Az egyfejûség félfejûségérõl, avagy


a „kettõs egység” a taijitutól a kétkamarás országgyûlésig


(Bevezetõ a Párhuzamos Alkotmányozás 2011. 03. 01-i, 5. elõkészítõ adásához)



Orbán Viktor az államfõi hatalom kiterjesztésének megakadályozását így indokolta: „nem akarok kétfejû rendszert”[i].


Ezzel egyértelmûvé tette, hogy folytatni akarja a diktatúra világválságot okozó torz gondolkodási módját, amely a hatalomösszpontosításra épül, a természetes gondolkodási mód kettõs egységet jelentõ, megosztott hatalomgyakorlásával szemben, így az nem egyfejû, hanem félfejû.



A taoista filozófia õsidõktõl ismert (de írásban csak Kr.e. 1200 körül a „Változások könyvében” megjelentetett) alapja az egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítõ (komplementer) kozmikus erõk mintájaként a megújuló – és egymásra átalakulást eredményezõ hatást gyakorló - különbségek (taijitu = a jin – a hegy árnyékos oldala - és jang – a hegy napos oldala - együtt) egyensúlyt adó egységét jelenti.


A XXIII. János pápa által a Talmuddal szemben a krisztusi tanítások alapjaként meghatározott „Elsõ Sumér Biblia” (Kramer, 1956 – „Paralel Biblia”, Badiny Jós Ferenc fordításában: „Magyar Biblia” – a forrásmû írásbeli keletkezése Kr.e. 4000-re tehetõ) a Szent Korona és a Szent Fokos egyensúlyt adó a kettõs egységét jelöli meg.


Fontos, hogy ezek átalakulást jelentõ hatását nem általánosan, hanem feladatokon keresztül határozza meg: a Szent Korona az iránymutatást (a Teremtõ akaratának közvetítését) adja, a Szent Fokos pedig a végrehajtást (amit a Lélek Fénye közvetítésével).


A magyar hagyományokban az eredendõ kettõs egység „Nap apánk” és „Hold anyánk” fogalom-párban él (ld. székely zászló).


Ez található meg hun-szkíta õseink legnagyobb értékében, a teljes tudás és a szabadság kettõs egységében, ami isteni iránymutatás feladat-meghatározását (alkotmányiságát) jelenti, ami más megfogalmazásban a logosz[ii] és a mítosz[iii], azaz az isteni erõ és annak egy adott korra vonatkozó megvalósulási formája által alkotott kettõs egység.



A kettõs egység általános megjelenési formái még például a nõ és a férfi (együtt: embar – Magyar Biblia), a hit és a tudomány (együtt: teljes tudás – Aquinoi Szent Tamás), hûség és szeretet (együtt: szabadság – hun-szkíta hagyomány, amelyet szentistváni „Intelmek” is tartalmaz).



A társadalmi együttélés szabályozási rendszerében (jogrendszer) a kettõben egység a megosztott hatalom és a törvényhozó testület felépítésében meghatározó.



A megosztott hatalom a Szent Korona (Nap apánk, logosz) iránymutatását közvetítõ és annak megvalósulását ellenõrzõ kündü (kende) feladat, valamint a Szent Fokos (Hold anyánk, mitosz) végrehajtó tevékenység kettõs egységét jelenti. Ez 940-ig mint „kettõs fejedelemség” mûködött. Elõször Géza „nem akart kétfejû rendszert”, ennek a következménye volt a Quedlinburgi Szerzõdés, amellyel elvesztettük szabadságunkat.


A jelenlegi közjogban a kündü megfelelõje az államelnök, a gyuláé a miniszterelnök.



A törvényhozó testület kettõs egysége a Szent Korona két része, a terület, mint állandó (alsóház) és az ember, mint változó (felsõház) szerves egységként mûködését jelenti (Kmetty János, 1926 Egyetemi tankönyv).


Ennek pénzközpontú eltorzulása Paul Samuelson Nobel-díjas „Mátrix-elmélete”, amely a statikus és dinamikus elemek egymásra hatásának elemzésén alapul.


A „Mátrix-elmélet az állandó és változó elemek emberközpontú egymásra hatásának érvényesítésével tér vissza szülõhazájába, amely alulról építkezõ társadalomépítéssel valósul meg.



