Mûtengerpart a Velencei-tóra/állami földvásárlási elõjog/újabb magyar katonák Afganisztánban/nem zrható ki az euro összeomlása




http://kuruc.info/r/2/61543/









2010-06-20. 10:05


"Újabb botrányos beruházás: mûtengerpartot és plázát építenének a Velencei-tó legszebb, parkosított szabad strandja helyére





A közelmúltban értesültünk róla, hogy a Velencei-tó legszebb, parkosított szabad strandját mûtengerparttal, plázával óhajtják felcserélni egyes politikai erõk és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekcsoportok. Idõszûkében mindent elkövetnek egy bizonyos „Velencei-tó kapuja” beruházás megvalósulása érdekében, ezzel súlyos százmilliókat kihúzva a magyar adófizetõk zsebébõl a legsúlyosabb gazdasági válság idején – áll az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület szerkesztõségünkhöz eljuttatott levelében.

A tervezett létesítmény a minõségi turizmus megteremtésének álcázott brutális beavatkozás a Velencei-tó sajátos, egyedi arculatába. Rövid távon gazdasági érdekek gátlástalan érvényesítése, hosszú távon a táj tönkretétele. A tókörnyéki lakosokat senki sem kérdezte meg a beruházás szükségességérõl! A Velencei-tó is a mi hazánk!


Kérünk minden tókörnyéki lakost, illetve Velencei-tó iránt nem közömbös magyar állampolgárt, jelenjen meg az alábbi helyszínen és idõben! A helyi képviselõtestület tagjainak többsége ugyanis már akkor és ott, kihelyezett ülés keretében nyélbe ütné az „üzletet”! A jó érzésû velenceiek kérésének teszünk eleget! - írják az egyesület vezetõi.


A sajtótájékoztató és tiltakozás idõpontja: 2010. június 21., hétfõ, 16.30-kor Velencén, az új Zöldliget Általános Iskola elõtt, 2481 Velence, Kis utca 1.


Az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület állásfoglalása a „Velencei-tó kapuja” beruházással kapcsolatban:


Mély megdöbbenéssel fogadtuk a velencei partszakaszra tervezett gyanús beruházás hírét. A fejlõdés fogalmát sajátosan értelmezõ politika ismét elképesztõ méreteket öltõ, tájidegen létesítmény terveivel borzolja a kedélyeket. A „Velencei-tó kapuja” névre keresztelt monstrum neve alapján akár vonzó is lehetne. A részletek tanulmányozása azonban kijózanító. A beruházás nem más, mint az elmúlt két évtized során ránk erõltetett, lassan csõdöt mondó fogyasztói „kultúra” újabb tárgyi megjelenése. Elnézõen legyinthetnénk, ha nem épp a Velencei-tó partján óhajtanák megvalósítani a döbbenetes projektet. Lássuk, mirõl akarnak dönteni fejünk fölött nagy formátumú politikusaink.

A „Velencei-tó kapuja” tipikusan plázajellegû épületkomplexum mûtengerparttal. Mintegy 20 hektárnyi tóparttól fosztana meg minket, velencei-tavi magyar polgárokat és a táj szépségének köszönhetõen ide látogatókat. A létesítményben rendezvényterem, üzlethelyiségek, valamint fedett, helyenként zárt „korzó” (a beruházó szóhasználata) kapna helyet. A hosszan elhúzódó épület elé homokos partot alakítanának ki, mely a legízléstelenebb tengerparti tömegnapozók világát hozza el nekünk. Mindezt a „gazdaság élénkítés” és a „minõségi turizmus” jegyében. Ma már tudjuk, hogy ezek csupán népámító, üres ígérgetések, a létesítmény vélhetõen a végén semmiféle hasznot nem jelent majd a helyi közösségnek, azaz Velence polgárainak, viszont elveszi a kilátást a Velencei-tóra. Sukoró, Pákozd, Gárdony, Agárd lakói pedig gyönyörködhetnek majd a klimatizált üveg-beton förmedvényben. A Velencei-tóhoz látogatók épp a bájos, szemet gyönyörködtetõ tájnak, a tó adta lehetõségeknek köszönhetõen keresik föl településeinket.

