Olvastam a sok ünnepinek szánt beszámolót augusztus 20-ával kapcsolatban. Már akkor
feltolult emlékezetemben-lelkemben aug. 20-ával kapcsolatban a sok átlétlt rossz emlék.
De csak mostanra tisztult le, hogy miért nem szeretem augusztus 20-át, Putyint és az orosz hadsereget?
Tegnap meséltem régi idõkrõl egy olyan nõnek, aki 2006-ban jött haza Olaszországból. Oda ment férjhez és miután felnõttek a gyerekei, elvált és hazajött. Mint ahogy a határon túl élõ magyarok többsége, úgy ez a nõ sem érti, hogy miért éltünk úgy, ahogy és miért volt sokunknak szükségünk bizonyos stratégiákra, hogy kibírjuk, vagy túléljük az un. történelmi szocializmust.

Eszembe jutott az elmúlt héten hogy mennyire nem tudok ünnepelni augusztus 20-án!

Senki nem érti, hogy miért. Én sem értettem, de közben felidéztem a múlt történéseit és rájöttem, hogy például 1968 miatt.
Amikor is, mint a Varsói Szerzõdés katonái, a Magyar Néphadsereg
bizonyos alkulatai bemasíroztak a SZU hadseregével az akkori
Csehszlovákiába, hogy leverjék a "Prágai Tavasz" nevû forradalmat.

Nos, legtöbb embernek ez csak egy történelmi dátum, amit jobbnak tart
elfelejteni. Csakhogy mi (200-600 ezer fõs inváziós hadsereg - bolgár,
lengyel, magyar, és NDK-s fiatal sorköteles katonái és rokonaik)
elszenvedõi voltunk annak az idõszaknak és nem tudunk úgy tenni,
mintha meg sem történt volna. Mert, akit akkor bevetettek ebben az
akcióban, soha senkinek nem beszélhetett róla!!!
Évekig nem mehetett semmilyen túrsita csoporttal, még a KISZ-szel sem
Csehszlovákiába, semmilyen külföldi országba. Úgy kezelték egész
életében, mint egy REF (rendõri felügyelet)-est!!! És, ráadásként megkapta a zöld
csomagolást 50 éves koráig. Vagyis, mint tartalékost, mindig akkor
hívták be, amikor a családnak a legnagyobb szüksége lett volna a fiúi,
vagy apai támaszra...

Ehhez még vegyük hozzá, hogy szép számmal voltak, akiket meg azért kezeltek
REF-esként, mert rokoni kapcsolatban voltak halálra- vagy
életfogytiglanra ítélt 1956-os szabadságharcossal....
Ez elég volt ahhoz, hogy ne legyen magánéletük és senkinek, aki
hozzájuk tartozott akár házastársként, barátként, szeretõ párjaként, vagy
gyermekként, mert olyan ellenõrzöttségben kellett tengetni életüket és
olyan ellenõrzöttségben kellett felnevelni gyermekeiket...

Sajnos a rendszerváltozás nevezetû felfordulás sem hozott változást az õ életükben, legfeljebb annyiban, hogy már kétfelöl követték nyomon sorsukat/sorsunkat a szolgálatosok. Mert náluknál senki nem tudta, vagy tudja a mai napig jobban, hogy ki az akit el kell lehetetleníteni.
Másfelöl, pedig az új "rend" õrei által kiépített biztonsági szolgálatosok legalitásban végzik ugyanezt - esetleg az elõzõekkel párhuzamosan.

Ezek után senki ne várja tõlem, hogy lelkesedjek Putyinért, vagy akár
az orosz hadseregért és augusztus 20-áért!!!

Bóna Mária Ilona