KÖZÉPTÁVÚ DEMOGRÁFIAI MANIPULÁCIÓK és a kínai példa:

Egyetlen kormány, egyetlen minisztérium és hivatalnok sem kapott arra felhatalmazást a magyar választoktól, hogy cinkos és sunyi módon elõsegítse egy ország etnikai arculatának megváltoztatását olyan kultúrák etnikai közösségek „ lábujjhegyen „ történõ letelepítésével, akik az õket körülvevõ kultúrába.Sem, asszimilálódni sem integrálódni nem akarnak, mivel sem vallási, sem pedig kulturális szokásaik, tradíciójuk ezt nem teszik lehetõvé.

Kevesen tudják, hogy Kínában vannak, úgynevezett "A" és "B" kategóriába tartozó állampolgárok.
Az "A" kategóriába tartoznak a kínai nemzetiségû kínai állampolgárok.
A "B" kategóriába tartoznak viszont a nem kínai nemzetiségû kínai állampolgárok, pl. a magyarok õseivel rokon és legalább négyezer éves folyamatosan követhetõ kultúrával rendelkezõ Ujgurok.
A Kínában élõ nemzetiségek önrendelkezési joga ténylegesen nem létezik.
Minden ilyen irányú törekvést a kínai politika a legradikálisabb eszközökkel megtorol.

Egy napjainkban " divatossá " vált kifejezéssel élve, ezeket a mozgalmakat egyszerûen a terrorizmus bélyegével illetik.
A hetvenes és nyolcvanas években még azt tanultuk, hogy vannak; úgynevezett népi felszabadítási mozgalmak, szabadságharcos törekvések, nemzetük önrendelkezését szolgáló forradalmak, és az imperializmus kizsákmányolása ellen küzdõ földalatti népi mozgalmak, népi és nemzeti frontok, stb.
Mára ezek, mind kivétel nélkül terroristákká váltak volna?
Úgy látszik a világ színpadán létezik egy társasjáték.
Ennek az a lényege, hogy ha te elfogadod, hogy én kit tartok terroristának, akkor én is elfogadom a te általad terroristának tekintett személyeket és csoportokat.
Ebben az összekacsintó politikai társasjátékban egyszer és mindenkorra megszüntethetõ a szabadságharc és a politikai önrendelkezésért való küzdelem.
Hogy változnak az értékrendek!

Megjegyzem különösen a baloldalon!

Azon az oldalon, ahol egykoron Palesztin szolidaritási heteket, meg Angola szabadságáért rendezvényeket és felvonulásokat tartottak.
A gyûléseken azt skandálták, hogy a legnagyobb terror veszély a vezetõ imperialista hatalmak felõl fenyeget, mert ezeket az imperialista államok irányítják és pénzelik.
Az egykori ifjúkommunisták, azóta beköszöntött kapitalista szisztémában váltak kormányzati tényezõkké, miközben ezzel együtt emlékezetük ugyancsak megkopott.

Visszatérve Kínához. 2005-ben szerettem volna Ujgur diákok magyarországi és európai tanulmányait elõsegíteni.
Azt hiszik sikerült !?
Nem!
Nem sikerült!
Miért nem ?
Mert õk úgynevezett "B" típusú kínai állampolgárok.
Ehhez az elutasításhoz az illetékes magyar szervek is statisztáltak.

Kevésbé ismert, az, hogy a második világháború után, egészen 1955-ig. Tibethez hasonlóan Ujgur nép földje Kelet-Turkesztáni-Köztársaság néven közjogi értelemben szinte teljesen független volt. Ekkor a lakosságnak csupán a tíz százaléka volt kínai, a többi ujgur, kazah, tadzsik, kirgiz és mongol volt.

Tehát a TURKOK vagyis a török népek különféle nemzeti csoportjai, közösségei lakták ezt a csodálatos vidéket.

Mára viszont változott a helyzet a sorozatos kínai betelepítések eredményekép a tartomány lakosságának hatvan százaléka kínai.

Megjegyzem hasonló történt Erdélyben is!!!

Az ujgurisztáni helyzet kialakulásához hozzájárult, hogy a kínai kormányzat a nemzetiségieknek falun három, városban pedig csak két gyermeket engedélyezett.
A jól fizetõ munkákat, az új lakásokat és a fontosabb hivatalokat is persze a betelepített kínaiak kapják.

