Czike László



Jézus, mint esszénus beavatott



Jim Marrs „A titkos uralom” címû könyvében olvashatjuk:


„Ennek a megújulásnak tudománya a szabadkõmûvesség elveszett kulcsainak egyike - magyarázta -, és ezért alapult az õsi szabadkõmûvesség 33 fokozatra.’ A tudás elsajátítása közben a gnosztikust bizonyos felsõbbrendûség-érzet, s ön-elégültség töltötte el. (...) A gnoszticizmus erõsen befolyásolta még az európai gondolkodást is egész’ a középkorig, sõt, utána is. Alapvetõ gondolkodásmódja valószínûleg hatással volt és van más titkos társaságokra is, melyeknek tagjai igencsak meglepõdnének, ha errõl tudnának... A gnoszticizmus fontos szerepet játszott egy korai aszkétikus zsidó szekta, az esszénusok történetében is. (...)



A közösség tagjai nappal dolgoztak, éjjel imádkoztak. A lélek halhatatlanságát tanították, és a dualista világkép felé hajlottak: a jóság avagy fény, és a gonosz avagy a sötétség szellemében hittek. Lehetséges, hogy az esszénusok a titkos hermészi görög tanok továbbvivõi voltak. (...) Érdekes módon talán a pontos jóslatairól híres Pithagorasz volt az, aki elsõként megjövendölte egy ‘Új Világ-rend’ eljövetelét. Ezt néhány kutató a Messiás eljöveteleként értelmezte...



Az ‘esszénus’ szót a görög ‘esszaiosz’ (titkos, misztikus) és ‘esszénoi’ (orvos) szóból származtatják. Gardner szerint az esszénusok a ‘Gyógyító Nagy Fehér Testvérisége’ egyiptomi misztikus iskola késõbbi ágaként ezoterikus gyógyító hagyományok folytatói voltak. ‘Esszénus szerzetesek és gyógyítók eme Fehér Testvériségébe - vagyis az eredeti Rózsakeresztesek közösségébe - avatták be késõbb Jézust, aki egyre magasabb fokozatokra jutott el, és elõkelõ helyének köszönhette a gyakran használt ‘Mester’ megszólítást.’ - tette hozzá Gardner.



Más szerzõk is megerõsítik, hogy Jézus esszénus volt. Hall megjegyzi, hogy a szülei, Mária és József is azok voltak, csakúgy, mint ‘testvére’, Jakab. Legtöbb mai fundamentalista elutasítja ezt a feltevést, mert Jézusnak az esszénusokkal és a gnoszticizmussal való kapcsolata nem fér bele a merev dogmatikába...”



Jézusnak a Biblia szerint - nem volt testvére. Az ilyen és ehhez hasonló állítások, ‘törekvések’ csak arra valók, hogy Jézust ‘jó szándékúan’ emberközelbe hozva, egyszerû, hétköznapi emberré alacsonyítsák le, mint aki csupán egy átlagos zsidó család átlagos tagja. Érdemes felfigyelni rá: ez a módszer tipikus háttér-hatalmi selyemgombolyítás, közérthetõbben: intellektuális pókhálószövés. A mesterkedés lényegi ‘alapja’, hogy aki nagyon sokat tud, nagyon jó és feddhetetlen - amilyen Jézus volt -, annak gnosztikus beavatottnak kell lennie. Másként nem lehetséges, pontosabban nem maradhat életben. Jézus példája így jól illusztrálja ezt a (csakis korabeli!!?) helyzetet: azonosulsz velünk, a nézeteinkkel, vagy - meghalsz...


Hát ezért ‘lett’ Jézusból visszamenõleg esszénus, egy ókori okkult titkos társaság tagja - a gnosztikus háttér-hatalmi világfelfogás és történelemszemlélet szerint...



