Bodó Kirchsteuer Attila


A zsidóság defenzív nacionalizmusának üzenete a magyarsághoz.


VITAIRAT


Azonnal egy kérdésfeltevéssel indítok!


Vajon a XX-XXI. században létezik-e olyan állam a földkerekségen, amely a Szent Korona Tan szellemiségében gondolkodik és cselekszik államalapító népének saját hazájához való jogairól?


Létezik-e olyan állam napjainkban, amelyik földrajzi értelemben vett földterületének sorsa alakulását az állami politikájának kiemelt részévé teszi?


A válasz igen, létezik!


Mielõtt ennek a részleteibe mélyednénk, szeretnék egy kis kitérõt tenni.


Herzl Tivadarral, Binyamin Ze'ev Herzl, בנימין זאב הרצל (Pest, 1860. május 2.- Edlach, 1904. július 3.) aki politikus és újságíró, valamit a Zsidó Állam Erec Jisrael megálmodója volt, de egyben Heltai Jenõ, neves irodalmár unokatestvére is (Budapest, 1871. augusztus 11- Budapest, 1957. szeptember 3.) http://hu.​wikipedia.​org/wiki/H​eltai_Jenõ
Herzl Tivadar középiskolai tanulmányait a budapesti Evangélikus Gimnáziumban fejezte be. A fiatal Herzl Tivadarra nagy hatással volt a vérbe fojtott magyar szabadságharc évtizedes szellemi amnéziája után, a kiegyezést követõ újbóli nemzeti öntudatára ébredés. A magyar gazdaság és társadalom megpezsdült világa. Herzl fiatalon az evangélikus gimnázium történelem óráin szívta magába azt a felfokozott nemzeti érzést, amely oly fontos egy önmagát építeni és felvirágoztatni kívánó nemzet számára. Herzl Tivadar hosszú útja az evangélikus gimnázium lelkesítõ történelem óráitól indult, hogy aztán a magyar nemzethez hasonlóan saját nemzetének, a zsidóságnak is megálmodja a régi új államát, Erec Jiszraelt.
Herzl Tivadar a diaszpórában, a világ különbözõ részein élõ zsidóságot akarta visszavezetni arra a vidékre, amelyet Isten adott örök friggyel az Õ választott népének.
Az álom valóra vált, pontosan Herzl Tivadar születését követõ 88. esztendõ májusában megszületett illetve újraszületett Erec Jiszrael, a zsidóság állama.


E kis kalandozás után visszaérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy most már egy létezõ államot, Erec Jiszraelt hívjam segítségül ahhoz, hogy bemutassam, hogy a Szent Korona Tan szellemiségéhez kísértetiesen hasonlatos módon, hogyan lehet megteremteni, és érvényt szerezni a defenzív nacionalizmusra épülõ nemzeti érdekeket szolgáló állampolitikának.


1. A nagy befolyással rendelkezõ cionista Rabbi Cook azt mondta, hogy "az Örökkévaló Kánaán földjét a zsidó népnek és nem a kormányoknak adta. Senkinek nincsen joga ahhoz, hogy ennek a földnek akármekkora darabkáját is átadja olyan valakiknek, akik nem zsidók!"


Ez a gondolat, milyen átiratot és üzenetet tartogat a magyarság részére?


1/a Az Isten a Kárpát-medencét a magyar népnek és nem a kormányoknak adta. Senkinek nincsen joga ahhoz, hogy e földnek akármekkora darabkáját is más valakinek átadja, aki nem magyar.
A Kárpát-medencében a magyarok államát létrehozó, felkent Árpád-házi királyok megszentelt apostoli méltóságukkal isten akarata által örökös érvényt szereztek ahhoz, hogy a Kárpát-medence a magyarságé legyen. Isten akarata azáltal is kinyilvánításra került, hogy a magyarok Kárpát-medencei államát Isten akarata szerint létrehozó Árpád-ház adta a legtöbb szentet az európai kereszténységnek.