Lássuk, mit veszíthetünk: a terület jelenleg a Velencei-tó legszebb szabad strandja. Bárki, bármikor ingyen ellátogathat ide, hiszen a tó és a hozzá tartozó partszakasz mindenkié. A strand évtizedek óta szolgálja sok ezer ember pihenését, kikapcsolódását. Családias, emberléptékû, természetközeli állapotban lévõ területrõl beszélünk, ahol élvezhetjük a tópart elõnyeit, a méretesre nõtt fáknak köszönhetõen pedig szinte parkban érezhetjük magunkat. A helyi kisméretû vendéglátó létesítményekben – melyek sorsa megpecsételõdik a beruházás megvalósulása esetén – szinte mindenki megtalálja a kedvére valót, ha megéhezik, megszomjazik. Strandszezonon kívül is sokan látogatnak ide: horgászok, túrázók, kerékpárosok, vagy azok, akik épp csak a tájban kívánnak gyönyörködni.

A Velencei-tó környékének szépsége, az egyedülálló pannon táj különleges arculata nem eshet áldozatul a gátlástalan, durva beavatkozásnak, melyet információink szerint Velence képviselõ-testületének többsége napjainkban óhajt véglegesíteni. Ezt nem engedhetjük! Teljes körû társadalmi egyeztetést akarunk, szorgalmazzuk, hogy a képviselõ testület haladéktalanul állítsa le a projekt elõkészítését. A „Velencei-tó kapuja” több mint tájidegen, gyökeresen megváltoztatja a Velencei-tó partjának, valamint Velence városnak derûs arculatát. Ez számunkra nem fejlõdés, hanem durva tájrombolás, fölösleges pénzpocsékolás. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a szóban forgó létesítményt télen fûteni, nyáron hûteni kell. Ennek energiaigénye elképesztõ! Mindenki számára nyilvánvaló, hogy válságos idõket élünk. Pénzügyi, energetikai, erkölcsi értelemben egyaránt. Vegyük észre: a beruházással súlyos százmilliókat húznak ki a zsebünkbõl, a létesítmény hatalmas energiaigénye egyébként is pusztulófélben lévõ környezetünket károsítja, ráadásul a látvány már a tervek szintjén lesújtó.

Egész Magyarországot sújtja a zöld területek rohamos csökkenése. A civilizáció „áldásainak” köszönhetõen tönkremehet élhetõ környezetünk, gyermekeink, unokáink életterét semmisíthetjük meg! Ne engedjük, hogy politikusaink a megkérdezésünk nélkül üzletelgessenek! Ne engedjük, hogy parkjainkat lebetonozzák, vagy homokkal szórják be! Ne engedjük, hogy tópartunkat, füves területeinket soha meg nem térülõ, csúf üvegpláza építése érdekében számolják föl!

Ha most jöttünk volna le a falvédõrõl, talán elhinnénk a gazdaság élénkülésérõl, a minõségi turizmusról szóló tündérmeséket. Jelen helyzetben azonban kénytelenek vagyunk levonni a következtetést: a beruházást erõltetõ politikai és gazdasági erõk vagy a hozzáértés, vagy a jóhiszemûség hiányában szenvednek. Végezetül: a Velencei-tó és a hozzá tartozó nádasok Natura 2000-védelmet élveznek. A beruházás látványtervein nem látszanak nádasok, továbbá nem látjuk a garanciákat a víz minõségének megóvását illetõen! A tópart mindenkié, nem vehetik el tõlünk!
Tisztelt politikusok, „befektetõk”!

Önök kizárólag jólétünk megteremtésén munkálkodnak! Tönkre akarják tenni Magyarország egyik legnagyobb tavát és környékét? Ne tegyék! Még nem késõ! Kedves Olvasók! Kérjük, terjesszék állásfoglalásunkat a lehetséges legszélesebb körben! A www.angelikaegylet.hu oldalunkon képekben is megjelenítjük, mit veszíthetünk, és mit akarnak nyakunkba varrni felhatalmazásukkal bizonyára soha vissza nem élõ vezetõink! Szélsõséges helyzetekre, pl. amennyiben a dózerek elé kell feküdnünk: kérjük, minél többen iratkozzanak föl riadóláncra a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. egyesületi címünkön!

Sukoró, 2010.06.18.


