Czike László

A magyar jogállam és a globalizáció

1. Regnum Marianum

Drábik János írja az ‘Uzsoracivilizáció’ címû mûvében:

„A Magyarok Nagyasszonya és a Napbaöltözött Asszony - a Babba Mária - tulajdonképpen az õsi magyar vallási hagyományok és a kereszténység termékeny egymásra találását szimbolizálja. A Regnum Marianum, vagyis hogy István király Máriának, a Magyarok Nagy-boldogasszonyának ajánlotta fel királyságát, közjogi fogalommá vált. A XII. és a XIII. században a Szent Korona azonos volt az országgal. A Szentkorona-tan fokozatosan alakult ki és lényegében az állam és a társadalom felett álló JOG, azaz az alkotmány, az igazi alkotmány szerepét kapta. (...) Az állam felett álló JOG-ot nem lehet az állam akaratából levezetni. A JOG nem az állam akaratát fejezi ki, hanem az államot (is) kötelezõ szabályokat tartalmazza, amelyeket az állam nem szeghet meg, ha igényt tart arra, hogy jogállamnak tekintsék.

2. Rózsadombi Paktum

Mivel Magyarországnak ma nincs alkotmánya, azaz az állam felett álló és az állam által meg nem változtatható JOG-a, hanem csupán az állami akaratot kifejezõ és az állam által alkotott alaptörvénye, amellyel az állam az állampolgárait kötelezi, és önként vállal magára (minõsített parlamenti többséggel megváltoztatható) korlátozásokat, - ezért indokolt a kérdés: joga volt-e egy önjelölt csoportnak és egy pártok által dominált parlamentnek (rózsadombi-, MDF-SZDSZ?!) paktum elfogadásával lemondani a jogfolytonosság helyreállításáról, a magyar állam feletti „Szent Jog”-ról, vagyis az ezeréves magyar nemzet legfontosabb szükségleteit, érdekeit és értékeit tartalmazó Szentkorona-tanról? A Szent Korona, mint a legfontosabb közösségi jogokat, privilégiumokat hordozó absztrakt jogi személy, a magyar nemzet szuverenitásának megtestesítõje. Errõl a ‘torzított választás’ útján létrejött és korlátozott legitimációval rendelkezõ pártparlament nem dönthet. Errõl csak egy igazi legitimációval bíró, azaz teljeskörû képviseleten nyugvó alkotmányozó nemzetgyûlés és/vagy népszavazás dönthet. A jogfolytonosság helyreállításának az elmaradása igazából alkotmányos szünetelést jelent. A Nyugat írott alkotmányaiból össze-ollózott, ‘kölcsönzött elit alkotmány’ a frázis jellegû közhelyeivel nem képviseli a nemzetet. Ez nem JOG, hanem csak az elit akaratát állami akarattá átalakító alaptörvény. Nem áll az állam és a társadalom felett, hanem csupán bitorolja az igazi történelmi alkotmány, a Szent Korona és a Szentkorona-tanban kifejezett szakrális jogi személyiség felségjogait.

3. Sacra Corona

A magyar állam, a magyar nemzet jogi személyiségének a neve: Szent Korona. Ezek a Szent Koronát megilletõ felségjogok valójában a magyar nemzet szuverenitását fejezi ki. (...) A királyt (az államfõt) is megilleti a nemesség (vagy az elit) és a nép hûsége, ha Isten akaratát közvetíti. Ha azonban a király nem szakrális uralkodó, úgy a hûség a Szent Koronának, a szakrális jogi személynek szól, nem pedig a nem szakrális természetes személynek (mondjuk: privatizációt, eladósítást, európai úniós belépést ‘levezénylõ’ kollaboráns miniszterelnöknek).

4. Nemesi (elit) legitimáció

Nemesnek lenni annyit jelent, mint hûségesnek lenni, tehát a nemes a hûséges szinonimája. A hûbérúrnak való hûség nem azonos viszont az Istent megilletõ hûséggel. (...) A történelmi új kor farizeus királyai (államfõi, fekete nemessége, stb.) az állítják, hogy Isten kegyelmébõl uralkodnak, ezért követnek el mindent pl. a Priory of Sion révén, hogy a származásukat, a családfájukat egyenesen Jézustól (Meroving dinasztia) vezessék le. Ez a Grál-legendának is a lényege.