Kína az ujgurok földjén (Hszincsiangban) folytatott politikájának az a fõ motivációja, hogy ezt a tartományt tekinti kapunak a Közép-Ázsia felé. Az itt található iszlámista országok ma hatalmi vákuumban vannak, melybe több nagyhatalom is szeretne behatolni.
Ennek oka pedig nem más, mint a térség rendkívüli gazdagsága különbözõ nyersanyagforrásokban. Állítólag az itt található kõolaj és földgáz készletek többszörösei a Perzsa-öböl vidékén találhatóaknak, és ezen kívül az arany mellett más ásványkincsekben is bõvelkedik a vidék.
Az ujgur-kérdésben 2001. szeptember 11. nagy változást hozott.
Peking ettõl kezdve igyekszik a terrorizmus elleni harc részeként feltüntetni az Ujgurisztán Felszabadítási Front elleni fellépést.
Kínai adatok szerint az említett szervezet az elmúlt években mintegy 200 fegyveres akciót hajtott végre, melyben 163-an veszítették életüket. Mindezek mellett hangsúlyozzák, az ujgurok és az al-Kaida kapcsolatát.
Ez a helyzet kapóra jött Kínának, mivel így a világ elõtt a terrorizmus elleni harc részekének tudja bemutatni a Hszincsiangban az ujgurokkal szemben folytatott elnyomó politikáját.

A helyzet ilyen alakulását azonban el lehetett volna kerülni, ha korábban a nemzetközi fórumokon komolyan foglalkoztak volna az ujgur-kérdéssel. De így a nemzetközi érdektelenség taszította a nagyobb önállóságért, elszakadásért küzdõ ujgurokat végsõ elkeseredettség képpen a szélsõséges terrorista csoportok közé.

Az ujgurok etnikai és kultúrális genocidiuma tuvább tart.

A világ hallgat, mert a gazdasági érdekek, cinikus módon a XXI. században elõrébb valóak, mint az emberiességi érdekek.

Ezt az aljas politikai játszma bármelyik népi vagy nemzeti törekvés ellen lejátszható!

Vigyázat!

A határainkon túl élõ magyarságot is érhetik majd ilyen vádak, ha önrendelkezési jogukat egyszer valamikor, az eddigieknél határozottabban kívánják majd érvényesíteni.

Tehát így állunk!

De most ismét visszatérek az aktuális belföldi problémákhoz.

Miért nincs szabályozva vagy létszám korlátozva a kínaiak magyarországi beutazása és munkavállalása?

Ez miért nincs arányosítva a magyarok kínai munka vagy vállalkozás célú beutazásával, letelepedésével?

Miért nincs korlátozva vagy legalább is limitálva a magyarországi kínai kiskereskedelmi tevékenység?

Különös tekintettel arra, hogy ez egy értelmetlen és tisztességtelen versenyt jelent a hazai kiskereskedõk számára és rovására. Ezeknek éppen elég a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal szembeni élet-halál harcot megvívni. Megjegyzem, az orosz politika ezt a problémát az orosz érdekeknek megfelelõen az orosz kereskedõk javára rövid úton sikeresen megoldotta.

Tehát kik és milyen feljogosítottságok alapján határozzák azt meg, hogy a Magyar Köztársaság területére honnan és hányan települhetnek át?

Ezt a folyamatot milyen nemzeti ellenõrzés kíséri figyelemmel, annak érdekében, hogy ez az elkövetkezõ évtizedekben, egy vagy két generációval késõbb ne váljon egy idõzített etnikai bombává ?

Ahogy ez a probléma a betelepített török etnikummal kapcsolatban.
Németországban napról-napra egyre élesebbé válik.

A magyar adófizetõ polgároknak joguk van a hivatalos szervektõl, akár havi szintû bontásban is arról tájékoztatást kapniuk, hogy milyen nációk, milyen létszámadatok mellett kaptak letelepedési vagy más jogcímeken tartózkodási engedélyeket a Magyar Köztársaság területén.

Ezek az adatot, noha közérdekû adatok lennének, még sem hozzák nyilvánosságra!

Vajon miért nem?

Miért kell minden közérdekû adat nyilvánosságra hozataláért külön pereket indítani?

Végezetül megismétlem: a magyar kormányzat, egyetlen minisztériuma és hivatalnoka sem kapott arra felhatalmazást a magyar választoktól, hogy cinkos és sunyi módon elõsegítse egy ország etnikai arculatának megváltoztatását.
Egy ország, egy nemzet szaporodási rátájának javulását elsõdlegesen megfelelõ nemzeti családpolitikával kell elõsegíteni és azt legfõképpen
saját nemzeti forrásból kell kielégíteni.

Szívélyes baráti üdvözlettel: