Az erkölcsi tartásról

„Elvesztettük az erkölcsi tartásunkat” – ismerte be B. Farell, amerikai közgazdász a világválság okaként, miután egy tv-sorozatban – aminek összegzõ mûsorában hangzott el ez a kijelentés – többen kifejtették, hogy a tõzsdei spekulációkkal félrevezették a kisbefektetõket, vagyis hazudtak nekik.

Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter tegnapelõtt lemondott, mert kiderült, hogy doktori disszertációjában hivatkozás nélkül vett át szövegrészeket szóról szóra, vagyis plagizált, más szóval, lopott.

Most, amikor egyre többen fordulnak a Szent Korona felé, megnõtt a jelentõsége annak, hogy akik ezt hirdetik, azok hitelessége megkérdõjelezhetetlen legyen, ugyanis erkölcsi tartás nélkül, lopással, hazugságokkal nem lehet felépíteni a Szent Korona Országát.

Különösen a Szabadság Alkotmányának öt pontja kedvelt téma. Még 2009-ben, egy pécsi elõadásom után kaptam azt a vádat egy résztvevõtõl, hogy elloptam egy szervezettõl a Szent Korona tanításainak lényegét – amit a szervezet vezetõjétõl hallott - és felsorolta az öt pontot. Amikor kértem, hogy pillantson arra a kártyanaptárra, amit az elõadás megkezdése elõtt tõlem kapott, kissé rosszul érezte magát, ugyanis a naptáron az általa elmondott öt pontot látta, ugyanis már harmadik éve kiadunk egy kártyanaptárt a Szent Koronát Szolgálók nevében, az öt ponttal.

A forrás megjelölésének fontossága nem az, hogy Halász Józsefet „fényezze” a szerzõre hivatkozó, hanem az, hogy az öt pont a Szent Korona Értékrend logikai rendszerének alapja. Tehát aki hivatkozik rá, annak ismernie kell az Értékrend egészét, mert a nélkül csak saját értelmezését adhatja elõ a rendszerrel kapcsolatban, ami értelem szerûen nem azonos azzal, ami az öt pontból ered. Így hát a lopás fogalmát kimerítõ hivatkozás-hiány egy másik erkölcsi tartást veszélyeztetõ cselekményhez vezet, a hazudáshoz.

A Szent Korona Értékrend szabályozási rendszere értelmezi például az alapfogalmakat:

SZENT KORONA

A Teremtõ a Szent Koronával az istenszülõi feladat egy részét kegyelmezte a magyarságra, ami Iránymutatásának (Alkotmányának) érvényesítési kötelezettségét jelenti. Ez a Magyar Küldetés. Ez akkor is feladatunk, ha tudunk róla, akkor is, ha nem, akkor is, ha akarjuk, akkor is, ha nem.

(Molnárfy Tibor gondolata.)

AZ ALKOTMÁNY TÖRTÉNELMI JELLEGE

A Teremtõnek a Teremtett Világ mûködtetésére vonatkozó akaratát közvetíti a Teremtés pillanatától örökké.

(Ez egy táltos imából következik: „Tûz anyánk! Add nekünk az életet, kezdetektõl, örökké!”)

ALKOTMÁNY

A Szent Koronával közvetített teremtõi iránymutatás az anyag uralására és alakítására, ezért örök és változtathatatlan.

Alapja az azonos területen élõ emberek érdekközössége (állam) és minden ember szabadsága, amelynek feltételeit a Teremtett Világ értékeinek birtoklása adja, védelme pedig minden ember kötelessége.

(Elsõ mondat: „Magyar Biblia”, amely ragozós arámi nyelvû eredetijét Kramer professzor hozta nyilvánosságra 1956-ban, „Paralel Biblia” néven, XXIII. János pápa a „Penitentian agere” kezdetû enciklikában „Elsõ Sumér Bibliaként” a Jézusi Tanítás alapjaként határozta meg a Talmuddal (Ószövetség) szemben, a nyelvi eredet miatt Badiny Jós Ferenc „Magyar Bibliaként” fordította le.

Második mondat: Hérodotosznak a mai Újgurea területén élt hunok (másutt: szkíták – Kézai Simon így nevezi õseinket) legnagyobb értékének meghatározásából következik.)

ALKOTMÁNYOZÁS

Az alkotmányozás azt jelenti, hogy egy ország elfogadja életének meghatározójaként az Isteni Iránymutatást.

Erre csak akkor van szükség, amikor nem az Isteni Iránymutatás szerint él egy ország. (Jogfolytonosság visszaállításának kényszere.)