5. Szakrális templom

A Szent Korona, mint szakrális jogi személy tökéletes lehet, - méltó absztrakció Isten, és Isten akarata közvetítésére. (...) A Szent Korona jogi személyisége és tárgyi megjelenése a magyar nép szimbolikus temploma és szentélye. A költõ, Ady Endre (aki szabadkõmûves volt) panaszkodott, hogy „a magyar népnek még temploma sincs”. Ebben tévedett, mert a Szent Korona a magyar nép ‘temploma’, és ez ma is létezik, csak ‘alvó állapotban’ van. A templom ma el van zárva a magyar nép elõl. A jelképe, a korona megtekinthetõ, de amit jelképez a korona: a templom nem elérhetõ.

6. Az Élõ Égi Igazság

A Szent Korona misztériuma és az Evangélium központi kérdése az igazság és a szeretet erejében való hit. ‘Az Élõ Égi Igazság’ - az Isten akaratát érvényesítõ legnagyobb erõ, a legszilárdabb hatalom. (...) Magyarország keresztre feszítése (itt említsük meg legalább Mohit, Mohácsot és Trianont) és ‘feltámadása’, Jézus keresztre feszítése és feltámadása mintájára (analógiájára - Cz. L.) teszi a magyar népet az isteni küldetés népévé, amely elhozhatja az üdvöt az emberiség számára, azaz ‘az Isten országának a megvalósulását’. Jézus errõl beszélt, hiszen a tanításának a lényege az Isten országa eljövetelének a hirdetése volt. Ilyen szemmel nézve a magyar történelembõl akár kiolvasható a magyar nemzet áldozati küldetése is.”

7. Az illegitim világállam

A Magyarországon ma uralkodó hatalom tehát nem legitim, mert nem a Szentkorona-tan jogos, jogfolytonos folytatása. Ez a hatalom éppúgy illegitim, mint az éppen ‘rászervezõdõ’, készülõdõ világállam - hiszen annak szerves része. Ez a hatalom mind elveiben, mind gyakorlatában teljesen elszakadt az eredeti, még egykor szakrális gyökerektõl, nem a népfelség elvén alapul; kisajátítja a JOG feletti uralmat is (!), illetve minden egyes ország és nép, minden ember vagyonát és szülõföldjét, valamint a kultúrát, a vallást és a hitet is. Ez a hatalom a megvalósult globális fasizmus, amelynek „a hormonja a pénz, oxigénje pedig az információ” (mondja Sándor András ‘A történelem elmezavara’ címû könyvének - Püski, 1997. - 179. oldalán).

8. A Nagy Misztériumjáték

„Kocsis István a már említett ‘Magyarország Szent Koronája’ címû mûvének a 358. oldalán így foglalja össze azt, amit sejtünk, amit fel-tételezünk, és amit tudunk Trianonról: ‘Az is megtörténik Versailles-ban, illetve Trianonban, ami senkinek sem érdeke... Nem az ész és nem az érzelem határozza meg tehát azoknak a magatartását sem, akikrõl feltételezi a szakirodalom: a kulisszák mögül irányították a tárgyalásokat. Bizony, a Kárpát-medence tönkretétele nem lehetett érdeke a kulisszák mögül diktálóknak sem, miképpen senkinek sem a világ épeszû emberei közül... Mégis tönkreteszik, és akik tönkre-teszik, azok - akármennyire hihetetlen - pontosan úgy viselkednek, mintha nem valódi politikusok, nem valódi pénzemberek, hanem a Nagy Misztériumjáték elvarázsolt résztvevõi lennének... Pontosan úgy viselkednek, mint majdnem kétezer évvel korábban, az Isten megtestesülésének, Jézus Urunknak keresztre feszítését elõkészítõk. Igen, mintha semmi se lett volna fontosabb Trianonban, mint a legártatlanabb megbüntetése, a legártatlanabb keresztre feszítése. A régi misztériumjáték újrajátszása.’ Kocsis István szerint nem lehet sem észérvekkel, sem érzelmekkel (például a gyûlölettel) kellõen meg-indokolni, ami Trianonban történt. A szerzõ úgy véli, hogy Trianon - tudatos szembefordulás Istennel, és nincs is hiteles magyarázata, ha ezt nem vesszük tekintetbe.

