Kérés Papp Lajoshoz



Tisztelt Professzor Úr, kedves Lajos!



Magyarország jövõjét meghatározó idõt élünk. Ennek sorsdöntõ eseménye a 18-án beteljesülõ alkotmányozás.


Tiszteletben tartom, és a tiszta Igazság gyõzedelmeskedésében hívõ remény megnyilvánulásaként értékelem az általatok 18-ára meghirdetett Imanapot, amelyben erõt kértek a parlamenti képviselõknek ahhoz, hogy a magyar nemzet érdekében hozzák meg határozatukat a FIDESZ-KDNP által elõterjesztett Alaptörvény-tervezetrõl.



Ha a liberális-kapitalizmus gyõzedelmeskedik, vagyis Alaptörvény néven olyan okmányt fogadnak el, amely tartalmazza azokat a tervezetben szereplõ cikkeket[i], amelyek Magyarország gyarmatbirodalmi kiszolgáltatottságát bebetonozzák, akkor csalódottan meg kell állapítani, hogy az általam nagyra becsült remény nem válik a jelenlegi hatalom mellett valósággá.



Ebben az esetben önvédelmi kötelessége a magyarságnak, hogy kezébe vegye jövõje alakítását és azt a Szabadság Alkotmányát határozza meg iránymutatójaként, amelyet Kunszentmiklóson a Tízparancsolattal azonos értékû imaként határoztál meg.



Ezért arra kérlek szeretettel, hogy abban az esetben, ha az imával táplált remény nem teljesül,



legyetek részesei a Szabadság Alkotmányát Magyarország Alkotmányaként népakarattal kikiáltó Alkotmányozó Szernek,



és vegyetek részt abban a folyamatban, amely



Magyarországot felszabadítja a gyarmatbirodalmi kötöttségek alól és a Szent Korona Értékrend iránymutatásával újjáteremti Hazánkat.



Ehhez az egységteremtésre híváshoz kérem a Magyarok Istenének erõt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét.



Érzed úgy-e, hogy ez így lesz!?



Kelt Szegeden, 2001. Szelek havának 12. napján.


A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:


Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája








[i]


ALAPVETÉS


E. Cikk


(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremûködik az európai egység megteremtésében.


(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján — az alapító szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvénybõl eredõ egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.


(3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.


SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG


XXVI. cikk


(4) Senki nem nyilvánítható bûnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt bûncselekmény.


(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetõeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bûncselekmény volt.


(6) Senki nem vonható büntetõeljárás alá és nem ítélhetõ el olyan bûncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelõen már jogerõsen felmentették vagy elítélték.


AZ ÁLLAM


A Magyar Honvédség


44. Cikk


(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvetõ feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.


(2) A Magyar Honvédség irányítására — ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik — az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ miniszter jogosult. A Magyar Honvédség mûködését a Kormány irányítja. (AZ ÁLLAM 44. Cikk) (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvetõ feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerzõdésbõl eredõ közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.