Tisztelettel:


Szigeth Gábor László sk

elnök, Angelika Egyesület"

(Kuruc.info)






.........................................................................





http://kuruc.info/r/2/61531/









2010-06-19. 18:32


Fazekas: Illesse meg elõvásárlási jog az államot!




A vidékfejlesztési tárca még a nyári rendkívüli parlamenti ülésszakon az Országgyûlés elé terjeszti a földtörvény módosítását, amelynek lényege: földvásárlásoknál a magyar államot illeti meg az elõvásárlás joga - jelentette be Fazekas Sándor miniszter szombaton Jászladányban, a helyi gazdakör felújított székházának átadásakor mondott beszédében.

A tárca vezetõje azt mondta, hogy ezáltal a spekulációt és a zsebszerzõdéseket akarják megelõzni, a vásárlásokkal pedig egy alapot teremtenénk a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelõ gazdák is ki tudják majd bõvíteni földterületüket haszonbérlet révén.

A törvénymódosítás összhangban van a kormányprogramban foglaltakkal, miszerint a magyar állam eszközeivel védi a nemzeti kincset jelentõ földvagyont - tette hozzá.

Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a tárca többek között tervezi az alkalmi munkavállalás jelenlegi bonyolult rendszerének egyszerûsítését, a jó minõségû hazai termékek elõállításának és helyi értékesítésének elõsegítését.

A miniszter a jászladányi gazdakör felújítás után birtokba vett új székháza kapcsán úgy fogalmazott, ez a létesítmény azért fontos, mert erõsíti az együvé tartozást, az erõs helyi közösség kialakulását. Szavai szerint az elmúlt években egy "vidékromboló politikai irányzat uralkodott, amely a helyi társadalom erõit is szándékosan fel akarta darabolni".

Ennek a károkozásnak elsõsorban a falvakban és a kisvárosokban élõk látták kárát a posták bezárása, vagy a vasúti mellékvonalakon a személyszállítás megszüntetése miatt - fûzte hozzá."

(MTI)

............................................................


http://kuruc.info/r/2/61521/









2010-06-19. 15:21


"Szíveskedjék kivizsgálni a pátyi golfváros néven elhíresült projektet"




"Tisztelt dr. Papcsák Ferenc!


A pátyi pincehegy
Páty, Telki és a Zsámbéki-medence lakói nevében kérjük a tisztelt elszámoltatási kormánybiztos urat, hogy a Pátyi Golfváros néven elhíresült projektet kivizsgálni szíveskedjék.

Talán Ön elõtt is ismeretes, hogy Páty Önkormányzata olyan szabályozási tervet szavazott meg, amely lehetõvé teszi, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet, a budai erdõk közvetlen közelében, a településtõl 2 kilométerre egy golfpályának álcázott, óriási méretû, a helyi építészeti hagyományoktól messzemenõkig elütõ, tájidegen, megközelítõleg 3000 lakást magában foglaló lakópark épüljön akár 5 emeletes épületekkel, közel másfél kilométer hosszú sorházas beépítéssel, bevásárlóközponttal, szállodákkal stb. Az ilyen módon a tájba beékelõdõ kisváros nemcsak a Zsámbéki-medence látképét teszi tönkre és veszélyezteti a természetvédelmi terület élõvilágát, hanem ellentétes a helyi lakosság érdekével, mivel a golflakópark és a tervezett bevásárlóközpont által generált gépkocsiforgalom miatt megszûnne a Zsámbéki-medence vonzerejét jelentõ csend és nyugalom.


A képviselõ-testület által elfogadott szabályozási terv több ponton is törvénysértõ, és a folyamat kapcsán felmerül a hûtlen kezelés gyanúja is. A projekttel kapcsolatosan alkotmánybírósági, ügyészségi és rendõrségi eljárás is folyamatban van, de ez a pátyi képviselõ-testületet nem akadályozza meg, hogy ez év július 15-én hatályba léptesse a szabályozási tervet.


A beruházó által birtokolt terület jelentõsen felértékelõdik a képviselõ-testület döntésének következtében, miközben az itt élõk csak a beruházás negatív hatásait kénytelenek elviselni.

A gépkocsiforgalom a jelenlegi többszörösére fog nõni, amit a jelenleg is zsúfolt, Budapest felé vezetõ úthálózat már nem képes elviselni.