9. A legrosszabb üzlet

Lehet-e ésszerû magyarázata, hogy a világ leghatalmasabb emberei megkötik a legrosszabb üzletet? A legrosszabbat, hiszen a pillanatért cserébe odaadják az Örökkévalóságot.”

Az egyetlen logikus magyarázat a szintén ebben a könyvben kifejtett ‘hasonmmás’-elmélet: ezek az emberek eladták halhatatlan lelküket az ördögnek, titkos vérszerzõdést kötöttek Luciferrel, miáltal elvesztették eredeti személyiségüket, s árnyékai - hasonmásai - lettek maguknak...

10. A hasonmások világuralma

„Mindezen fejtegetéseket azért kellett elõrebocsátani, hogy érthetõvé váljék a szerzõnek az az álláspontja, miszerint az elsõ világháború és Trianon a kormányokban, valamint az azokat irányító háttérerõkben, elsõsorban a pénzvilágban hangadókká, vezetõkké vált ‘hasonmások’ világtörténelem-formáló, összehangolt akciója volt. A trianoni béke-szerzõdés képtelenségeiben, a Masaryk-Wilson viszony ismeretében, a szabadkõmûvesség s más titkos szervezetek szerepének elemzésében továbbá annak a ténynek a tudatában, hogy Magyarországot, mint legártatlanabbat büntették meg, nem a magyarság bûneit tartva szem elõtt - a ‘hasonmások’ tevékeny közremûködését kell felismernünk. Ez igen misztikusan hangozhat, különösen az ilyen fejtegetésekhez nem szokott olvasók számára, mégis Kocsis úgy véli, hogy ez Trianon leg-sötétebb titka. Az általa is legfontosabbnak tartott megállapítása így szól: ‘Az Evangélium arra figyelmeztet, és minden más hiteles szent könyv, és minden hiteles teológiai és filozófiai munka, és minden történelemkönyv ugyanarra hívja fel a figyelmünket: jaj az emberi világnak, ha vezetésében többségbe jutnak a megszállt hasonmások, ... mint a XX. század elején ...! Következmény: az elsõ világháború, Versailles-Trianon, második világháború...’ És a többi...

11. Örökre titkosított dokumentumok

Mert ezt pedig már én tehetem hozzá: nácizmus, holokauszt, a szovjet kommunizmus fél-világbirodalma, a hidegháború évtizedei, Kennedy-gyilkosságok, Roswell és egyéb UFO-jelenségek, a repülõ csészealjak, hidrogén-és neutronbombák, szárnyas rakéták, ûrprogramok és azok rejtélyes leállítása, a Warren-bizottsági és a Condon-jelentés 75 évre titkosítása, a csillagháborús fegyverkezési hajsza, általa a Szovjetúnió váratlan összeomlása, a máltai paktum, majd a civilizációk háborúja (Huntington), a világterrorizmus kialakulása, többszöri Öböl-háborúk, 2001. IX. 11., NYC-ben a szabadkõmûves szimbólum WTC-tornyok ledöntése és a paranoiás terrorizmus-ellenes koalíció, illetve az orwelli világállam koncepciója, kialakulása. A történelem kényszerpályája ‘a hasonmások’ életmûve!

12. Az áldozati bárány

„A magyarság, a magyar küldetéstudat és áldozatvállalás, illetve a keresztény világ nagy kérdései összefüggenek és e szerves kapcsolatot 3 magyar király sorsában lehet jól szemléltetni. A magyar küldetés-tudat központi gondolata egy egész emberiségnek szóló üzenet, amely az Igazsággal van összefüggésben. Az Élõ Égi Igazságról, vagyis a legyõzhetetlenrõl van szó, aki Isten önvédõ Megnyilatkozása, a leg-nagyobb Erõ, a legszilárdabb Hatalom. A magyar küldetéstudatban a magyarság különleges szerepe ennek az Élõ Égi Igazságnak a méltó szolgálata. E küldetéstudat csak az egész emberiségre vonatkoztatva értelmezhetõ. Nem a hun uralkodó Atilla dönti el, hogy ‘Isten ostora’ lesz, nem Szent István dönti el, hogy megteremti egységes keresztény birodalmát (szakrális ‘világ-királya’ lesz a kereszténnyé váló, meg-igazuló emberiségnek), s nem Hunyadi Mátyás dönti el, hogy õ meg-tisztulásra kényszeríti a keresztény világot. Isten akarata teljesítõi õk s ezért indulnak el útjukon. Az út annak ellenére nem egyforma, hogy Szent István is, és Hunyadi Mátyás is tudatosan felvállalja az atillai hagyomány folytatását. A három király közül most csupán Mátyásról kívánunk részletesebben szólni. Mátyás király azon törvényeknek a megalkotását kényszeríti ki, amelyek segítségével a nemzet túlélheti az iszlám világ pusztító támadását. Mátyás szinte felfoghatatlan cél-tudatossággal küzdött a királyi hatalom gyöngítéséért (!), és ha más alapján nem tehetnénk, akkor ennek alapján feltételezhetnénk, hogy Isten akaratát teljesítvén készítette fel a magyar nemzetet a nehéz el- jövendõre. Kocsis István szerint Mátyás utolsó szakrális királyként végrendelkezik a törvényalkotásával. Rá is kérdez, hogy õ szakrális királyként egy olyan uralkodó, aki nem gyõzhet? Akivel közli az Ég, hogy Országa keresztre feszíttetik?!

