Az új gazdasági mechanizmussal kezdõdött
Azt hiszem, hogy az egész 1990-es hatalomváltás gazdasági elõkészítése Magyarországon, valójában az 1968-as, az un. „Új gazdasági mechanizmus”-sal kezdõdött.
Ugyanis, már akkor, az 1960-as években kiderült – itt Magyarországon legalább is – hogy a bolsevik mintára kiépített un. szocialista gazdaság nem mûködõképes.
Kiderült – a magukat kommunistának nevezõk számára is, hogy az egypárti (MSZMP) diktatúrával nem lehet piacgazdaságot kiépíteni. Merthogy az „Új gazdasági mechanizmus”-nak az lett volna a lényege, hogy lazítson a mindenre és mindenkire rátelepedõ pártirányítás kontraszelekcióján.
Csakhogy, Kádár „atyuskának” ki kellett utaznia a „Nagytestvérhez” a Szovjetunióba, hogy „áldását” kérje erre az új gazdasági módira.
Természetesen, a nagytestvér hallani sem akart errõl az egészrõl, ezért Kádár János és küldöttsége vert seregként kullogott haza Magyarországra.
Kádár, viszont nagyon jól tudta, hogy mekkora csõdben van az ország, hiszen már a DOLGOZÓ NÉP BÉRÉT is attól a „rothadó”-nak hazudott kapitalista nyugattól fölvett KÖLCSÖNÖKBÕL FIZETTÉK!!!
Ezért, kacsintott egyet, amúgy kádárosan és azt mondta, hogy akkor csináljátok meg „elvtársak”, fiúk és lányok gebinben.
„Én behunyom az egyik szememet, ti meg dolgozhattok” inatok szakadtáig, meg az elsõ infarktusig teljes biztonsággal…
Nosza, a döglõdõ TSZ-ek kiosztottak a TSZ-tagok között némi háztáji földet, pontosabban, a sajátjából visszakapott valamennyit (használatba) meg állatállományt, hogy mindenki gazdálkodjon rajta úgy, ahogy tud!
Merthogy az egybeszántott óriási TSZ-földeken termelt Micsurin-„nemesítésû” gabona egy-az egyben ment, - mint valami provinciáról - a Szovjetúnióba.
A magyar földmûvesek, vagyis, az akkori személyi besorolás szerint: PARASZTok, megmûvelték azt a kicsi földet a legjobb tudásuk szerint.
Belefogtak a fóliázásba is, és olyan sikerrel termesztették a primõr paprikát, paradicsomot, meg minden mást, hogy ellátták vele nemcsak hazánkat, hanem Nyugat-Európát is.
Az akkor telepített (és azóta elöregedett) szabolcsi almások ontották a finom, zamatos magyar almát - az õszibarackosok és szilvások úgyszintén – a közben létrehozott tartósító üzemekbe és a piacokra. Világhíressé vált az ekkor beindított szeszfõzdék cseresznye- barack és szilva pálinkája. Szõlészetek sikerrel gyártották a magyar találmányú, alkoholmentes szõlõlét, aminek a Traubisoda nevet adták.
http://209.85.129.104/search?q=cache:AMeub9M7CzgJ:www.traubi.hu/download.html+Traubi&hl=hu&ct=clnk&cd=2&gl=hu
A szerzõdéses háztájiban dolgozók szépen gyarapodtak anyagilag és õk voltak azok a vidéki parasztok, akik látástól-vakulásig dolgozva elsõként vehettek maguknak Trabant- és Wartburg gépkocsit, majd Zsigulit…