A beruházóval kapcsolatos személyek és cégek is aggodalomra adnak okot. A sávolyi MotoGP-botrányból ismert, Spanyolországban bejegyzett, összesen 3 alkalmazottal rendelkezõ Grupo Milton elnökét, Kovács Bence Jánost korábban csalásért, sikkasztásért és magánokirat-hamisításért 1,5 év börtönbüntetésre ítélték; a cég ügyvezetõje, Mervó József budapesti szórakozóhelyeivel kapcsolatos ügyleteirõl híresült el. A cég spanyol partnerének, a Sedesának a neve a spanyol sajtóban összefonódott a korrupcióval, az önkormányzati tisztségviselõk lefizetésével, az olcsó szántóföldek milliárdos profitot biztosító átminõsítésével, és a cég magyarországi tevékenysége is megkérdõjelezhetõ.


A fentiek miatt Pátyon népszavazást kezdeményeztünk. A népszavazáson résztvevõ szavazók 2/3-a elutasította a golfvárost, azonban mivel csak a lakosság 43%-a ment el szavazni, a testület a szabályozási tervet elfogadta.


A beruházó által ígért, a negatív hatásokat részben ellensúlyozó fejlesztésekre semmilyen valós garancia nincsen. A beruházó tehermentesítõ elkerülõ utak megépítésének biztosítékául nem kötbérfizetési kötelezettséget stb. vállalt, hanem jelzálogot jegyeztet be egy olyan székesfehérvári ingatlanra, amelynek értéke messze nem fedezi a településrendezési szerzõdésben vállalt munkálatokat. Az önkormányzat által megrendelt, de a beruházó által fizetett értékbecslés merõben spekulatív feltételezésekre épít, és figyelmen kívül hagyja a szóban forgó terület nyilvánvaló jellemzõit. A felajánlott ingatlan egy legelõ besorolású lápos terület, amelyen többek közt szennyvíztisztító telep és több út is található. Tekintettel a nagymértékû értékaránytalanságra Tollner József, pátyi képviselõ hûtlen kezelés gyanúja miatt ügyészségi feljelentést tett.


A golfterülethez és a Grupo Milton egyéb pátyi érdekeltségeihez szükséges beruházásokra (elkerülõ utak) vonatkozóan a pátyi önkormányzat ráadásul két ízben kötött szerzõdést: a Grupo Milton a 2010. március 30-án aláírt településrendezési szerzõdésben 10 millió euró összegben vállalt út- és közmûépítést, ugyanakkor egy vélhetõen mindmáig érvényben levõ szerzõdés értelmében a pátyi iparterületen érdekeltséggel rendelkezõ Evern Invest Hungary Ingatlanforgalmazó Kft. már 2008-ban vállalta, hogy kizárólag saját költségére tervezteti és építteti meg ezen utak jelentõs részét. Mivel az Evern Investtel kötött szerzõdésben foglalt kötelezettségvállalásokat az önkormányzat teljesítette, a települést ért kár kb. 1,5-2 milliárd forint. Tollner József ezt is jelezte az ügyészségnek.


A beruházás elõkészítése során felmerült nyilvánvaló törvénytelenségekre Dr. Fülöp Sándor, a Jövõ Nemzedékek Országgyûlési Biztosa is felhívta a figyelmet. Az általa összeállított alkotmánybírósági beadvány szerint 11 alkalommal történt jogszabálysértés az eljárás során.


A „zöld ombudsman” állásfoglalását a képviselõ-testület figyelmen kívül hagyta – csakúgy mint a Pátyon és a Zsámbéki-medencében élõk hangos tiltakozását, a több száz lakossági beadványt, illetve a problémákat soroló szakhatósági véleményeket.


Jelen levelünkkel kérjük a tisztelt elszámoltatási kormánybiztos urat, hogy a törvényesség helyreállítását, a termõföldek spekulatív céllal történõ átminõsítésének megelõzését elõsegíteni szíveskedjen.


Mivel a demokrácia egyik feltétele a nyilvánosság, kérjük, hogy támogassa azon törekvésünket, hogy a pátyi ingatlanpanama ügye nyilvánosságot kapjon, illetve minél elõbb sor kerüljön az ügy kivizsgálására – mielõtt visszafordíthatatlanul sérülne a budapesti agglomeráció részét képezõ, zöldfelületekben gazdag, falusias jellegét õrzõ Zsámbéki-medence.


