A bátor firkász

(Korunk hõse)

Ki a fényre nyit ablakot,

bízvást várja a holnapot.

Zöld remény füröszti arcát,

készül megvívni a harcát.

Nem riasztja sûrû homály,

köd ágyába ringató táj.

De hosszú Széth Isten karja,

felhõhálót dob a Napra.

Majd kardjával által döfi,

ingét vörösre festi ki.

Az ám, hõsünk helyén marad,

nem akad torkán a falat.

Vitéz tollát elõrántja,

s egünk kékre kipingálja.

S Lucifer az álnok csatlós,

Széth-tel rúgja össze a port.

Össze és nem szét, ha mondom,

s kimúlnak a szemétdombon.

Közben hõsünk bátor firkász,

mint a szélvész, úgy elvágtáz.

Bogád Antal