Két férfi és egy TIBORCA

(Requiem egy nemzedékért)

Két korosztályt képviselõrõl, két tipikus történetrõl olvastam a 2010. január 11-i Magyar Nemzet PILLANATFELVÉTEL rovatában Seszták Ágnes Két hétvégi férfi címû írásában.

Az egyik Vikidál Gyula, aki levelet írt Seszták Ágnesnek. Ebben a levélben beszámol arról, hogy 2008-ban, 42 év után 44.200 forint havi nyugdíjat állapítottak meg számára. Továbbá „põrén közli, hogy sem megélni, sem a családját eltartani nem képes, és mostanra adósságai is vannak. Munkája nincs, felkérést alig kap, ezzel a névvel a médiában szóba sem állnak vele. Levelében eladásra ajánlja néhány személyes eszközét, mikrofonoktól DVD-lejátszón át a Passuth-összesig, és árulja tízéves Opel Caravanját nevetséges összegért. Valamint azt kéri, hogy aki bármilyen állást tudna neki, értesítse. Kisnyugdíjasként 62 évesen muszáj dolgoznia. Vikidál Gyula hívõ keresztény, bevallottan és köztudottan jobboldali gondolkodású férfi, éneke, színész. Jelent ez valamit egzisztenciálisan mostani közéletünkben? Nyomatékosítva, hogy hangja egy szemernyit sem kopott az évek során.”

Az idézõjelbe tett szövegrészt szó szerint idéztem Seszták Ágnes cikkébõl.

A továbbiakban beszámol a másik férfiról, akivel a „bulvár bõven foglalkozik”, mint „ Liptai C. új pasijával Daróczi (József) Dáviddal, a metroszexuális férfival.”…

„A metroférfi fittneszteremben edz, és kozmetikushoz jár. Darózci egy Pozsonyi úti férfikozmetikában törzsvendég. Ott arcfiatalító kezeléstõl sminkelésig mindent vállalnak. A volt kormányszóvivõ nõtlen, gyereke nincs, az utazás a hobbija…Szereti a drága mobiltelefonokat (végre megtudtuk, kik vették meg az egymilliós mobiltelefonokat, amelyeket csak a gyémánt tud megkarcolni, és folyadékkristályos kijelzõjük van (!) mert elfogytak egy szálig) és nagyon szereti a turbófeltöltõs autókat.” „…még teológiát is tanult a Pázmányon. Ez meglepõ, mert kormányszóvivõi munkájában a dölyföt és a bûnös részrehajlást percenként tetten lehetett érni. Ugyanakkor, írja a Story magazin, Gyurcsány Ferenchez fûzõdõ szoros (!) barátsága révén sok olyan helyre bejáratos, ahová ajánlólevél nélkül nem lehet bekerülni.”…

”Most itt a kérdés, hogy miért került Vikidál Gyula a munkanélküli kisnyugdíjas és Daróczi (József) Dávid a Gyurcsány és Daróczi klán kebelében üldögélõ providens egymás mellé. A válasz: semmiért. Errõl olvastam, hát továbbadtam önöknek.” (Seszták Ágnes)

Seszták Ágnessel ellentétben én nagyon is tudom a választ!!! Hiszen pont ezért írtam meg Vikidál Gyula (1948.) korosztályához tartozó TIBORCA Ilona történetét!!!

Ez a történet requiem lenne egy nemzetért. Nem csak egy „egyszerû regény”, mint ahogy az emigráns hungarista magyarjaink itt nyilatkoztak róla. Merthogy az õ történetük van legalább olyan érdekes, mint ez a Tiborca története!

Igen, megértem, hogy minden ember élete „egy kész regény”, csakhogy van aki meg tudja írni és van, aki nem!!!

De nemcsak ez a különbség!!!

Az 1945 után születetteknek már nem jutott a kiutalható – erõszakkal, ellenérték nélkül kisajátított, államosított – polgárságtól elzabrált „tanácsi bérlakásokból”, mint a fényes szelek nemzedékének! Õk nem kaphattak diplomát pár hónapos tanfolyam elvégzése után!!!! Nekik már meg kellett vásárolniuk – 30 évre való eladósodással – azt, hogy egyáltalán lakjanak valahol!!! Õk azok, akik „gebinben” (cégen belüli másodállásban és fusiban, háztájiban) megvalósították az új gazdasági mechanizmus nevezetû szociális piacgazdaságot. A második és a harmadik gazdaságban végzett munkája után azonban nem fizetett semmiféle járulékot ez a szerencsétlen korosztály egyetlen tagja sem!!! Ugyanakkor tartalékolni sem tudtak az így megkeresett jövedelembõl, mert az õ gyerekeik a háború utáni második demográfiai csúcsban születettek, akikkel már – kötelezõen - GYES-en (havi 800 Ft) volt a szülõje. A törlesztõ részlet pedig egyhavi, akkori átlagbérnek megfelelõ összeg 2.600 Ft volt. És akkor még hol volt a rezsiköltség kifizetésének fedezete? Tehát, havi 800 Ft-ból kellett volna megélnie a házaspárnak egy, vagy két kisgyerekkel!!

Ezért sem vagyok hajlandó elfogadni azon DEMAGÓG ÉS FELELÕTLEN KIJELENTÉSEIT SEM HEGEDÛS Lóránt püspöktõl, sem pedig Siklósi Andrástól, akik több helyen és idõben arról keseregtek elõadásaikban, hogy a Kádár-korszakban azért született kevés gyerek, mert elterjedt az az életszemlélet, hogy: „Vagy kicsi, vagy kocsi” és az emberek többsége a kocsit választotta!!!

Ez a Kádár-korszak értelmiségijének önmagáról való TIPIKUS elhárítása és ÁTHÁRÍTÁSA A FELELÕSSÉGNEK!!!

Hiszen, annyira nyilvánvaló, hogy a NEHÉZSORSÚak többsége már belehalt abba az önkizsákmányoló életmódba és nem tudja magát megvédeni ezektõl az aljas vádaktól!!!

· Azért is írtam meg TIBORCA történetét, mert ennek a korosztálynak a maradékai mostanában éri el a nyugdíjkorhatárt és Vikidál Gyulához hasonlóan teljes egzisztenciális ellehetetlenülésben fogja megélni azt, hogy a gyári- illetve a TSZ-ben keresett minimálbére után fogják megállapítani a nyugdíját!!!

· Még ez ellen sem ágálnék, ha nem kényszerült volna TIBORCA korosztálya felélni a napi 16 órás robottal megkeresett jövedelmét és képes lett volna tartalékolni öreg napjaira!!!

Errõl írok évtizedek óta, hogy az 1970-es, 80-as évek munkássága és parasztsága nem azonos azokkal akik megvalósították a proletárdiktatúrát!!! Sokkal inkább azonos azokkal akiken megvalósult a proletárdiktatúra!!! Így fordulhatott elõ, hogy a 1990-ben ezt a korosztályt érte a legszegényebb egzisztenciális körülmények között a „rendszerváltozás”-nak hazudott változás.

*

Vikidál Gyula-val kapcsolatban még felmerül az a tipikus és tragikus tény is, hogy kiderült róla, hogy jelentgetett zenésztársairól a szolgálatoknak!

TIBORCA történetében ugyanerrõl írok oldalakon keresztül!!!

Úgy valósulhatott meg a kádári suttyom-terror, hogy mindenkinek megkeresték a zsarolhatóságát és mindenkit mindenkinek a spiclijévé tettek!

És, hogy ezek a szerencsétlen kis megbízott jelentgetõk soha ne tudjanak beszélni arról, hogy kinek is jelentgettek tulajdonképpen, nyilvánosságra hozták a nevüket…rájuk irányítva ezzel a népharagot. De, hogy a közben a megszerzett információk birtokában milliárdossá váló Kapolyi László, Boros(s) Péter megbízók soha ne kerülhessenek elszámoltatásra, megkötötték az erre vonatkozó paktumot a nép feje fölött és annak tudta nélkül 1990-et követõen!!!

És, hogy soha ne is kerülhessen sor ezen elszámoltatásra, 2008-ban területfejlesztési törvénybe bújtatva megszavazta a magyarnak hazudott parlament, hogy Magyarország egész területe NATO támaszponttá válhasson. Már csak az ürügyet kell a végrehajtáshoz – polgárháború - formájában kirobbantani. Ugye kedves Nemzeti Kerekasztalt vezetõ vitézek, lovagok és lovaginák? Hiszen, miért is volt (a testileg- lelkileg- szellemileg lepusztított nép felemelése és a változásra képessé tevése helyett) a saját rangjuk visszaszerzése és annak a PAKTUMNAK a mai napig való tagadása a legfontosabb teendõjük az 1990-et követõ években???

Most, sunyi módon mindent megtesznek azért, hogy felhergeljék az un. népet az ellenállásra – az emigráns magyarok anyagi támogatásával. Ezen felhergelt tömeg tagjait majd halomra ölik… És? Ezzel az utolsó akadálya is elhárul hazánk NATO támaszponttá tétele ellen és a NATO katonák védelmében tovább sütögetheti PAKTUMOS „PECSENYÉJÉT” a Daróczi Dávid (1972.)-ok korosztálya a fényes szelek lovagjaival, lovaginájával és vitéz értelmiségijével egyetemben. Bejöhetnek a még mindig külföldön kibicelõ emigráns pedigré-magyarok is… és…????

Hát nincs a magyarok között egyetlen egy emberi lény sem, akinek lenne szíve és hallása mai TIBORC(A) panaszára???

Bp. 2010. jan. 11.

Bóna Mária Ilona