Muzeális fegyverek Tóásó kezében

Immár több mint három hónapja raboskodik Bolíviában Tóásó Elõd, a terrorista cselekményekben való közremûködéssel gyanúsított számítógépes szakember.

Lapunk újabb részleteket ismertet a bolíviai hatóságok eljárásával kapcsolatban.

Mint ismeretes, bolíviai kommandósok ez év április 16-án Santa Cruz városának egyik szállodájába hajnalban behatoltak, és kivégezték a terrorizmussal gyanúsított bolíviai- magyar- horvát állampolgárságú Rózsa Eduárdó Florest, az erdélyi magyar nemzetiségi Magyarosi Árpádot, és az ír Michael Martin Dwyert.

A magyar állampolgárságú Tóásó Elõdöt és a bolíviai-horvát állampolgárságú Mario Tadicot szintén terrorista merénylet elkövetésének gyanújával vették õrizetbe. Tóásó Elõd csak a szerencsés véletlen folytán maradt életben. A szállodai szobájának ajtaján több golyó ütötte lyuk, tátongott a rajtaütés után.

Mielõtt letartóztatták, brutálisan megverték, amirõl a világhálón fellelhetõ fotók beszédesen árulkodnak.

„Elõdöt nagyon megverték, még most is van duzzanat a combján, és még mindig fáj neki” – írta levelében Dénes Edit, Tóásó nõvére, aki egy az üggyel kapcsolatban megjelent könyvbõl tudta meg, hogy öccsének össze volt vagdosva a keze.

A nõvér furcsállja, hogy testvére elsõ kihallgatása éjjel háromkor kezdõdött. Meglepte az is, hogy Elõd bebörtönzését a saját – elsõ - kirendelt védõügyvédje kérte, a férfi érdekében, mondván veszélyben az élete.

A számítógépét, s a többi állítólagos bizonyítékot nem mutatták be, panaszolja Dénes Edit, aki szerint az, hogy hol mit találtak nem derült ki, a nyomvizsgálat is szabálytalan módon történt. „A sajtónak bemutatott fegyvereket nem a szállodában találták meg a hatóságok, hanem egy kiállítás területén gyûjtötték be” - állítja a nõvér. „Az történt, ugyanis, hogy miután Rózsa Florest, és Magyarosi Árpádot kivégezték és elvitték az élõket, elvonultak a Fexpocruzhoz,-bementek (Fexpocruz, kiállítás Santa Cruzban) engedély nélkül, betolattak kocsikkal. Majd másfél óra múlva behívták az újságírókat, és megmutogatták nekik a Che Guevara idejében használt fegyvereket, mint a terrorgyanú miatt lelõtt, illetve letartóztatott személyek fegyvereit” – adott egy eddig kevéssé ismert magyarázatot arra, mi módon gyûjtöttek bizonyítékokat.

A testvér szerint Tóásónak két verés között adták a kezébe a fegyvereket. „Természetesen kiderült, hogy ezek a fegyverek muzeális darabok, és rég a rendõrség nyilvántartásában vannak, de ez a bolíviai diktatúrát egyáltalán nem zavarja”.

A rokon azt is kifogásolja az eljárással kapcsolatban, hogy a személyes tárgyakról leltárt nem készítettek, csak elvették, több nagyobb értékû elektronikai eszközt, pénzt, hitelkártyákat és ennek nyoma sincs a papírokban, de a ruháit se kaphatta vissza.

Tóásó családja attól tart, esély sincs a tisztességes tárgyalásra, mert Bolíviában megszüntették az Alkotmánybíróságot, a tisztességes bírókkal tele van a börtön.

A bolíviai hatóságok a konkrét bizonyítékokkal a mai napig adósak maradtak. Tárgyalás, bizonyítási eljárás nem volt. Képzelje el a tisztelt olvasó, ha mindez fordítva, nálunk, Magyarországon történik El tudja képzelni, hogy Bolívia kormánya nem küldene e, ellentétben a Bajnai kormánnyal,- amely nem avatkozik be, úgymond, Bolívia belügyeibe- tiltakozó jegyzéket hazánknak, a bûnösök fejét követelve?

A Tatabányán élõ Tóásó Elõd –informatikus szakember- munkát vállalni ment Bolíviába. Az ügyvédje szerint bizonyíthatóan nem kapott kiképzést, fegyverek használatáról, és dolgozni ment csupán, felkérés alapján. Tóásó Elõdöt egy kétszer- kétméteres szûk cellában rendkívül

mostoha körülmények között tartották fogva. A cellában asztal nem volt, csupán egy betonágy, szivacsmatraccal. A cella ablakát üveg nem védte. Éjszaka ott viszont rendkívül hideg van, fagypont alá süllyed a hõmérõ higanyszála. A Nap csupán egy órára sütött be, ekkor írta börtönnaplóját. Élelemmel naponta kétszer látták el. Nemrég javultak fogva tartásának körülményei. A közelmúltban Lukács Csaba, a Baptista Szeretetszolgálat

munkatársa látogatta meg, egy héten keresztül, naponta. Élelmiszercsomagot, s ruhanemût

vitt be az ártatlanul bebörtönzött fogolynak. Elmondása szerint Elõdöt egy másik részlegbe szállították, politikai foglyok és köztörvényes bûnõzök közé. Itt olyan kivételezett helyzetbe került, hogy külön cellája van, amit egy nemrég szabadult politikai fogoly hagyott rá örökül. A köztörvényesek közül nem egy gyilkosság miatt, illetve kábítószerrel kapcsolatos bûncselekmény miatt van elítélve. Tóásónak sikerült alkalmazkodni az új körülményekhez. Bár fogolytársaival jó kapcsolatot alakított ki, élete így sincs biztonságban.

Így jár, aki egy kommunista kormány uralma alatt levõ országban vállal munkát. A kommunizmus, és a nemzeti szocializmus egy tõrõl metszett édestestvérek. Csupán a színeik és a jelszavaik különböznek egymástól. A kommunista terror százmillió halálos áldozata, mind ezek ékes bizonyítéka. Sajnos, ez a félelmetes szám 2009. április 16-a óta három, feltehetõen ártatlan áldozattal bõvült.

A másik két ártatlan, pedig már több mint három hónapja a, La- Paz-i San Pedro börtönben raboskodik. Bolíviában a kommunisták uralma diktatúrává fajult.

Bogád Antal