13. Küldetéstudatból kiválasztottság-tudat

Miféle összefüggés lehet e drámai helyzetben küldetéstudat és közjog között? A magyar küldetéstudat ugyanis az Atillától Mátyás királyig tartó idõszakban gyökeresen átalakult. Megváltói áldozatvállalássá, kiválasztottság-tudattá minõsült át, legfõképpen a közjogi változások eredményeként. Mátyás királlyal a magyar küldetéstudat változása felgyorsul, - de sokkal nagyobb az a változás, amelyen Trianon után esik át. A ‘kalapos király’, vagyis II. József német-római császár, aki magas rangú szabadkõmûves is volt, példátlan energiával látott hozzá a magyar nemzet felszámolásához, amelynek a magyarság keményen és sikeresen ellenállt. (...) Ámde Trianonban valami rend-kívüli dolog történt. Olyan nagy csapás érte a magyar nemzetet, hogy a magyarság az ellenfelet valami földöntúli erõvel azonosítja. Eme meggyõzõdésének a következménye a küldetéstudat újabb változása, minõségileg mássá válása. Trianonnal szembesülve mindenkinek, aki meg akart magyarnak maradni, arról kellett meggyõzõdnie, hogy a magyar nemzet küldetése hasonló azon áldozati bárányhoz, amelyet Izrael népe is Jom Kippur idején, az engesztelés napján Izrael bûneit viselve feláldozott. A magyarságot Trianonban nem mint ‘fõbûnöst’, hanem mint legártatlanabbat büntették mindenki helyett - ellenfél és szövetséges helyett - egyaránt. Ez pedig a magyar nép metafizikai dimenziójának bekapcsolása nélkül érthetetlen. Kocsis István meg-gyõz bennünket arról, hogy már Mátyás korában elkezdõdik a régi magyar küldetéstudat megváltói kiválasztottság-tudattá válása.

14. A Sátán a fõellenség

A magyar küldetéstudat Mohács után már bizonyos bûntudattal is társult, és e mögött az lappanghatott, hogy az újkorban legyengült magyarság alkalmatlanná vált a régi magyar küldetés teljesítésére. (...) A nemzet metafizikai hátterét képezõ transzcendens dimenzióban a negatív erõ, amit nevezhetünk Sátánnak is (...), a magyar nemzetet valamiért ellenségének tekinti, s ez a metafizikai gonosz, a Sátán az Úr Jézusra emelt fegyverrel sújtott le rá. Trianon nem magyarázható az Isten haragjával: Trianonban a világot irányító negatív erõk leg-látványosabb, legsúlyosabb ellentámadásának lett a magyar nemzet a szenvedõ alanya. A háttérhatalom egyszerûen feláldozta Magyar-országot, úgy, hogy már a saját elveit - a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elvet is - felrúgta. (S félõ, hogy ami 1990., a rendszer-váltás óta történik, az Trianon végzetének a legvégsõ beteljesítése. - Cz. L.) (...) Mikor az 1867-es kiegyezéssel a magyar uralkodó osztály szövetségre lépett a Habsburg-dinasztiával, akkor hazánk a háttér-hatalom ellenségévé vált, oly országgá, amelyet fel kellett számolnia.

