hogy a rendõrkapitány „az állam képviselõje”? Normális maga? Vagy már a fõnökének színvonalához süllyedt nem sokkal magasabbról? Mióta képviseli jogállamban egy terület elsõ rendõre az államot, he? Magának tényleg IQ-hiánya van. A rendõr – bármilyen rangban – nem az államot képviseli, hanem a társadalom jogbiztonságának õre. Akkor is, ha maga, tudatlan bolsevik, azt képzeli, hogy a gyenge elméjében megfogant szadista baromságok a jog Magyarországon.


Igaz, hogy gyakran úgy viselkednek urával és parancsolójával, a másik marhával, mintha ez valóban így volna, de amíg nem rúgja magát és felettesét a francba a nép, jó lenne megbarátkoznia azzal a ténnyel, hogy nem viszik el szárazon, és rengeteg teendõje közben szükséges lenne egy csöpp idõt szakítania arra, hogy valami módon, ha nehezen is megy, legalább fõbb vonalakban tanulja meg, hogy senkit sem bocsáthat el, helyezhet át, inthet meg, aki igazat merészel mondani. Ezt érti kend? Igen? Akkor próbálja megtanulni arra a kis idõre, amíg ez a sok eltompult agyú birka még megtûri a helyén!



Ettõl kezdve vége a privát véleménynyilvánításnak, olvasóimhoz szólok. Mégpedig azért, mert nagyon furcsát jelentett be ezen kívül a fõpribék. Tessék csak figyelni!


Azt mondta, hogy ERKÖLCSI DÖNTÉS VOLT, amit Pásztor Albert és a magyar jog ellen tett, mivel Pásztor fõkapitány megkülönböztette a magyar és a cigány bûnözési szokásokat.


Fájdalom, azok különböznek is. Ezért cigánybûnözés a gyûjtõneve azoknak a jól megkülönböztethetõ bûnelkövetési módoknak, amelyek nálunk csak a cigányokat jellemzik, és ezt a cigányok választott vezetõje is elismeri. Mi több: figyelmezteti cigányait, hogy nem fogják megúszni (õk sem, teszem hozzá) a mai diszkrimináció törvényes következményeit.



Tudtommal más is úgy van a büntetõ áthelyezéssel, hogy hiába hazudja Draskovics egy jogszerûtlen jogi lépését erkölcsi döntésnek, amennyi esze van, évekig tanulhatná, mi a különbség a jog és az erkölcs között, kivált azok esetében, akik ilyesmivel nem rendelkeznek. És ezt akkor is valljuk, ha a picire zsugorodott rablómadárkák is kiállnak ennek az alaknak a döntése mellett. Bizony, olvasó, a szadesz – azok tudják, hogy a rendõrkapitány „a közrend védelméért felelõs személy”, és így is nevezik, nem pedig az állam képviselõjének mondják – megmagyarázhatatlannak tartja, hogy ilyen dolog kimondására „ragadtassa” magát a kapitány.


Na, még egy beszólás: szadeszék, az igazság kimondása nem kijelentésre ragadtatás, hanem õszinteség néven ismert a magyar nyelvben, ha a héberben talán nem is.



(Magyar Sors Online)