Tisztelettel:


Páty nem Eladó Civil Összefogás / azaz Páty, Telki és a Zsámbéki-medence civiljei"

(Kuruc.info)


.............................................







http://kuruc.info/r/4/61537/









2010-06-19. 20:01





Legkevesebb öten - köztük két kislány - meghaltak egy NATO-légicsapás után Afganisztán keleti részén szombaton - közölték helyi rendõrségi és kórházi források.

Khost tartomány egyik egészségügyi illetékese az AFP hírügynökségnek azt mondta: öt holttest érkezett közkórházukba, köztük van egy hét- és egy nyolcéves kislány is, egy 14 éves fiú pedig megsérült.

A katonai akcióban 38 tálib halt meg a civilek mellett.

Az afgán belügyminisztérium és a NATO-illetékesei egyelõre nem erõsítették meg a légicsapás hírét, késõbbre ígértek tájékoztatást.

(FH)



.......................
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/ujabb-gyerek-aldozatok-afganisztanban.html

"..
Elõzõ nap a NATO-erõk bombázásában halt meg hat civil, köztük két gyerek Kelet-Afganisztánban."




.................................

"http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20610/minden_masodik_misszios_afganisztanban_szolgal.html

"Hende Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar misszió létszáma kétszáz fõvel nõ, vagyis a külföldön szolgáló katonáinknak több mint ötven százaléka Afganisztánban tevékenykedik majd. A magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) megerõsítéséhez viszont szükség lenne a katonai táborunk bõvítésére, amelyhez állami földet kell kisajátítani a bázisunk szomszédságában. A tárcavezetõ mindehhez az afgán védelmi miniszter közbenjárását kérte.
"

http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20610/minden_masodik_misszios_afganisztanban_szolgal.html


Minden második missziós Afganisztánban szolgál majd









2010.06.20. 07:06 / hm.gov.hu




















Vizsgálatot indított dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a szocialista tárcavezetés idején történt hiányos elõkészítõ munka miatt. Az Afganisztánban tartózkodó miniszter erõn felül teljesítõ katonákkal találkozott, de a misszió ellátásában jócskán tapasztalt hiányosságokat.

Az Afganisztánban tartózkodó honvédelmi miniszter a misszió ellátásában hiányosságokat tapasztalt, ezért, a honvéd vezérkar fõnökével egyetértésben, vizsgálatot indított a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség érintett szervezeteinél.


Hende Csaba honvédelmi miniszter közel tíz találkozót és tárgyalást bonyolított le az elmúlt napokban Kabulban. Katonai tiszteletadással fogadta Abdul Rahim Wardak az afgán kormány védelmi minisztere, aki közölte: az idei év nagyon fontos az afgán nép számára, hiszen õsszel választásokat tartanak az ázsiai országban, és ennek biztosítása érdekében széles hadmûvelet indul a NATO részérõl a déli Kandahar tartományban. A magyarok segítsége pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Afganisztán irányítását az afgánok vehessék át. Megjegyezte: az Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA) a tervek szerint október végére elérheti a 134 ezer fõs létszámot.


Hende Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar misszió létszáma kétszáz fõvel nõ, vagyis a külföldön szolgáló katonáinknak több mint ötven százaléka Afganisztánban tevékenykedik majd. A magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) megerõsítéséhez viszont szükség lenne a katonai táborunk bõvítésére, amelyhez állami földet kell kisajátítani a bázisunk szomszédságában. A tárcavezetõ mindehhez az afgán védelmi miniszter közbenjárását kérte.


A magyar miniszter ezt követõen meglátogatta a honvédség úgynevezett logisztikai mentor csoportját, ahol meghallgatta Sári Gábor alezredes beszámolóját. Mint kiderült, az afgán nemzeti erõket autóvezetésre, karbantartásra, fõzésre, ellátás-raktározásra felkészítõ csoportnak az elõzõ honvédelmi vezetés hiányos elõkészítõ munkája miatt számos esetben a bázisukat vezetõ németek segítségét kellett kérni a munkájuk elvégzéséhez. A technikai egyezmény ugyanis nem tükrözte a helyi állapotokat. A munkájuk beindításához a németektõl kellett például jármûveket, tolmácsokat kérniük a magyar logisztikusoknak, mert nem érkeztek meg hozzájuk a megígért páncélozott terepjárók.


