A kereszténység elvesztette az emberi civilizációra magát ráerõszakoló agresszív jellegét. Megszûnt a hatalom és az erkölcs kizárólagos oszlopaként tündökölni. Elmúlt ezer esztendõt sémi-judeo monoteizmusának mindenhatóságát egyre többen értékelik át.
A magyar nép NEM ettõl vált néppé ( mert már elõtte is rendelkezett szellemi és anyagi kultúrával), viszont, hogy nemzet maradhasson rákényszerült átvételére.
Most egy új korszak hajnala elõtt állunk!
Jó lenne végre mindent annak nevezni, ami az valójában!
A XVIII-XIX. század elei magyar nemzeti liberalizmusnak semmi köze Magyarországra a XIX. század második felében nagy számban befogadott népesség, magyar értékrendtõl teljesen eltérõ, kétes erkölcsû bolsevik internacionalizmushoz. Amely átkonvertálódott és legyengített formában, XX XXI. századi szellemi képzõdményként az "urbánus liberalizmusban" öltött formát és amelyben az "átkonvertálás" elõtti állapot fõszereplõi meglehetõsen felülreprezentáltak. Ebben a kávéházi liberalizmusban idegen fogalom a nemzet, a nemzeti kultúra, a népi hagyomány, de a legfontosabb, ami idegen ettõl az a magyarság, mint fogalom!
A baloldali liberalizmus olyan, mint a kovásztalan kenyér!
