Magyarország örökké szabad.

Magyarország az EU nevû gyarmatbirodalom tartománya

A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szûntethetõ meg és nem korlátozható.

A Szent Korona tagjai saját hazájukban csak annyi joggal rendelkeznek, mint az idegenek

Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak.

A magyar föld, és ami alatta, felette van, valamint a magyar szellem, a magyarság javai és jogai örökké és elidegeníthetetlenül a megszállók tulajdonában vannak, és felettük birtokjogot is csak a megszállók és helytartóik gyakorolhatnak.

Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.

Minden magyar érték a megszállók érdekeit szolgálja.

Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Azokkal a Szent Korona tagokkal szemben, akik ellentmondanak és ellenállnak a diktatúra értékrendjének, a megszállóknak és helytartóiknak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

Szabadság Alkotmányából eredõ irányelv

Rabság Alkotmányából eredõ irányelv

1.

Minden a Szent Korona tulajdona

Négy liberális alapelv

2.

Minden magyar érték a magyar érdeket szolgálja

Kizárólagos hatáskörbe utalt területek

3.

Alulról épülõ közszabadság

A kizárólagos hatáskörrel megcsonkított önrendelkezés (szubszidiaritás)

4.

Kötelezettségek és jogok összhangja

Tiltó rendelkezések

5.

Szent Korona tagság

Kozmopolitizmus (világpolgárság)

Felismerve, hogy a szocialista-kommunizmus és a liberális-kapitalizmus diktatúrájának minden törvényhozása – hatályos Alkotmány hiányában – érvénytelen volt,

felismerve, hogy a szocialista-kommunizmus és a liberális-kapitalizmus diktatúrájának törvényhozása és jogalkalmazása nem az egyetemes magyarság, hanem egy idegen hatalom érdekeit szolgálta,

felismerve, hogy a szocialista-kommunizmus és a liberális-kapitalizmus diktatúrája – saját érdekeit kiszolgáló jogrendszer támogatásával - eladta a nemzet függetlenségét, szellemi és gazdasági javait,

kinyilvánítjuk akaratunkat:

1. a Szent Korona alkotmányisága jogfolytonosságának felfüggesztését jelentõ

1944. március 19-e óta hozott törvények hatálytalanítását, és

2. a hagyományainknak megfelelõ háromszintû jogrendszer életbe léptetését, melynek jelen történelmi idõszakra vonatkozó,

Magyarország Szabadság Alkotmányára épülõ Alaptörvényét

ezennel elfogadjuk és törvényerõre emeljük.

Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezõjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedõ szabadságmozgalmainkat is.

A praeambulumot utolsó mondata vezet át a tételes rendelkezésekre annak kijelentésével, hogy a nemzet az Országgyûlés, mint az alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország Alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következõ rendelkezések tartalmaznak

B. fejezet

Az államhatalom gyakorlása

1. szakasz

Általános rendelkezések

7. §

(1) Magyarországon a legfõbb hatalom gyakorlói a Szent Korona jog szerinti (de iure) tagjai.

(2) A hatalomgyakorlásban – saját érdekeiknek megfelelõ tárgykörökben – részt vesznek azok a Szent Korona tagok is, akik csak tény szerinti (de facto) tagjai a Szent Koronának.

(3) A Szent Korona tagjai közvetlenül, vagy választott, kötött megbízással (mandátummal) rendelkezõ képviselõiken keresztül – azok érdekvédelmi tevékenységét folyamatosa ellenõrizve –, közvetve gyakorolják a hatalmat.

(5) A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze:

a./ Beadvány a Nemzeti Tanácshoz,

b./ népszavazás kezdeményezés a „Nemzetgyûlési képviselõk, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselõk, valamint Országgyûlési- és az Önkormányzati képviselõk választásáról” szóló 2. fõtörvény szerint.

(6) A közvetett hatalomgyakorlás eszköze:

a./ a Szabadság Alkotmánya hatálybalépését elõkészítõ Elsõ választás,

b./ a megszûnt képviselõ megbízatás esetén idõszaki választás.

(7) A közvetett hatalomgyakorlás szervezeteinek megválasztásáról a „Nemzetgyûlési képviselõk, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselõk, valamint Országgyûlési- és az Önkormányzati képviselõk választásáról” szóló 2. fõtörvény rendelkezik.

A közvetlen hatalomgyakorlás

A nép közvetlen hatalomgyakorlásának formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Az Alkotmánynak ezen intézmények tekintetében az alábbiakat kell tartalmaznia: Népszavazás az Országgyûlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás lehet. Az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgyként az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás is megjelölésre kerül. Az országos népszavazás a szavazási részvétel mértékétõl függõen véleménynyilvánító vagy ügydöntõ népszavazás lehet. A helyi népszavazás ügydöntõ. Az országos ügydöntõ népszavazás az Országgyûlésre, a helyi népszavazás a helyi önkormányzatokra kötelezõ.