További cikkek a honvédelmi miniszter afganisztáni útjáról:
Romlik a biztonsági helyzet Afganisztánban
Megbeszélés a védelmi miniszterrel

Közszolgálati egyetem alapítását tervezik
OMLT: tanácsadás az önálló Afganisztán megteremtéséért
A biztonság a legfontosabb
Afganisztánban a honvédelmi miniszter



......................................



http://kuruc.info/r/4/61544/









010-06-20. 10:25


Amerikai-izraeli hadihajók tartanak Irán felé(?)




"A pénteki nap folyamán – jórészt még az éj leple alatt – 11 amerikai, valamint egy izraeli hadihajó haladt át a Szuezi-csatornán. Közöttük van a Harry S. Trumanról elnevezett repülõgéphordozó anyahajó is. Több órán keresztül felfüggesztették a közlekedést a csatornán, sõt, még a halászati tevékenységet is korlátozták, hogy semmi ne akadályozza a hadihajók útját. A hadiflotta jelenleg a Vörös-tengeren halad, és minden bizonnyal az Arab-öböl irányába tart.




Mindeközben egyes hírek szerint számos egyiptomi politikus nemtetszését fejezte ki, amiért a kormány átengedte a nyilvánvalóan Irán ellen készülõdõ amerikai-izraeli hadiflottát a csatornán. Ugyanakkor a kairói rezsimnek jogi lehetõsége sem lett volna a hadihajók áthaladását megtiltani: a még 1888 márciusában megkötött, és máig érvényes (!) konstantinápolyi megegyezés értelmében Egyiptomnak kötelessége átengedni minden hajót – legyen az kereskedelmi, utasszállító, vagy éppen hadihajó – a Szuezi-csatornán. (Legfeljebb az Egyiptommal hadban álló országoknak lehetne megtiltani az áthaladást.) De persze a jog édeskeveset számít a cionisták „új világrendjében”.
A Mubarak-rendszer egyébként is Izrael és Amerika csatlósa, és nem túlzás azt állítani, hogy az arab-muzulmán érdekeket teljes mértékben alárendeli a cionisták világuralmi törekvéseinek.

Ugyanakkor viszont – a konstantinápolyi szerzõdés elõírásainak megfelelõen – ha perzsa hajók érkeznek a csatornához, azoknak is lehetõvé kell tenni az áthaladást.

Márpedig az izraeli blokád alatt álló Gázai- övezet lakóinak segélyeket szállító iráni hajók haladnak a Vörös-tengeren a Szuezi-csatorna irányába: az egyik még június 13-án indult útnak, a másik pedig június 18-án hagyta el a perzsa állam partjait.

Ugyanakkor egyes információk szerint az egyik iráni segélyhajó nem Iránból, hanem Isztambulból indult el a Gázai-övezet irányába.



Szimbolikus pillanat lesz, amikor az egy (vagy két) iráni, élelmiszereket, gyógyszereket, építõanyagokat szállító hajó elhalad majd a Vörös-tengeren a legmodernebb gyilkoló eszközökkel felszerelkezett izraeli-amerikai hadiflotta mellett. A „különös találkozás” a Vörös-tengeren várhatóan a mai vagy a holnapi napon bekövetkezik."



Perge Ottó – Infowars nyomán

...............................................






http://globusz.net/node/4434?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+globusz+%28globusz.net+-+Cikkek+a+nagyvil%C3%A1gb%C3%B3l%29


Moszkva Berlinben próbálja felpuhítani az uniós álláspontot


ara-kovacs, sz, 2010/06/09 - 06:02




Rosszijszkaja Gazeta



Moszkva, ha nem tudott elõrelépést elérni az általa követett célok ügyében a közvetlen EU-Oroszország tárgyalásokon – mint amilyen a nemrég Rosztovban tartott, magas szintû fórum is volt –, akkor egyenként próbálja megnyerni az Unió befolyásos államait, ekként lazítva fel az elutasító közös álláspontot. Dmitrij Medvegyev mostani berlini tárgyalásai is ezt igazolják.