A Teremtõ Iránymutatását csak a közvetlen népakaratot megtestesítõ Alkotmányozó Nemzetgyûlés mondhatja ki az ország Alkotmányának.

(Az Alkotmány jellegébõl ered.)

ALAPTÖRVÉNY

A Teremtõ Iránymutatásából (az Alkotmányból) egy történelmi idõszakra vonatkozó irányelvek összessége. Csak a közvetlen népakaratot megtestesítõ Nemzetgyûlés jogosult a hatályba léptethetéséhez és módosításához.

(Molnárfy Tibor megállapítása az 1991-es „Alkotmánytervezet” kritikájában.)

TÖRVÉNYKEZÉS

A törvénykezés az Isteni Iránymutatás (Alkotmány) Alaptörvényben meghatározott irányelveinek gyakorlati alkalmazása a mindennapok társadalmi együttélésének szabályozására, ezért az önkormányzatiság (szubszidiaritás) elve szerint alulról, a települések életének szabályozásától (Települési Törvények) épül fel. Az országos törvényeket a települési törvények összefoglalásaként az Országgyûlés felsõháza szakmai, alsóháza pedig a területi érdekek összehangolásával lépteti hatályba.

(Kmetty János 1926-ban megjelent tankönyve alapján.)

Természetesen lehet ezeket a fogalmakat másként is értelmezni, de az már nem az öt ponton alapuló Szent Korona Értékrend szerinti értelmezés, következésképpen a kettõ együttes hivatkozása ismét csak az igazmondással ellentétes cselekedet.

Ugyanígy lehet azt mondani, hogy Alkotmányt kell írni, vagy másként lehet összeállítani egy Alkotmánynak nevezett írást, de ahhoz a Szent Korona Értékrend Szabadság Alkotmányából eredõ egyik részét (Alaptörvény, hatalomgyakorlási-, választási- és jelkép alaptörvény szintû fõtörvényeket – amelyeket lehet sarkalatos törvényeknek is nevezni a fogalom átértelmezése nélkül) sem lehet illeszteni, mert ezek alapja az öt pont. A „Szabadság Alkotmánya” név használata például más szellemû munkára szintén kimeríti a plágium fogalmát, hiszen 2009-ben a Püski kiadónál megjelent „Az Új Világtörténelmi Korszak paradigmája a Szent Korona” c. könyvem, amelyben ez a kifejezés meghatározott rendszerkapcsolatban szerepel.

A Teremtõ akaratának közvetítését jelenti a Szabadság alkotmánya és az Alaptörvény, így ezeknek van Istenhez idézett kérést (invokációt) is magában foglaló bevezetõje (preambuluma), ami mindkettõ összegzését is tartalmazza.

Lehet Alkotmányhoz vagy Alaptörvényhez másként írni bevezetõt (preambulumot), lehet másként megfogalmazni az Istenhez intézett kérést, de másik Alkotmányhoz és másik Alaptörvényhez.

Mindaddig, amíg a Szent Korona Értékrenden alapuló rendszert nem tudtam modellezni, és különösen addig, amíg rá nem jöttem, hogy a Samuelson-féle mátrix-elméletet visszahozva szülõföldjére és beillesztve a helyére, visszaadva eredeti értelmét, kezdõdhet el a gyakorlati alkalmazás, még megértettem a belemagyarázási-kényszert. De most itt áll fehéren-feketén: ez a mindennapokat szabályozó, jólétet teremtõ ÉRTÉK, mert teljesíti a Teremtõ akaratát: a Szent Koronával a Lélek Fénye uralja és formálja az anyagot! Hiszen ezért kaptuk a Kegyelmet, nem azért, hogy büszkélkedjünk, gyönyörködjünk benne, szakralitását öncélúnak és öncélúan értelmezzük, miközben nem az Õ iránymutatása szerint éljük életünket!

Tudom, hogy azok jelentõs része, akik nem hivatkoztak állításuk forrására, vagy a Szent Korona Értékrend részeit más szellemû rendszerek részeivel igyekeztek összeilleszteni, azt nem ártó céllal tették, sõt nem is szándékosan.

Ezért az eddigi ilyen jellegû cselekedeteket nem tartom Szent Korona Értékrendet megtagadónak, viszont szeretettel kérek mindenkit, hogy a Szent Korona Országának megteremtésért végzett tevékenységünk alapja, az erkölcsi tartás megõrzése érdekében vegye figyelembe ezen túl a fentieket.

Kelt Szegeden, 2011. Kikelet havának 5. napján.

A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/110305.html

Nyomtatható változat: http://szkszhu.szksz.com/110305.pdf