2. Izrael állam saját alkotmányában magát úgy határozza meg, hogy, az a zsidók állama, vagyis zsidó állam. Olyan párt, amelyik ezt az alkotmányban rögzített fogalmat és meghatározást vitatja vagy megváltoztatását akarja, az nem vehet részt a parlamenti választásokon.


Ez magyar átiratban így hangzik:


2/a. Magyarország egy magyar állam, vagyis a magyarok állama. Amelyik párt ezt a meghatározást vitatja, az nem indulhat a magyar parlamenti választásokon.



3. Izrael állam olyan személyeké, akik az izraeli hatóságok meghatározása szerint " zsidók", függetlenül attól, hogy hol laknak. Egyedül, kizárólag csakis egyedül övék Izrael. Aki nem zsidó, az hivatalosan nem részese, csupán lakója Izraelnek. Ez a jogállása csak akkor változik, ha megtérnek a zsidó hitre.


Ez magyar átiratban így hangzik:


3/a. Magyarország olyan személyeké, akik a magyar hatóságok meghatározása szerint "magyarok", függetlenül attól, hogy hol laknak. Egyedül, kizárólag csakis egyedül övék Magyarország. A nem magyar nemzetiségû személyek (nem magyarok) hivatalosan nem részesei, csupán lakói Magyarországnak, vagyis csupán magyarországi lakosok. Ez a jogállásuk akkor változik, ha deklarálják magyarságukat és a magyarországi hatóságok által meghatározott kritériumának megfelelnek. (4.pont) Ezek után Magyarország teljes jogú polgáraivá válnak, mint magyarok.


4. Izraeli törvények értelmében egy személy akkor tekintendõ zsidónak, ha anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja zsidó volt. Továbbá az, aki betért a zsidóságba.


Ez magyar átiratban így hangzik:


4/a. Olyan személy tekinthetõ magyarnak, akinek, anyja, nagyanyja, dédanyja, vagy ükanyja magyar, és magyar nemzetiségûnek vallotta magát. Vagy olyan személy, aki betért a magyar nemzetiségbe, kulturális közösségbe.


A zsidók és nem zsidók megkülönböztetése Erec Jiszraelben:


5. Izrael állam 92 százaléka állami tulajdonban van (nemzeti föld). Az állami tulajdonban levõ területen nincs jogosultsága nem zsidó személyeknek letelepedni, vállalkozni, vagy munkát vállalni.
Zsidók ezeket a területeket nem zsidóknak hasznosításra bérbe, megmûvelésre nem adhatják.


Ez magyar átiratban így hangzik:


5/a. A Magyar Állam teljes területe a Szentkorona joghatósága alatt áll. A magyar nemzet földje.
Ezen a területen nincs jogosultsága nem magyar személynek letelepedni, vállalkozni, vagy munkát vállalni. Magyarok ezeket a területeket nem magyaroknak hasznosításra bérbe, megmûvelésre nem adhatják. A magyarok között minden jellegû földforgalom megkötések nélkül szabadon folytatható.


6. Izraelben letelepedési joga csak zsidó személynek van, aki azonnal állampolgárságot kap, mert visszatért az anyaföldre. Letelepedése során (attól függõen, hogy melyik országból érkezik) pénzügyi kedvezmények, letelepedési segély illeti meg.


Ez magyar átiratban így hangzik:


6/a. Magyarországon letelepedési joga csak magyar személynek van, aki azonnali állampolgárságot kap, mert saját nemzet államának területén van. Letelepedése során (attól függõen, hogy melyik országból érkezik) pénzügyi kedvezmények, letelepedési segély illeti meg.


7. Izraelben minden személynek a személyazonosító okmányában fel van tüntetve nemzetisége. Az ország bizonyos területeire csak zsidó személyek léphetnek be.


Ez magyar átiratban így hangzik:


7/a. Magyarországon minden személynek a személyazonosító okmányában fel kell tüntetni nemzetiségét. Az ország bizonyos területeire csak magyar személyek léphetnek be.


A fenti valóságból és az utánuk "a" betûkkel jelzett fikciókból sok minden világossá válik.


