A csõre töltött szavak, éles fegyverek,

Nekünk feszülnek, de visszájára sülnek

Kádár apró dögei, hon veszejtõi.

Nemzet-mentõ Grál-lovagként tündökölnek.

Ha nem érted, kioktatnak,

Szép, új világról papolnak.

A papokat megfigyelik,

Fenyegetik, csendre intik.

Õk mondják meg újból neked,

Kik szemedben port hintenek.

Hogy azt lásd, mit õk akarnak,

Kik fényt, hitet eltakarnak.

Ébredj, magyar! Láss és eszmélj,

Hittel vértezd magad, ne félj.

Emlékezz rá, kik õk, ne várj,

Válaszd a fényt, kelj fel, és járj!

Bogád Antal