A Szent Korona Értékrend hatalmi szervezeteinek felépítésében, a szervezetek feladataiban és az alulról építkezõ kiválasztási és törvényhozó rendszerben ez a következõ szerint érvényesül:



Az államhatalom választása és mûködése


(Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. fõtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf)

Népakarat nyilvánítás

Választás

Népszavazás

Alapválasztás

Idõközi választás



Jogkörök

1. Nemzetgyûlési képviselõ-választás:


- Nemzetgyûlési tag,


- Nemzeti Tanács tag,


- Magyarország elnöke,


- Magyarország miniszter-elnöke


2. Területi (települési) képviselõ-választás:


- települési önkormányzati képviselõ


- Polgármester,


- alsóházi képviselõ


3. Társadalmi csoport képviselõ-választás:


- társadalmi csoport képviselõ


- Elnök,


- felsõházi képviselõ


- nemzetközi szervezet képviselõje

A képviselõ megbízatása megszûnik, ha:


- meghalt,


- egészségi állapota miatt lemondott,


- önként lemondott, vagy


- a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt visszahívták.


A fenti okból betöltetlen képviselõi megbízatás elnyerésére idõszaki


1. Nemzetgyûlési képviselõ-választást,


2. Területi (települési) képviselõ-választást, vagy


3. Társadalmi csoport képviselõ-választást


kell tartami a képviselõi hely szerinti körben

1. Alaptörvény módosítás kezdeményezése


2. Alaptörvény szintû fõtörvény módosítás kezdeményezése


3. Fõtörvény módosítás kezdeményezése


4. Résztörvényalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


5. Nemzetközi szerzõdés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése


6. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


7. Települési önkormányzati rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


8. Társadalmi csoport önkormányzati rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése



Nemzetgyûlés

Elsõ (Alkotmányozó)

Évenkénti rendszerességû

Jogkörök

1. Alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása


2. Alaptörvény hatályba léptetése


3. Alaptörvény szintû fõtörvények hatályba léptetése


4. Nemzeti Tanács választása


5. Magyarország elnökének választása


6. Magyarország miniszterelnökének választása

1. Alaptörvény és alaptörvény szintû fõtörvénnyel módosítása


2. Nemzeti Tanács tagjának felmentése, új választása


3. Magyarország elnökének felmentése, új elnök választása


4. Magyarország miniszterelnökének felmentése, új elnök választása



































Magyarország elnöke

Magyarország miniszterelnöke

Jogkörök

1. Alaptörvény módosítás elõkészítés és hatályba léptetése


2. Alaptörvény szintû fõtörvény módosítás elõkészítés és hatályba léptetése


3. Nemzetközi szerzõdés megkötés, módosítás elõkészítés és hatályba léptetése


4. Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

1. Fõtörvény módosítás hatályba léptetése


2. Új és módosított résztörvény hatályba léptetése


3. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés elõkészítése, hatályba léptetése


4. Részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában



Nemzeti Tanács

Kormány



Egységesen

Miniszterek

Jogkörök

1. Ellenõrzi a jogszabályok törvényességét.


2. Kezdeményezi és lefolytatja a jogszabályok törvényességébe ütközõ eljárásokat


3. Ellenõrzi a népi kezdeményezések jogalapját.


4. Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozott népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat


5. Kezdeményezi és lefolytatja a megalapozatlan népi kezdeményezések alapján a szükséges eljárásokat


6. Létrehozza a Honvédelmi Tanácsot a rendkívüli állapottal összefüggõ feladatok végrehajtására


7. Ellenõrzi az országvédelmi terv, és a rendkívüli intézkedéseket bevezetõ rendelet, valamint annak végrehajtási utasítása jogszerûségét és betartását