A zsidó nép Herzl Tivadar álmát megvalósítva kánaáni állami létének megszûnése után kettõezer év elmúltával újra létrehozott egy olyan államot, amely elsõdlegesen az államalkotó nemzet érdekét szolgálja. Ugyanúgy, ahogyan egy adott családnak elsõdlegesen saját családtagjainak érdekét kell szolgálnia.


Magyarországon az államalkotó magyarság, a rendszerváltás után, saját ezer esztendõs történelmi alkotmányát, a Szent Korona Tannal együtt képtelen volt saját államjogába visszaemelni. Ezzel együtt egy olyan alkotmányos rendet magvalósítani, ahol a jogalkotás elsõdlegesen és kiemelten az államalapító, magyar nemzetiséget és annak személyi jogait és egyetemleges földtulajdonát hivatottak megvédelmezni, a jelen és a jövõ magyar nemzedékének boldogulására.


Ha Erec Jiszrael a zsidóság õsi jogot érez ahhoz, hogy államát nemzeti érdekeinek megfelelõen rendezze be és politikai életét a nemzeti szellemnek rendelje alá, akkor ez a jog az ezeréves Kárpát-medencei magyarságot is megilleti.


Herzl Tivadar szellemében, minden becsületes zsidónak, aki Erec Jiszrael sorsát saját sorsaként szemléli és éli meg, az a magyarság azonos törekvéseit is átérezni és erkölcsileg támogatni tartozik!



Írásommal kapcsolatban egy kedves levélíró az alábbi kritikát fogalmazta meg:



"Nem kívánok Önnel vitatkozni. Ön pontosan azt teszi, amit bizonyos körökben Népszabadság újságírásnak hívnak: állítok valamit, ami csúsztatás, ami nem igaz, azt valaki szájába adom (jelesül most a Szent Korona Tan), majd megcáfolom, és pellengérre állítom az ártatlant.


Csak egy dolgot idézek öntõl:


1/a Az Isten a Kárpát-medencét a magyar népnek és nem a kormányoknak adta.


Ez hülyeség.


A Szent Korona tan szerint a Szent Korona tulajdona Kárpát medence, és mindenki egyenrangú tagja, aki ott valaha élt, él, és élni fog. Egy szó sem esik magyarokról.


Egyenrangú a tót a ráccal, a szlovák a szerbbel, a magyar a horváttal, a kihalt dalmát a meg se született, de hamarosan világra jövõ zsidóval.


Tudom, badarság azt kérnem, hogy ennek szellemében írja át a cikkét és ne gerjessze az antiszemitizmust és ne uszítson a magyarok ellen."



V Á L A S Z O M


Kedves hozzászóló!





Történelmünk során nagyon sok fogalom tartalma megváltozott. Az aktuális politika a régi fogalmak tartalmát kénye kedve szerint változtatta meg, abból a célból, hogy saját kormányzati filozófiáját és intézkedéseit igazolhassa.
A Kárpát-medencét (mai szóhasználattal) nem egy internacionális és multikulturális hadsereg, hanem a turáni-turk-altáji népek törzsszövetsége foglalta el és lakta be. Olyan geneológiai és genetikai alapon is rokon népekkel alkotva társadalmat, akik már korábbi népvándorlási hullámokban, itt a Kárpát-medence területén megtelepedtek, de germán és szláv nyomásra korábbi prioritásuk felmorzsolódott. A magyarság közép-ázsiai eredete, különösen a génmarker (bajkáli) vizsgálatok tükrében napjainkra vitathatatlanná vált, nem beszélve azokról a nyelvi és fogalmi egyezésekrõl, amelyek a magyarságot nem csupán genetikailag, hanem archeo-kulturálisan is ezekhez a népekhez kötik. Igaz, hogy a XVII-XVIII. század óta, a német orientáció alatt nyögõ, (I. Lipót Ungarische Einrichtungswerk-je, vagyis Magyarország /etnikai/ berendezése óta), majd a XX. századi bolsevik történetírás által eldeformált történelemtudat, teljes értékrendjében, de legfõképpen önbecsülésében zilálta szét a magyar nemzeti tudatot.


Miért?


