AKTUÁLIS JEGYZETEK

OROSZ FÖDERÁCIÓ

Az olajból, gázból, ásványkincsekbõl és sokféle ipari (többek között a hadiipari) vagy mezõgazdasági termékekbõl erõteljesen fejlõdõ orosz gazdaság helyzete lehetõvé tette, hogy Putyinék határozott lépéseket tegyenek az orosz (cári) és a szovjet (sztalini) történelembõl jól ismert terjeszkedési politikájuk régen kitaposott mezsgyéjén.

A Balti-államok fenyegetése, csecsen föld szétverése (majd "érdekszférájukba csatolása"), csupán a kezdeti lépéseket jelentette. Grúzia függetlenné válásakor az Orosz Föderáció elismerte a Dél-Osztétiát és Abbáziát magában foglaló grúz határokat, mégis iszonyatos túlerõt képezve betörtek grúz területekre, majd (a finn háborújukra emlékeztetõ módon) - de facto - bekebelezték a két grúz tartományt, és a magyarországi megszálláshoz hasonlóan kijelentették, hogy orosz csapatok csak "ideiglenesen" állomásoznak Dél-Ostetiában és Abbáziában.

Elnöki/miniszterelnöki nyilatkozataikban egyre nyíltabban utalnak arra, hogy elérkezett az ideje egykori (értsd: sztalini-hruscsovi-brezsnyevi) befolyási övezeteik visszaszerzésére...

Jelenleg egyre intenzívebben "kacsingatnak" az Északi-sark térségére, Iránra, Venezuelára és Szomáliára, hadászati bombázókkal, valamint flotta-manõverekkel demonstrálják növekvõ harckészségüket, nem felejtkezve el szóvá tenni, hogy újtípusú rakétákat is kifejlesztettek (amelyeket európai célpontokra irányítanak), az ütõkártyáiknak számító gáz-és olajcsapok kiegészítésére.

Talán sokak számára apróságnak tûnt, hogy az Orosz Föderáció új himnuszának szövegét a sztalini himnusz akkordja "festi alá", a vörös zászló a haderõ privilégiuma maradt, a Sztalin szobrocskák is szépen szaporodnak, nem beszélve a vörös csillag és a sarló-kalapács reneszánszáról.

Vita tárgyát sem képezheti, hogy az USA sem makulátlan, és a globalizációt vezénylõk sem ma született bárányok! Mégis: ami rosszat átveszünk a nyugattól, annak döntõ százalékát a kormánynak, illetve a kapzsi, a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó, (dilettans) gazdasági "szakembereinknek" köszönhetjük! Kétségtelen, hogy a nyugatról beérkezõ árúk között sok szemét van, de az egykoron keletrõl érkezõk - szinte - mindegyike az volt!

A nyugati kormányok vezetõivel lehetne tárgyalni (ha lenne tárgyalni akaró és tárgyalni képes kormányunk), a szovjetek viszont (az esetek többségében) soha nem tárgyaltak, hanem dirigáltak és döntöttek,- leggyakrabban titokban! Így épült ki a Dunántúlon egy szovjet nukleáris bázis, atombiztos vezetési ponttal (jóformán senki sem tudott róla, Kádár János egyszemélyben fogadta el a szovjetek tervét), így határozták meg a forint-rúbel arányt, így dézsmálták (évtizedeken át) bányáink bauxit és uránérc készletét, és ma sem tudni, hogy mennyi és mennyiért lett kiszállítva az országunkból.

Nem kevés problémát okozott gazdaságoknak és egyéneknek az is, hogy krónikus alkatrészhiány miatt az importált berendezések, eszközök, jármûvek hosszadalmas és bizonytalan ideig tartó üresjáratban voltak. A "selejtgyártás" és a hiánycikkek tömege nyomasztotta a "szocialista tábor" minden tagját és majd minden állampolgárát.

Megszabadulva ezektõl a terhektõl, újkeletû gondjaink keletkeztek, amelyek rendezése kizárólag a kormánytól és egyes fõhatóságoktól függ! Ezen semmit sem segít az USA átkozása, illetve a globalizáció szidalmazása(!). Az Orosz Föderáció, Kína és India is a globalizáció útján halad, mégis képesek látványos eredményeket felmutatni.

A Gyurcsány-mentes európai kis államokban (Benelux államok, Svájc, Ausztria, Norvégia, Dánia, Finnország) ebben a válságos helyzetben is négyszer-hatszor magasabb az életszínvonal és 6-9 évvel magasabb az átlag életkor (!!!), mint hazánkban! Döbbenetes adatok, agyonhallgatott tények! Azt sem emlegetik a "közszolgálatiak", hogy mintegy hat év leforgása alatt "sikerült" az EU-hoz csatlakozó országok "ranglistáján" a sereghajtó pozíciót elfoglalnunk, a korrupciósok táborában pedig a dobogó legfelsõ fokára kerülnünk!

Más szavakkal és szakértelem nélküli megközelítéssel: a külsõ "zavaró" tényezõk (a formálislogika szerint) egyformán hatnak bolygónk minden országára (ezeket még a nagyhatalmak sem képesek teljes mértékben kivédeni), tehát belsõ okainkat kell feltárni és felszámolni, mert csak rajtunk múlik, hogy változtassunk ezen az áldatlan helyzetünkön!

EU tagságunk nem jelentheti azt, hogy fenntartás nélkül (szolgai módon) teljesítsük minden meggondolatlan (megalapozatlan) intézkedésüket (cukorgyárak bezárása, gyümölcstermelés csökkentése, haszonállat-állomány radikális csökkentése, stb., stb.), mert ezt csak az egykori szocialista szindrómát génjeikben hordozó illetékesek hajthatják végre szó nélkül, figyelmen kívül hagyva szükségleteinket és érdekeinket. Amíg azonban az EU-ba (is) olyan "szakemberek" képviselik hazánkat, mint pl.: Kovács László, Kósáné Kovács Magda vagy Lévai Katalin, addig ne várjuk az idegenektõl sorsunk javulását. Kezdjük a rendcsinálást a hazai pályán!

Elejét véve az aggódó hozzászólásoknak és ellenvéleményeket, nem az USA védelmét akarom képviselni, hanem a feledékeny (nosztalgiázók) memóriáját szeretném felfrissíteni, mert az oroszok a "spejzban" vannak, és külpolitikájuk évszázadok óta, a nagyorosz fejedelemség(ek) kialakulásától kezdve, semmit sem változott!

MDF ELNÖKVÁLASZTÁS

A múlt héten sokan szedtek dupla adag vérnyomáscsökkentõt, hogy átvészeljék az MDF elnökválasztási procedúrát, és kiderüljön, hogy ki lesz az új párt-leader? Meglepetést keltett Dávid Ibolya gyõzelme, mert ellenfél hiányában egyesek arra gondoltak, hogy a kalapkirálynõ visszalép, mert sztalini hagyományoknak tartja, hogy nem méretkezhet meg másokkal szemben.

A küldöttek tehát válogattak 1 (azaz egy) személy közül, és a bosszú mérges nyílait lövöldözték Almássy Kornél felé, hogy tutyi-mutyi, dilettans módon készítette elõ a jelölését, nem gondolván arra, hogy a minden hájjal megkent újrégi (Boross, Herényi, Csapodi, stb.,) bagázs nem engedi "labdába rúgni" azt, akinek más véleménye van, mint az egypártrendszer választási gyakorlatát képviselõ elnökasszonynak.

Az MDF tehát visszaforgatta az idõ kerekét mintegy húsz évvel, és nem számolt azzal, hogy egy választás során annyi esélye lesz a parlamentbe jutásának, mint az SZDSZ-nek (vagy annyi sem).

HM

Meg nem erõsített (kiszivárogtatott) információk szerint, a HM hamarosan felveszi a TM (Takarítóképzõ Minisztérium) nevet, Szekere Imre helyét pedig Vadai Ágnes veszi át, aki nagy valósznûséggel jobban ért a takarításhoz, mint a jelenlegi hadügyérünk, és a kompatibilitás szavacskának a kiejtése sem okoz számára különösebb problémát.

Talán ez lesz az elsõ eset évtizedek óta, hogy egy új minisztérium élére, hozzáértõ személyt neveznek ki.

VÁGÓ ISTVÁN

A helyenként népszerûnek mutatkozó tévés-sztár azt a meglepõ kijelentést tette, hogy 2006. október 23-án a rendõrség egyetlenegy embert sem vert meg! Úgy tûnik, hogy a Gyurcsány-féle hazugsági vagy tagadási nyavalya gyorsabban terjed, mint az ázsiai influenza. Vágó Istvánt egy olyan megerõsödött hazugsági kórokozó támadhatta meg, amely veszélyesebb, mint az eddigi,- Gergényit, Lendvait vagy Kókát megfertõzött típus.

Gyógyszeres kezelése eleddig nem ismert, de pillanatok tört része alatt kilábolhat belõle Vágó úr, ha nemzeti színû zászlót lobogtat meg a nehéz lovassági (vértes öltözetnek tûnõ) gúnyába bújt rendõreink sorfala elõtt, csak arra vigyázzon, hogy a szemeit ki ne lõjék, mert akkor drágán megfizeti a terápiát. Bár meglehet, hogy ép szemekkel sem látja az erdõt a fáktól!

ROGÁN ANTAL

A Fidesz egykori "üdvöskéje" a Budapest v. kerület jelenlegi polgármestere, az önkormányzati választási kampányban elhangzott ígéretei során kijelentette, hogy a Szabadság téri szovjet emlékmûvet lebontatja, ha polgármester lesz! Adott szavát megszegve, nem bontatta le az emlékmûvet, sõt még az emlékmû eltávolítását kérõ népszavazási gyûjtõív aláírását is megtagadta.

Rogán becsapta a választóit, majd szembe is köpte õket. Felzárkózott Gyurcsányhoz a hazudozásba (vagy ígérgetésbe), és Demszkyvel, valamint a melegekkel koketál, bár ezt nem ígérte választóinak. Teszi mindezeket a polgárok megelõlegezett bizalmából, és ezer az egyhez lehetne fogadni arra, hogy a választási ciklus végéig nem fog lemondani. Csalódtunk benne, mert jó politikusnak mutatkozott, de kiderült, hogy "színésznek" még jobb volt: képes volt ezreket és/vagy tízezreket megtéveszteni!

ARNÓTH SÁNDOR

Arnóth Sándor fideszes politikus elragadtatta magát a parlamenti ülésen Iváncsik Imre MSZP-s államtitkár válaszbeszédét követõen, és odakiáltotta Iváncsik felé, hogy: "Lógni fogtok!".

Nemsokkal ezt követõen, Arnóth levonta a konzekvenciát tettérõl és lemondott a parlamenti mandátumáról. Elítélendõ és meggondolatlan tett volt a bekiabálása, korrekt és karakán tett volt az azonnali lemondása.

Arnóth Sándor történelmi ismerete hézagosnak tûnik. Sem az MDF, sem a FIDESZ nem lógatott fel soha senkit, nem is fog soha ilyent tenni, ez a bosszuállási módszer a kommunisták kedvenc eljárása volt Kun Bélától kezdve Rákosi Mátyáson át Kádár Jánosig bezárólag.

1919-ben Szamuely akasztgatott országszerte a lenin fiúk társaságában, Rákosiék az Oktogon lámpavasaira akaszgattak 1945-ben, majd az ÁVO és az ÁVH szállította a Népbíróságnak a kivégzésre jelölteket. Kádár pedig futószallagon küldette bitóra az ellenforradalmároknak kikiáltott szabadságharcosokat.

A rendszerváltozást követõen (az elõzõ akasztgatók messzemenõ egyetértésével) törölték a halálbüntetést, nyílván erre sem emlékezett Arnóth Sándor, amikor az MSZP-s felszólaló elõdpártjainak bevett gyakorlataival fenyegetõdzött, égi mannaként hullajtva kezükbe az a lehetõséget, hogy hívatkozhatnak egy ellenzéki képviselõ eretnek kijelentésére.

A képviselõk felháborodása jogos volt (!), de akik a Rákosi-Kádár érák ezen eljárásait nem ítélték el, és a mai napig sem háborodtak fel azon, hogy elmaradt a bûnösök felelõsségre vonása, valamint számos ártatlanul halálra ítélt (és hozzátartozóik) rehabilitálása, azoknak a "mûfelháborodása" szánalmas és hányingert keltõ! Merthogy: óriási különbség van megtörtént esetek, vagy egy otromba-tudatlan-meggondolatban bekiabálás között.

DÁVID ÉS GYURCSÁNY

Részletes közlemény jelent meg arról, hogy Dávid Ibolya és Gyurcsány Ferenc elnökök évente több milliót költenek öltözeteik felfrissítésére, a legdrágább portékákból válogatnak és a legismertebb divatcézárokkal dolgoztatnak.

Esetükben viszont (ennek ellenére) érvényesül az a népi mondás, hogy: "NEM A RUHA TESZI AZ EMBERT"!


(Prof. Dr. Bokor Imre)