15. A szkíta-magyar hitvallás

A Szentkorona-tan az a magyar vallás, amely 1000-ig a keleti, vagy szkíta kereszténység befolyása alatt állt. Ez a magyar vallás egyenlõ minden hiteles keresztény vallás és a Szent Korona misztériumának a szintézisével. Ha errõl lemondunk, akkor lemondunk a magyarság metafizikai dimenziójáról, vallásos összetartó erejérõl, amely viszont más népek történelmének a tanúsága szerint is igen erõs nemzetfenn-tartó erõ. (...) A magyar trianoni pszichózisnak a mélységét mutatja, hogy már 1920-ban is nyilvánvaló volt: a történelmi Magyarország feldarabolása nemcsak, hogy nem volt szükségszerû és ésszerû, de váratlanul is érte az ország lakosságát. A történelmi Magyarország megmaradt volna, ha méltóképpen védekezik, mikor a román és cseh csapatok megkezdték területének megszállását. A csehek és románok akciója nemzetközi jogilag is vitatható lépés volt, hiszen a háborúnak vége volt és a fegyverszüneti egyezményeket már megkötötték. Az ön-védelem azért maradt el, mert olyan politikai erõk jutottak Magyar-országon hatalomra, akik vagy képtelenek voltak levonni megfelelõ következtetéseket, vagy pedig maguk is együttmûködtek a trianoni határokat meghúzó háttérhatalommal. Kocsis István így írt errõl:

16. A kollaboráció gyökerei

‘Semmi sem felfoghatatlanabb a történelmünkben, mint a Károlyi-Jászi-féle magyar politikusok magatartása, akik a honvédelem meg-szervezése helyett az önvédelmi ösztönt ébren tartó Szentkorona-tant, és az egész magyar közjogot, közjogi intézményrendszert taposták el nagy diadallal. Csak úgy mellékesen feloszlatták a hadsereget is ..., aztán a tragikus következmények láttán - sértõdötten és hisztérikus hangulatban - átadták a hatalmat az Oroszországból meghatározott feladattal hozzánk küldött ügynököknek (Kun Béláéknak).’ E sorok írója is egyetért azzal, hogy ha a Károlyi Mihály vezetésével 1918-ban hatalomra került szabadkõmûvesek nem tagadják meg a magyar alkotmányt s közjogi intézményrendszert, úgy a világháború ellenére sem léphette volna át az újjáalakuló román, valamint az akkor létre-jövõ cseh hadsereg a magyar határt.”

17. Bûnhalmozó XX. század

Súlyos analógiát ismerhetünk fel Trianonnal a II. világháborút lezáró párizsi békeszerzõdés, illetve a jaltai egyezmény esetében is. A német megszállást (1944.) a háború befejeztével mindjárt követte az orosz, mely ‘ideiglenesen’ 46 évig tartott. Magyarország a szovjet birodalom - a Nyugat által is elfogadott - szerves részévé vált; mondhatnánk úgy is, hogy 1945-ben a megszálló Szovjetúnió (a késõbbi amerikai elnök, Ronald Reagan szavaival élve: a Gonosz Birodalma) fegyveres ereje tette lehetõvé, hogy újabb moszkovita klikk (Rákosiék) nyomhassa víz alá a magyar ön- és küldetéstudatot, két generációt is ‘rászoktatva’ a szabadkõmûves módszerek és uralom szolgalelkû elfogadására. Ha a magyar elit 1990-ben nem feledkezik meg (egy tál lencséért!) az igazi magyar alkotmányról, a Szentkorona-tan jogfolytonosságáról, - úgy ma Magyarországnak saját alkotmánya lenne, nem lenne adóssága, és rendelkezhetne a teljes nemzeti vagyonával (ami mind külföldi kézbe került); nem kellett volna segélyekért, támogatásokért bekönyörögnie magát az Európai Únió nevû ‘restaurált Nyugat-Római Császárságba’, mely ideiglenes képzõdmény szabadkõmûves politikai tákolmány, épp úgy mint az egykori Szovjetúnió, s a mai egyeduralkodó világcsendõr, az Amerikai Egyesült Államok.

Ha a magyar áldozat végül beteljesedik, elvész vele az egész világ is.

Magyarország halott virág lesz a hamis virág, a világállam sírján...

Vác, 2004. október 2.

Czike László