Vészhelyzet



Az úgynevezett Országos Területrendezési törvény-tervezetben (Ad T/5311) most nyilvánítják Magyarországot különleges NATO-katonai övezetté.


A 2008. április 22-i keddi parlamenti ülésen az „általános vita folytatására és lezárására” került sor az Országos Területrendezési Terv 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra (T/5311.sz.).


„A törvényjavaslattal kapcsolatos módosító javaslatok benyújtási határideje: az ülésnap vége.”


A T/5311. sz. törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztette elõ.


A törvényjavaslatot az Országgyûlés Hivatala március 28-án érkeztette.


A keddi ülésen a T/5311-es számú törvényjavaslat, melynek elõterjesztési anyagában az 1. § tartalmazza a fogalom meghatározások pontjait.


A 9. pont arról szól, hogy mi számít honvédelmi területnek.


A honvédelmi terület kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatait rendeltetésszerû ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységének végzésére szolgál.


A 11. pontban folytatódik a kiemelt fontosságú honvédelmi terület-meghatározás. Melyszerint, az számít kiemelt fontosságú honvédelmi terület amelyikrõl az „Országos Területrendezési Tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyen a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetõen meghatározó, vagy a NATO tagságból eredõ, valamint a nemzetközi szerzõdéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,…”


Milyen egy ördögi terv ez, hogy az Országos Területrendezési Tervbe bújtatva akarják megszavaztatni a képviselõkkel Magyarország egész területének NATO támaszponttá változtatásának törvényes feltételeit???


Milyen elõkészítéssel készülhettek fel a képviselõk az április 22-i parlamenti ülésre?


A T/5311. sz. törvényjavaslat mellékletein 1:500000-es kicsinyítésû térképeken és CD-n, vagyis sehogy sem nézhették meg. Pedig, ezek a mellékletek tartalmazzák a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteirõl készített térképeket, melyeken a települések feliratai oly kicsik, hogy még nagyítóval sem lehet elolvasni.


Pedig, nem kevesebbrõl fognak a képviselõk majd dönteni, mint pl ami a 37. § -ban olvasható:Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét.”


A 38. § szerint az OTrT. 1/1-10 sz. melléklete, a 2- sz rajzi melléklete és a 3/1-10. sz. rajzi melléklete helyébe a jelen törvény 1/1-13. sz. melléklete, 2. sz. melléklete és 3/1-11. sz. melléklete lép. (Ezeken a mellékleteken Magyarország térképe látható 1:500000-es kicsinyítésben.)


Felhívnám a figyelmet az 1/13. sz. mellékletre, melynek témája a Térségi övezetek és azok kapcsolata.


Ezen belül két nagy csoportra osztják az övezeteket.


Egyszer az Országos Területrendezési Terven belüli felsorolás tartalmazza a Kiemelt fontosságú honvédelmi terület-eket.


Második része a táblázatnak a Kiemelt és megyei területrendezési terv, melyben szerepel a „Rendszeresen belvízjárta terület”, és itt is a „Honvédelmi terület”.


20. § (3/9. sz. melléklet)


Az OTrT a következõ 16/C §-al és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:


„Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete


16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelõen kell lehatárolni.


(2) Az (1) bekezdés kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület felhasználási egységbe kell sorolni!


A/35 §-hoz:


Az OTrT a következõ 27/A §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:


„Honvédelmi terület övezete


27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni.”


Az 1/4. sz. melléklet Országos jelentõségû logisztikai központok és térségek felsorolását tartalmazza. Összesen 11 nagy térségre osztva Magyarország területét. Ezen térségek a mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 km-es környezetét jelöli.


Logisztikai központok és térségek:


I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részközpont: Szombathely).


II. Észak-dunántúli körzet: Gyõr – Gönyû.


III. Közép-dunántúli körzet: Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros, Veszprém).


IV. Dél-dunántúli körzet: Baja (részközpont: Mohács).


V. Budapest körzet: Dél-Pest (Soroksár),


Dél-Buda (Nagytétény),


Csepel Nemzeti Szabadkikötõ.


VI. Közép-alföldi körzet: Szolnok.


VII. Dél-alföldi körzet: Szeged (részközpont: Kisszállás).


VIII. Észak-keleti körzet: Miskolc vagy Tiszaújváros.


IX. Észak-tiszántúli körzet: Záhony (részközpont: Nyíregyháza).


X. Délnyugat-dunántúli körzet: Nagykanizsa.


XI. Közép-tiszántúli körzet: Debrecen.



Mit is jelentene az ezeken a területeken élõk számára egy „logisztikai központ”?


Vegyük példaként Budapest, Dél-pesti részét. A csodálatos Soroksári-Dunaágat és a folyót szegélyezõ kis hétvégi házakat, horgásztanyákat. Mint egy felfûzött gyöngysor, olyanok ezek a munkásemberek által épített kis házak. Nos, ezt akarják logisztikai központtá alakítani!


De, sorra fogom venni és megvizsgálom az összes kiszemelt területet és azt is elküldöm.


Bp. 2008. április 19.


Bóna Mária Ilona