Mert tulajdonképpen ez volt a célja!


A cél a magyarság „multikulturalizációja" volt!


A judaizmusnak és a VIII. századtól a talmudi rabbinikus törekvéseknek, a rabbinikus micváknak és hagyományoknak köszönhetõen a zsidóságon belül ilyen multi-kulturalizációra nem kerülhetett sor.


A judaizmus kemény belsõ világa által konzerválta és megmentette a zsidóságot a széteséstõl, a „MI ZSIDÓK" tudatának eltûnésétõl.


Az emberiséget elsõdlegesen a biológiai lényébõl fakadó "mivoltja" és a körülötte levõ világhoz fûzõdõ számtalanan és sok rétû érdekviszonyainak sûrû hálója veszi körül.


Ez érvényes mindenkire, így a szidóságra és a magyar etnikumra is.


De ugyanakkor a zsidóság leszármazási kérdés is, méghozzá maternális vonalon.
Ennek meg vannak a biológiai és szociológiai magyarázatai!

Nos,


Ilyen ideológiai, vallásfilozófiai, etnológiai háttérrel nincsen a zsidóságnak semmiféle erkölcsi alapja ahhoz, hogy " lerasszistázzon", olyan személyeket vagy csoportokat, akik számára szintén meghatározó fontossággal bír az etnikai háttér, és saját népének az etnogenezise! Valamint arra törekszik, hogy az adott etnikumot, annak biológiai és individuális sajátosságait, szociokultúráját megõrizze és megvédelmezze a külsõ károsnak itét hatásoktól!


Arról van szó, hogy minden vallás tükörképe, annak a helynek és történelmi pillanatnak és etnikumnak, ahol képzõdött!


A sémi-judeo-monoteizmus a szemita népek lelkivilágának tükre!


A sémi-judeo-monoteizmus filozófiáját, vallásideológiáját, spirituális szokásait úgy tették rá az indo-árja és ural-altáji népekre, mint a fedõt a fazékra. Ezek a népek ebben a fazékban fortyognak már ezer évek óta! A forgyyogó indulatok habja pedig a zsidósäg.


Szabó Dezsõ a Jobboldali radikalizmus egyik írója, 1923-as fejtegetésében a következõket írta: (idézet)


" Nem ismételhetem elégszer s szeretném az utcakövekre vésetni ezt a primitív igazságot, hogy élni azoktól tanuljunk, akik legjobban tudnak élni".


Szabó Dezsõ mindenki számára egyértelmûen világossá teszi, hogy a magyarságtudat ápolásában, etnikai, kulturális egyéniségének kifejezéseben nem találhat kiválóbb mestert, mint a zsidóságot. A zsidóság bölcsességének egyik megnyilvánulása, hogy egyetlen egyszer sem ejti ki a "fajvédelem" szót, de minden tagjának, minden gondolata és tette saját kulturális, vallási és etnikai közösségének védelmére irányul. Ez így van helyesen! Elvégre ez a "lángoló" kulturális, vallási, etnikai önbecsülés nem ellenkezik sem az emberiséggel, sem a haladással, sem a liberalizmussal. Ez bizonyítást nyer azáltal is, hogy a liberális szellemû és bulvár sajtó egy szóval sem gáncsolja vagy gúnyolja a zsidóság ténykedését. Miért is tenné? Hiszen a kulturális, vallási és etnikai mibenlét az emberiség individualizmusa, és ha ez minél öntudatosabb, fejlettebb és sajátosabb színû, annál több értéket teremt a köznek.


A magyarság mibenlétét, "immanens lényegét" is ezen elvek szerint kell megközelíteni és archeo-kulturális múltját, annak gazdagsága által kapcsolatrendszerében térben is ki kell bõvíteni.


A magyarságnak sajnos nem volt a Judaizmushoz hasonlatos Turanizmusa!


A zsidósággal ellentétben a magyarságot saját papjai fosztották meg archeo-kulturális gyökereitõl és kényszerítették nyugati és német orientációra és multikulturalitásra. Egy XVIII. századi Kolonics Lipóttól mit is várhatott volna el a magyarság, hiszen már a neve is és genealógiája is elárulja magyarsággal kapcsolatos intézkedéseinek filozófiáját.


