MAGYAROK! GRÚZOK!
EMLÉKEZZETEK!
Amikor,- 1956. októberében a szovjetek megtámadták hazánkat, akkor a világ népei között a grúzok voltak azok, akik azonnal mellénk álltak és Zviad Gamszahurdia (grúz költõ, író, forradalmár, filozófus, politikus) vezetésével többezres tömeg követelte Tbilisziben a szovjet agresszió megszüntetését.
Zviad Gamszahurdia egy manifesztumot is megjelentetett , amelynek teljes szövege az alábbiakban olvasható.
GEORGIAIAK!
Ugye nem felejtettétek el azt a március 9-i véres éjszakát?
Ugye nem felejtettétek el a véres 24-es és 37-es éveket,
a georgiaiak ellen elkövetett vérfürdõ és pogrom éveit?
Meddig kell még fejet hajtanunk a barbár kommunisták kardja alatt?
A mi õseink senkinek sem bocsátották meg a vérontást
és nekünk sem szabad szégyent vallanunk.
Ma, amikor az egész értelmes emberiséget felháborítják Moszkva
rettenetes gonosztettei, nemzetünk létének, vagy nemlétének
kérdése forg kockán. Már éppen ideje összefognunk egyetlen zászló
alatt a támadók ellen, hazánk védelmére.
Nézzetek csak körül. Az egész világ forrong. A Kreml hóhérjai a
leszámolás napjára készülõdnek. Tbiliszi, Poznan, Budapest
ártatlan lakosságának általuk kiontott vére igazságszolgáltatást
követel, közeledik az ítélet napja, hóhérjaink vége.
Georgiaiak! Senki más nem tud segíteni rajtunk, nekünk magunknak
kell megmenteni magunkat. A szabadságot harccal kell kivívnunk!
Baráti üdvözlet a hõsi magyar népnek! Legyen a magyarok hõsiessége
példa minden elnyomott nemzet számára.
El a kezeket Magyarországtól!
Le a mi népeink vérétõl vöröslõ kezû megszállókkal és
felfegyverzett ordas falkájukkal!
Le az áruló georgiai kommunistákkal!
Éljen a szabad és független Georgia!

Zviad Gamszahurdiát letartóztatták, éveket raboskodott szovjet börtönökbben. 1990-ben a Georgiai Köztársaság elnökévé választották, ekkor küldte a csatolt fájlban látható üdvözletét a magyar népnek, de a magyar sajtóorgánumok (szokásuk szerint) "agyonhallgatták" ezt a küldeményt.
1992-ben az egykori szovjet külügyminiszter (E. Severnadze ) vezetésével, fegyveres puccsal megbuktatták Zviad Gamszahurdiát, de tovább folytatta a harcot a szovjetek ellen és 1993-ban az életét áldozta hazájáért. Katonai pompával temették el Groznijban, D. Dudajev (a szovjetek által nem sokkal Zviad Gamszahurdia halálát követõen meggyilkolt csecsen elnök) búcsúztatta grúzia hõsét, és nemsokkal ezután, õs is életét veszítette a szovjet agresszorok elleni harc során.

EMLÉKEZZÜNK! EMLÉKEZZÜNK!
Sokan nem tudják, hogy a Magyarországot megszálló szovjet különkeges hadtest állományában sok grúz katona teljesített szolgálatot, és közülük számosat agyonlõttek a KGB-sek, mert parancs ellenére nem voltak hajlandók lõni a forradalmárokra.
Szilovan Narimanidze grúz költö utalt erre az eseményre egy versében, amely drámai, könnyfakasztó szavakkal örökíti meg a grúz katonáknak, a magyarokkal szemben tanúsított hõsi viselkedését. A szerzõ (természetesen) sohasem publikálhatta ezt a versét, Babirák Hajnalka Magyar-Georgiai irodalmi kapcsolatok c. felbecsülhetetlen értékû kutatómunkájának jóvoltából juthattunk ehhez a vershez, a manifesztumhoz és számos más irodalmi-történelmi dokumentumhoz. A versnek egy töredékét ajánlom a Tisztelt Olvasók szíves figyelmébe.
Testvéreim, ma végre hõsnek nevezhetlek benneteket,
méltóságtokat az égig emeltétek.
Ti voltatok, akik
a szabadságra esküt tettetek,
a büszke magyar sasokkal együtt éreztetek.
Halálotok elõtt ezt hirdettétek:
MÉG HA LENYUGSZIK IS ÉLETÜNK NAPJA,
GRÚZ HARCOS AKKOR SEM LÕHET MAGYARRA!

Hruscsov utódjai most a grúzokat pusztítják. Sorozatvetõkkel, hadihajókkal, bombázógépekkel, helikopterekkel és harckocsikkal lépnek fel azok ellen, akik Leninnek az önrendelkezési jogra utaló kijelentését komolyan vették, és gyakorlati lépéseket tettek függetlenségük kivivására. Merthogy: Grúzia, illetve Abházia és Dél-Oszétia akkor tartozott az oroszokhoz, amikor Moszkva a grúzokhoz!
Sztalin egyik "ördögi húzása" volt, hogy az erõszakkal vagy csellel bekebelezett idegen területeket szovjet állampolgárok tömegével "dúsította" fel, ezért - Sztalin szellemi örökösei -, fennhangon hírdetik, hogy õk csupán az orosz állampolgárok védelme érdekében nyúlnak fegyverhez. Azt már szinte kellemetlen szóvátenni, hogy a balti államokba, a grúzokhoz, a csecsenekhez, az ingusokhoz vagy más helyekre betelepített szovjet állampolgárok jelentõs része az ott élt õslakosok kiebrudálását követõen jutott lakáshoz (és a lakókörzethez tartozó infrastruktúrához). A (sztalini) sors sajátos fintora, hogy az áttelepített szovjet emberek sem tekinthetõk bûnösöknek, mert két választásuk volt: vagy (1) mennek a kijelölt helyre vagy (2) szállást (és ellátást) kapnak a GULAG szigetvilág valamelyik objektumában.
Sajnálatos, hogy az Orosz Föderáció vezetõi (örökölt) kóros nagyhatalmi alürökben szenvednek és most, hogy kezdik erõsnek érezni magukat, ismét a régi (jól bevált) cári-lenini-sztalini-hruscsovi módszerekhez folyamodnak! Semmit sem tanultak a múlt tragédiáiból.
Ezért kell emlékeznünk a múltra és emlékeztetni másokat is. Azokat a magyarokat is, akik tájékozatlanok voltak ezekben a kérdésekben, mert a lagvidámabb barakkban a gyilkos és hazug fõguruk (Kádárral az élén) elhallgatták (és tûzzel-vassal üldözték) az igazságot. Tanuljunk a grúzoktól, érezzék, hogy szolidárisak vagyunk velük, és az agresszorok ma már nem tehetik meg "fû alatt" azt, amit egy félévszázaddal ezelõtt még megtehettek.
Fennhangon követeljük, és minden lehetséges módon terjesszük:
EL A KEZEKET GRÚZIÁTÓL!
EL A KEZEKET GRÚZIÁTÓL!
EL A KEZEKET GRÚZIÁTÓL!
(Prof. Dr. Bokor Imre)
a Justitia Bizottság elnöke