„Még inkább megzavarná õket, ha hallanák Gardner állítását, miszerint a bibliafordítók értelmezésével ellentétben Jézus nem Názáretbõl származott. Szerinte a ‘názáreti’ (illetve ‘nazarénus’) szó és változatai a héber ‘nozrim’ szóból származnak, amely ‘a szövetség megtartói’ jelentésû ‘nazrie ha-brit’ kifejezésbõl eredõ többes számú fõnév, ami a Holt-tenger melletti Kumránban élõ esszénus közösség egyik neve volt. ‘Elterjedt feltevés, hogy az esszénusok ezoterikus tudás õrzõi voltak, valamint Jézus beavatói és tanítói’ - írta Hall.



Ha valóban így van, akkor Jézust kétségtelenül Melkizedek templomában avatták be, ugyanott, ahol 600 évvel azelõtt Pithagorasz is tanult.’ Úgy tûnik, ezt a Biblia is megerõsíti (Zsidók 6,20): ‘(...) ahova elsõként lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való fõpap.’ Gardner szerint Melkizedek neve - aki a Biblia egyik legtitokzatosabb szereplõje - Mihály arkangyal és Cádók zsidó fõpap nevébõl való esszénus összetétel: Mihály-Cádók. A szerzõk közül egy úgy gondolja, hogy Melkizedek valójában maga a sumér istenség, Enki. ‘Az esszénusokat a mûveltebb zsidók között tartották számon. - mondta Hall. - A tény, hogy olyan sok kézmûves volt köztük, megmagyarázhatja, miért tartják õket a modern szabadkõmûvesség elõdeinek.’ A szabadkõmûvesekhez és a Pithagorasz követõihez hasonlóan az esszénusoknál is fontos jelkép volt a vakolókanál. A szabadkõmûvesekéhez hasonlóan az esszénusok irodalma is bonyolult kódokat és allegóriákat tartalmazott, hogy megvédjék tudásukat a be nem avatottaktól és a római hatóságoktól.



Újkori kutatók az esszénusok és a kabbalisták nyomait követve úgy látják: a Biblia maga egy kódolt üzenet. Michael Drosnin, a Washington Post és a Wall Street Journal volt munkatársa nem kis feltûnést okozott 1997-ben ‘A Biblia kódja’ címen kiadott könyvével. Drosnin szerint egy izraeli matematikus, dr. Eliyahu Rips egy keresztrejtvényhez hasonló rejtett kódot talált a Bibliában, ami pontosan megjósolt számos fontos jövõbeli eseményt. (Például: a Kennedy-gyilkosságokat is. - Cz. L.) (...) C. L. Turnage írja: ‘Akár a legegyszerûbb szó szerinti értelmezést, akár a jelkép-rendszert, vagy a rejtett számítógépes kódot nézzük, a Biblia nagyban eltér bármelyik másik könyvtõl. Az évszázadok során mindig attól függõen értelmezték az emberek, hogy a mûszaki fejlettség éppen milyen szintjén álltak, és mennyire értették meg a zsidó vallás mezopotámiai eredetét.’ Turnage szerint a bibliai kód több istenségre is utal, jelképesen. ‘E kódolt üzenetekbõl azt lehetett leszûrni, hogy a Bibliában szereplõ istenek vagy Elohim olyan lények voltak, akiket a sumérok kezdtek el tisztelni, és egy másik világból származtak.’ - írta. Íme az Ószövetség és az Újszövetség áthidalhatatlan ellentéte. - Cz. L.)