8. Kezdeményezi és lefolytatja az elõzõ pont jogszerûtlenségi és végrehajtási okai alapján a szükséges eljárásokat

1. Alaptörvény módosítás kezdeményezése


2. Alaptörvény szintû fõtörvény módosítás kezdeményezése


3. Fõtörvény módosítás kezdeményezése


4. Résztörvény-alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


5. Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


6. Nemzetközi szerzõdés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése


7. Kormány-rendelet alkotása, módosítása és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és elõterjesztése

1. A szakterület irányítása


2. Jogszabály végrehajtási utasítás alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése


3. Miniszteri rendeletalkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése és hatályba helyezése


4. A nemzetvédelmi miniszter részt vesz a Honvédelmi Tanács munkájában

















































Honvédelmi Tanács

Országgyûlés

Jogkörök



1. Alaptörvény szintû fõtörvény módosítás kezdeményezése


2. Fõtörvény módosítás kezdeményezése


3. Résztörvény-alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése


4. Nemzetközi szerzõdés megkötésének, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése


5. Kormányrendelet alkotás, módosítás és hatályon kívül helyezés kezdeményezése



Bíróság

Ügyészség





Jogkörök

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják.
(2) A bíróság dönt
a./ a büntetõ ügyekben,
b./ a személyiségi és gazdasági (polgári) jogvitákban és
c./ „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb ügyekben, továbbá
d./ - ha az Alaptörvény nem utalja a Nemzeti Tanács hatáskörébe - felülvizsgálja a közigazgatási határozatokat.
(3) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsõbb Bírósága, az ítélõtáblák, a Fõvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(4) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
(5) A bíróságra vonatkozó szabályokat „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvény állapítja meg.
(6) Bíróság szervezése, összevonása, megszüntetése és a bíróságok mûködésének részletes szabályozása „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvény módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.

(1) Magyarország Legfõbb Ügyésze és az ügyészség
a./ gondoskodik a Szent Korona értékrendjének védelmérõl,
b./ az ország biztonságát és függetlenségét sértõ vagy veszélyeztetõ minden cselekmény következetes üldözésérõl,
c./ védi
- a természetes személyek,
- a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetek
jogait.
(2) Az ügyészség „Az állam vezetésérõl” és a „Büntetésrõl” szóló fõtörvényekben meghatározott
a./ jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b./ képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá
c./ felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közremûködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat „Az állam vezetésérõl” és a „Büntetésrõl” szóló fõtörvények állapítják meg.
(5) Az ügyészség szervezése, összevonása, megszüntetése és az ügyészségek mûködésének részletes szabályozása „Az állam vezetésérõl” és a „Büntetésrõl”szóló fõtörvények módosítására hívatott elöljáróságok hatáskörébe tartozik.







Állami Számvevõszék elnöke

Magyar Nemzeti Bank elnöke

Alsóház elnöke

Felsõház elnöke

Jogkörök

(1) Az Állami Számvevõszék elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerû többséggel választja, és Magyarország elnöke nevezi ki.
(2) Az Állami Számvevõszék elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük elõtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3) „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvény határozza meg, hogy az Állami Számvevõszék elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szûnik meg.

(1) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és elnökhelyetteseit Magyarország elnöke javaslatára a Nemzeti Tanács nyílt szavazáson, egyszerû többséggel választja, és Magyarország elnöke nevezi ki.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke és elnökhelyettesei hivatalba lépésük elõtt esküt tesznek a Szent Koronára.
(3) „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvény határozza meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank elöljáróinak megbízatása milyen esetekben szûnik meg.

1. Az alsóház fõtörvény módosításával kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszter-elnökének


2. Az alsóház új vagy módosított résztörvénnyel kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszter-elnökének


3. Az alsóház jogszabály végrehajtási utasítással kapcsolatos elfogadását vagy elutasítását átadja Magyarország miniszter-elnökének

1. Fõtörvény módosítás átadása az alsóház elnökének.


2. Új vagy módosított résztörvény átadása az alsóház elnökének.




































Állami Számvevõszék



Magyar Nemzeti Bank

Alsóház

Felsõház

Jogkörök

(1) Az Állami Számvevõszék
a./ ellenõrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében
- az államháztartási javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerûségét,
- ellenjegyzi az államháztartást érintõ jogszabálytervezeteket (beleértve a nemzetközi szerzõdéseket);
- elõzetesen felülvizsgálja az államháztartás felhasználásának a törvényességét;
b./ ellenõrzi
- az államháztartásról készített zárszámadást;
- az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévõ vállalatok, vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét;
c./ ellátja „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja, amely az állam tulajdonában van.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységérõl évente beszámol a Nemzeti Tanácsnak; jelentései részeinek és egészének titkosításáról - „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvényben szereplõ titokvédelmi és adatvédelmi szabályok figyelembevételével – Magyarország elnöke dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti beszámoló elfogadásáról Nemzeti Tanács nyilt, azonos idejû szavazáson egyszerû többséggel dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti beszámoló elutasítása esetén Magyarország elnöke haladéktalanul köteles felmenteni a Magyar Nemzeti Bank elnökét, és a Nemzeti Tanács a 30. § (1) bekezdése szerinti eljárással harminc napon belül új elnököt nevez ki a bank élére.
(5) A Magyar Nemzeti Bank feladatáról, mûködésérõl, a számvevõk jogállásáról és javadalmazásáról „Az állam vezetésérõl” szóló fõtörvény rendelkezik.