Az elnök azzal a céllal érkezett a német fõvárosba, hogy Angela Merkel kancellárral áttekintse a legtöbb olyan problémát, melynek megoldásához a Kremlnek számos érdeke fûzõdik – írja az orosz napilap. Medvegyev szeretné elérni, hogy a német és orosz álláspontban ne legyenek feltûnõ ellentétek a következõ és igen fontosnak ígérkezõ G20 csúcson. Ennek feladata lesz rendet teremteni a pénzpiacokon.


A két vezetõ emlékeztetõt írt alá arról is, hogy támogatják egy uniós és orosz, miniszteri szintû vegyesbizottság létrehozását a közös biztonsági kérdések megvitatására, ami egyben lefektetne néhány alapszabályt is, melyekkel az elõre nem látható polgári vagy katonai kríziseket közösen kezelni tudnák. Mint ismeretes, Moszkva már egy ideje szorgalmazza a „közös” európai térség egységes biztonságpolitikai kezelését, ami elõl az Unió eddig érthetõ módon elzárkózott.


Bár az oroszokkal szemben fennálló uniós vízumkényszer feloldása nem egyedül a németeken múlik, Merkel azonban megtette orosz kollégájának azt a gesztust, hogy beismerte: nem Németország gördít akadályt ennek megvalósulása elé, hanem néhány, meg nem nevezett, de Oroszországgal szomszédos uniós tagállam.


Medvegyev megjegyezte: Oroszország eddig is mindent megtett, hogy az uniós elvárásoknak megfeleljen, modernizálta a határellenõrzést, és már a biometrikus útlevelek bevezetése is folyamatban van.





Ország: Oroszország, Németország (NSZK)
.......................
http://www.hir24.hu/kulfold/85561/medvegyev-nem-zarhato-ki-az-euro-osszeomlasa.html

2010. június 19. szombat




Medvegyev: nem zárható ki az euró összeomlása














Megjelent: 2010.06.18. 07:56
Frissítve: 2010.06.18. 08:46


Dimitrij Medvegyev orosz államfõ a Wall Street Journal címû amerikai lapnak úgy nyilatkozott, nem lehet teljesen kizárni az euró összeomlását az euróövezet országainak adósságválsága miatt.



© AFP


Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy eddig ez a veszély még nem fenyegetett.


Az orosz államfõ reményét fejezte ki, hogy az euró, illetve a gazdaság alátámasztására hozott intézkedések eredményeket hoznak, mert Európa stabilitása Oroszország érdeke is.


Medvegyev beszélt az Irán elleni ENSZ-szankciókról is, mint mondta: az intézkedések elég szigorúak, és a nemzetközi közösséggel való együttmûködésre sarkallhatják az iráni vezetést. Az elnök ugyanakkor kritizálta az Egyesült Államokat, illetve az Európai Uniót amiatt, hogy külön büntetõintézkedéseket is életbe léptettek Teheránnal szemben.









Forrás: Bloomberg/WSJ





............................
http://www.mfor.hu/cikkek/Ukrajna_nem_adja_a_Naftogazt__hacsak_nem_a_Deli_Aramlat_fejeben.html


Ukrajna nem adja a Naftogazt, hacsak nem a Déli Áramlat fejében


2010. május 14. péntek 14:44:59


Moszkvában lezajlott az elsõ megbeszélés a Gazprom és az ukrán Naftogaz egyesítésére tett orosz javaslatról, de közben az ukrán vezetés minden szinten hangsúlyozza, hogy szeretné megõrizni az ellenõrzést a Naftogaz felett - jelentette a Kommerszant címû lap pénteken.


hirdetés


A lap szakértõket idézve azt írta, hogy a Naftogaz "lenyeléséhez" Kijev csak abban az esetben járulhat hozzá, ha Moszkva lemond a Déli Áramlatról. A két monopólium vagyonából, illetve bevételébõl kiindulva csakis az jöhet számításba, hogy a Gazprom bekebelezi a jóval kisebb Naftogazt. Az ukrán fél azonban azt javasolja, hogy az új társaságba az orosz fél vigyen be több lelõhelyet, Ukrajna pedig a vezetékrendszerét. Kijev csakis abban az esetben hajlandó az egyezségre, ha megõrzi a gazdasági fejlõdésében jelentõs szerepet játszó, területén lévõ vagyontárgyak feletti ellenõrzést - mondta el több illetékes.