A zsidóságnak volt Majmonédésze, meg Judás Makkabeusa és Sevet Muszarja (zsidó erkölcsi kódexe). Ameddig a zsidóság történetére és a zsidó mibenlétre a zsidóság saját törvényei és papjai ügyeltek, addig a magyaroknál a törvényeket nem magyar, hanem idegen érdekeknek megfelelõen hozták meg. A katolikus egyház pedig nem a magyar szellemiséget erõsítette, hanem éppen fordítva. A keresztény egyházak mûködésének középpontjában, nem a nemzeti tudat, az eredeti nemzeti kultúra megerõsítése állt, hanem az, hogy buzgó nyugodt természetû multikulturális híveket neveljen, akiknek a nemzeti identitástudata, majd "a keresztényi szeretetben" a magasztos hitben fog feloldódni.
Ezzel szemben a zsidó vallásnak nem csak a hit képezi szerves részét, hanem a zsidó identitás, a zsidó kultúra és hagyományok, a zsidó közösségek, a zsidó tudat folyamatos megerõsítése is. Ehhez a zsidó vallás és szervezetei, vallási vezetõi, Rabbinátusai, minden hitéleti, spirituális módszerrel és eszközzel hozzájárulnak.


Jogtörténeti alapon a nemzet, nép fogalma sokat változott. Illetve azt erõszakkal átmagyarázták.
Átmagyarázták, hogy abba mindenki beleférjen.
Korábban a nemzet, mint fogalom, csak és kizárólag a törzsi, de egyébként nemesi jogállású magyarságra terjedt ki, vagy azokra, akik magyar nemességet kaptak, Possessionata nobilitate-vá váltak, földbirtokkal megadományozott nemesekké, vagy késõbb ármális nemesekké. A jobbágy fogalma is sokat változott, hiszen a XII. században még a magyar nemzetiségû fegyverforgató szabadokra vonatkozott (hû jobbágyim), ez ekkor még nem földmûvelõt jelentett.


Egyet le kell szögeznünk. A magyar korona, a magyar királyság egyik hatalmi jelképe. Egy olyan történelmi királyságé, ahol a nemzet fogalmába sokáig csak és kizárólag a nemesség tartozott. A magyarság fogalmába pedig a magyar etnikum. A magyar királyságon belül laktak különféle jogállású etnikumok, különféle nemzetiségek. Ezek jogállását a magyar királysághoz, a magyar nemzethez külön szabályozták, megerõsítették vagy visszavonták.



PÉLDÁUL:



A XV. Században, Hunyadi Mátyás (Matthias Rex, 1458-1490) megalkotta az úgynevezett Universitas Saxonum Transsylvaniae-t. Európa történelmének elsõ autonóm tartományát, egységes közjogi tartalmat és hatalmat adva az erdélyi szászoknak. Ez olyan földrajzi, közjogi, vallási és más egyéb tekintetben is jól körülhatárolható, pontosan írásban lefektetett és gyakorlatban is alkalmazott autonómia volt, amelyhez foghatót - sajnos - Svájcon kívül a világ máig nem produkált, különösen nem a szétszakított magyarsággal vagy a magyarsághoz közelálló népekkel kapcsolatban.

A szászok ezen intézkedések hatására, még nem váltak magyarokká, csupán Magyarország alattvalóivá. olyan etnikumot képeztek a Magyar Korona fennhatósága alatt álló népek között, akik várépítéssel, kézmûipari termékekkel, fegyveres szolgálattal, és adóval tartoztak a magyarok államához hozzájárulni, illetve támogatni azt. A közteherviselés kötelezettségvállalása nélkül korábban egyetlen állam sem tûrt meg területén etnikumokat vagy idegen kultúrákat.


Érdekes dolog átírni a történelmet, mintegy liberalizálva azt.