Ami mármost a Biblia feltételezett, számítógépes szöveg-analízissel ‘feltárt’ õsi kódrendszerét, illetve a mindezek alapján leszûrhetõ használható tanulságokat és konkrét ismereteket illeti - legfontosabbnak azt a tudományos felismerést tartom, ami azzal egyenértékû, hogy a Bibliában valóban megtalálható, és kiolvasható belõle Istennek a ma emberéhez is szóló kinyilatkoztatása, ami alapvetõen meg is határozza az emberiség jövõjét, sorsát. A témát, a tágabb témakört sok mozi-film is feldolgozta. A tucatnyi (Ómen-filmek, Indiana Jones, Apokalipszis, Arany-kor, stb.) kommersz és értéktelen, monstre hollywoodi, ‘bárgyú’ akciófilm között elvétve ugyan, de akadnak elképesztõen hiteles, reális, mondhatjuk: keresztény szemszögbõl istenes, jóindulatú, igazságkeresõ alkotások is. Feltétlenül közéjük sorolhatjuk például az egyik (kereskedelmi!) televízióban néhány napja levetített „Az Ómega-kód” címû izgalmas, fordulatos filmet. Ez a ‘megdöbbentõ’ - cseppet sem science vagy history fiction! - történet arról szól, hogy a bibliai jövendölések, a próféciák ‘összefésülésével’ sikerül(t) megfejteni a végidõk ‘forgatókönyvét’, s mintegy ‘rekonstruálni’ az Antikrisztus felemelkedését, ami - ugyebár - az utolsó, legpusztítóbb világháború, a bibliai Armageddon, majd az Apokalipszis elõképe...



A feltárt titokzatos összefüggések alapján a megjövendölt események menetrend szerint be is következnek. Az Európai Únió ‘teljhatalmú elnöke’ megvalósítandó Nagy Sándor egykori álmát: világállamot akar létrehozni. A kezére játszanak a kedvezõ világpolitikai események is. Egy nap a személyisége sajátos átalakuláson megy keresztül: egyébként halálos fejlövésébõl, ‘csodával határos módon’ fel-gyógyulva rádöbben, hogy õ az Antikrisztus. A világállam katonai diktátoraként elfoglalja Jeruzsálemet, majd az újjáépített jeruzsálemi Salamon Templomában - miután kivégezteti az ellene fellépõ két prófétát: Énokot és Illést -, a zsidó papok általános megbotránkozására: Istennek kiáltja ki magát. Persze végül megbukik, a jók gyõzedelmeskednek - ami a bibliai Ómega-kód még idõbeni megfejtésének köszönhetõ! -, ám Krisztus második eljövetele elmarad. Az Antikrisztust, a Sátán fattyát az emberiség ‘jó erõi’, a zseniális tudósok leleplezése gyõzi le - Krisztus és Szûz Mária nélkül, akik meg sem említtetnek. Megint az ember válik ‘istenné’. Tipikus szabadkõmûves befejezés...



A jelképekrõl, a jelkép-rendszerekrõl jut eszembe, hogy mostanában a fokozódó szellemi háború szimbólumok sûrû használatával, a jelképek, mint marketing-logók felhasználásával is zajlik. Az eszmék kereskedelme éppúgy megkívánja a hatékony reklám alkalmazását, mint a materiális fogyasztási cikkek forgalmazása. Nem feltétlenül arra gondolok, hogy egyesek ‘újra felfedezték’ a vörös csillagot, a horogkeresztet, mint baljós ‘eszmék’ szimbólumait, - bár ez is figyelemreméltó. Újabban a jelképek alkalmazása legerõteljesebben az ún. ‘pszichotikus reklámok’ területén érvényesül, illetve nyomul elõre. Azért nevezem ‘pszichotikusnak’ ezt a reklám-fajtát, mert részben eleve ‘konzum-idiótának’ tekinti a klipp nézõjét vagy gátlástalanul és leplezetlenül törekszik rá, hogy azzá tegye. A jelképek kiválóan megfelelnek ‘a tudatalatti’ kívánatos irányban történõ tartós befolyásolására, mert ösztönös agyi folyamatokat indukálnak: így a hatásmechanizmus bekapcsolódása, mûködése és a lelki beavatkozás hatása, eredménye egyaránt rejtve marad.



Mire is gondolok? Például a következõre. Nézze valaki a mûholdas könnyûzenei csatornákat (MTV, VH1), a magyar vagy a külföldi, nyugat-európai kereskedelmi adókat néhány órán keresztül. Kizárt, hogy ne találkozzék óránként többször is a Dávid-csillag (hexagram = A) alkalmi felvillanásaival; - de az is gyakori, hogy a csillag stabil alkotóeleme a szórakoztató mûsor díszletének. Miért? Qui prodest?!