A BÁTOR FIRKÁSZ

(Korunk hõse)



Ki a fényre nyit ablakot,


bízvást várja a holnapot.



Zöld remény füröszti arcát,


készül megvívni a harcát.



Nem riasztja sûrû homály,


köd ágyába ringató táj.



De hosszú Széth Isten karja,


felhõhálót dob a Napra.



Majd kardjával által döfi,


ingét vörösre festi ki.



Az ám, hõsünk helyén marad,


nem akad torkán a falat.



Vitéz tollát elõrántja,


s egünk kékre kipingálja.



S Lucifer az álnok csatlós,


Széth-tel rúgja össze a port.



Össze és nem szét, ha mondom,


s kimúlnak a szemétdombon.



Közben hõsünk bátor firkász,


mint a szélvész, úgy elvágtáz.



Bogád Antal