De történeti tényeken nem lehet változtatni. Pontosabban azon, hogy a Magyar Szent Korona, mint tárgyi, mint pedig államjogi értelemben a magyar etnikumú magyarságé és nem holmi multikulturális internacionális ereklye. Amikor valaki magyar nemességet kapott (tót, sváb, szerb, zsidó, stb), mintegy a magyarság kebelébe fogadtatott be, úgy, mint amikor valaki betér a zsidóságba. Miután ez megtörtént, válhatott a közösség teljes jogú tagjává.
Ugyanez vonatkozik a Szentkorona Tanra is. Korábban a Szent Korona fennhatósága alatt álló Kárpát-medence, gyakorlatilag és elméletileg is a magyar etnikumú, vagy magukat a magyarsághoz tartozónak vallók nemzetállamának irányítása alatt állt és nem valamiféle visszavetítése volt a XX. századi multikulturális, Mc Donalds-os Amerikának. Annak az Amerikának, amelyben 250 évnyi zsenge történelem után a nagy multikulti eszmének a sors majd csak ezután fogja feladni a leckét. A Szent Korona Tan ezen területére a jogtörténészek azért nem akarnak markánsan rávilágítani, mert akkor sokan elidegenednének az ügytõl. Így mindenki megpróbálja ezt a dolgot saját szájíze és külsõ elvárások szerint egyénileg interpretálni.


NAPJAINKRA, HOVA JUTOTT A MAGYARSÁG !


Egyértelmûen megállapítható, hogy a magyarságot több gyalázkodó kijelentésekkel illetik, amelyekre nyilvánvalóan a magyar oldalon megfogalmazott válasz sem marad el. Ennek a romló és romboló folyamatnak véget kell vetni. Külön kell választani "az epét a májtól, a májat a tüdõtõl".


Magyarországon vannak etnikai kulturális kisebbségi, illetve nemzetiségi önkormányzatok.


De ha egy országban vannak kisebbségek, akkor ott többségnek is kell lennie, mert csak akkor értelmezhetõ a kisebbség fogalma!


De ki az a többség?


Magyarország állampolgárai?


Nem!


Azért nem, mert ez állampolgári jogállást jelent, de nem definiálja a nemzeti, illetve nemzetiségi hovatartozás kérdését a többség vonatkozásában. A többség pedig nem egyenlõ az országlakók fogalmával sem!


Egy olyan országot szeretnék látni, több millió honfitársammal együtt, ahol a többségnek nevezett lakosságnak is van az ország valamennyi településén a kisebbséghez hasonlatos nemzeti, illetve magyar nemzetiségi önkormányzata.
Azért van magyar nemzeti illetve nemzetiségi önkormányzata, mert ez a jog a többséget feltétlenül megilleti, hogy kultúráját, szokásait, és többségi jogait a legnagyobb hatékonysággal tudja artikulálni.


Aki magyar, az éljen magyarként és senki ezen túl ne mondhassa rá, hogy "magyarkodik", ugyan úgy, ahogyan egy szlovák kisebbségi önkormányzathoz tartozó szlovák nemzetiséginek, sem vágják, illetve vághatják a fejéhez, hogy "miért szlovákoskodsz".


Most tavasztól el kell indítani a mozgalmat.


"Társaság a Magyar Nemzetiségi Önkormányzatok Megalakításáért" névvel.


El kell indítani a szervezést azért, hogy aki magyar nemzetiségûnek tartja magát, magyar nemzetiségi identitását vállalja, az a magyar nemzeti, nemzetiségi jogait és kultúráját, valamint kultúrájának védelmét szervezetten tudja képviseltetni, és az ezzel kapcsolatos érdekérvényesítés, így a leghatékonyabb formájában jelenjen meg az ország életében, függetlenül politikai, szervezeti hovatartozástól. Ezeket az embereket elsõdlegesen a közös magyarságtudatuk kösse össze.


A cél, hogy az elmúlt félévszázad során szétmorzsolódott magyarság végre valahára szervezetten és identitásában magyarként érvényesíthesse jogait saját szülõföldjén, saját hazájában!



Szívélyes baráti üdvözlettel:


Bodó Kirchsteuer Attila


Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.