1. Fõtörvény módosítást elõkészítését elfogadja vagy elutasítja


2. Új vagy módosított résztörvény elõkészítést elfogadja vagy elutasítja


3. Jogszabály végrehajtási utasítás elõkészítését elfogadja vagy elutasítja

(1) Kezdeményezi Magyarország miniszterelnökénél a Kormány munkatervének elkészítését vagy módosítását.
(2) Jogalkotási tervet készít és módosít
a./ Magyarország miniszterelnöke,
b./ az alsó- vagy felsõházi országgyûlési képviselõk
kezdeményezése és/vagy
c./ népi kezdeményezés
alapján.
(3) A Kormány által elfogadott jogalkotási tervet Magyarország miniszterelnöke hagyja jóvá.
(4) A jogalkotási terv szerint jogszabály tervet terjeszt elõ az Országgyûlés alsóházának, amelyet
a./ a tárgykör szerinti társadalmi csoportok felsõházi képviselõinek szakmai ismerete és tapasztalata, valamint
b./ az összes felsõházi képviselõ megyéjében (kerületében) szerzett, tárgykörrel kapcsolatos, népakaratot kifejezõ vélemények
alapján készít.
(5) Az Országgyûlés felsõházi tagjának
a./ halála,
b./ egészségi állapota miatti, vagy
c./ önkéntes lemondása
esetén Idõszaki választás tartását kezdeményezi, a megszûnt megbízatás által érintett területen.
(6) Az Országgyûlés alsóházi tagjának vagy elöljárónak a képviseltek érdekeivel ellentétes döntése miatt, népi kezdeményezés alapján indított megbízatás-visszavonó eljárás lefolytatása.





Települési önkormányzatok

Társadalmi csoportok önkormányzatai

Jogkörök



1. A Települési önkormányzati rendeletet elõterjeszti, a döntés-elõkészítést a Polgármester végzi


2. A Települési önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, a Polgármester ennek megfelelõen vagy hatályba lépteti, vagy nem

1. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletét elõterjeszti, a döntés-elõkészítést az Elnök végzi


2. A Társadalmi csoport önkormányzati rendeletet az Önkormányzat elfogadja vagy elutasítja, az Elnök ennek megfelelõen vagy hatályba lépteti, vagy nem


A „Párhuzamos Alkotmányozás” mai, 5. elõkészítõ élõ adásában errõl beszélek részletesen (http://nemzetiegyseg.com/Elotvkozv.html). A 21 órától az adás a Youtube-on is elérhetõ lesz. (A keresõbõl elérhetõ a „HalaszJozsef45” kulcsszóval, a mai dátum alapján.)



Kelt Szegeden, 2011. Kikelet havának 1. napján.


A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:


Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája








[i] A miniszterelnök az alaptörvénnyel kapcsolatban, az [origo] információi szerint azt is egyértelmûvé tette, hogy nem várható számottevõ változás a jelenlegi alkotmányos berendezkedésben. "Nem akarok kétfejû rendszert" - mondta például az államfõi jogkörök esetleges bõvítését firtató kérdésekre.


Orbán csitítgatta az egymásnak feszülõ képviselõket a siófoki zárt ülésen - Joó Hajnalka 2011. 02. 11., 7:00 - http://www.origo.hu/itthon/20110211-pokornihoffmann-vita-volt-a-fidesz-frakcioulesen.html





[ii] logosz (gör. 'beszéd, szó, értelmes fogalom'; lat. verbum): szó, ige. - 1. A filozófiai gondolkodásban a ~ természetét elõször Hérakleitosz kutatta. Platónnál a ~ 'megalapozott igazságot tartalmazó kijelentés'. Arisztotelésznél 'kimondott szó', 'gondolat', 'gondolkodási képesség', 'fogalom', ami jelentést hordoz, de hozzá kell érteni a beszélõt, amit beszél és akihez beszél. A ~nak tehát kapcsolata van a →gondolkodással és a →beszéddel. A →sztoikusoknál a ~ isteni erõ, amelynek a mindenség a létet, az értelmességet és a törvényszerûséget köszöni.


Magyar Katolikus Lexikon - http://lexikon.katolikus.hu/L/logosz.html





[iii] „A mítosz tehát nem egyéb, mint az emberi faj õstudásából származó a priori igazságoknak a kor nyelvén való kifejezése.” (Kodolányi János)