Az egyesítés gondolatát Vlagyimir Putyin orosz kormányfõ vetette fel április 9-én Szocsiban. A Naftogaz értéke azonban a Gazproménak alig 8 százalékát teszi ki. Mindeddig Putyin javaslatát nem követte konkrétum, de csütörtökön Jurij Bojko ukrán fûtõanyag-ipari és energetikai miniszter Moszkvában Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgatóval tárgyalt, és az egyesítés alternatívájaként javasolta, hogy a két ország térjen vissza a gázszállítási rendszer korszerûsítésének kérdéséhez.


A Kommerszant az ukrán energetikai minisztériumból úgy értesült, hogy errõl Kijevnek júniusig kell javaslatot terjesztenie az EU és Oroszország elé. Nikola Azarov ukrán miniszterelnök szerint három finanszírozási változatot vettek fontolóra: hosszú lejáratú, elfogadható hitelek orosz és nyugati bankoktól, vagy a Gazpromtól és nyugati energetikai társaságoktól, s végül konzorcium alapítása, amelynek alaptõkéjét a résztvevõk biztosítják. Viktor Janukovics elnök a költségeket 600-700 millió dollárra becsülte.



Miller azonban az ukrajnai vezetékrendszer korszerûsítésénél átfogóbbnak nevezte Putyin javaslatát, mivel annak megvalósulása biztonságos alapokra helyezné Európa gázellátását. Célzott arra is, hogy a vezetékrendszer csak addig érték, amíg van benne gáz. Moszkva ugyanis nélkülözni tudja az ukrán vezetékrendszert, amint 2015-re megépül a - Magyarországon is áthaladó - Déli Áramlat gázvezeték. Ez utóbbi építésérõl - ezt többször hangsúlyozta többek között Alekszej Miller is -, Moszkva nem tesz le az orosz-ukrán kapcsolatok javulása ellenére sem.


Janukovics elnök a Déli Áramlat említésére úgy reagált, hogy ha ez nyomásgyakorlás, akkor megértették, és ha konkurenciaharc, akkor állnak elébe. Ennek ellenére Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis amerikai elemzõ cég vezetõje a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte: Ukrajna csak akkor járul hozzá a Gazprom és a Naftogaz egyesüléséhez, ha a Gazprom lemond a Déli Áramlatról. Ellenkezõ esetben a lépés csak az ukrán piac egy részének átadását jelentené, és nem járna elõnnyel Ukrajna számára. Egy kijevi elemzõ viszont arra hívta fel a lap figyelmét, hogy a Naftogaz - a legnagyobb ukrajnai adófizetõ - tavaly 3,5 milliárd dollárt fizetett a költségvetésbe, és az egyesüléssel ez csökkenne, de a nem egyenjogú egyesülés devalválná az ukrajnai hatalmat is. A lap szerint a tárgyalás Dmitrij Medvegyev orosz államfõ május 17-18-i elsõ hivatalos ukrajnai látogatása során folytatódhat.


.............................




http://www.echotv.hu/kulfold/szivarognak_vissza_az_uzbegek_.html

"Iszlam Karimov üzbég elnök szombaton, a hivatalos biskeki álláspontot visszhangozva "külsõ" elemeket vádolt meg az etnikai villongások szításával. "Sem az üzbégek, sem a kirgizek nem felelõsek" - idézte szavait az Uza üzbég hírügynökség. "Ezeket a felforgató cselekményeket kívülrõl szervezték és irányították azzal a céllal, hogy belerángassák Üzbegisztánt a viszályba" - vélekedett az üzbég elnök. "



2010-06-19

Szivárognak vissza az üzbégek


Mintegy 4 és fél ezer menekült tért vissza az elmúlt napokban Üzbegisztánból Kirgizisztánba, olyan emberek, akik a Kirgizisztán déli részén lezajlott tömeges etnikai villongások idején hagyták el lakóhelyüket, és kerestek menedéket a szomszédos közép-ázsiai országban - közölte szombaton a kirgiz határõrség sajtóosztálya.
A közlemény szerint jelenleg "stabil és nyugodt" a helyzet a kirgiz-üzbég határon.

Különbözõ becslések szerint 40-100 ezer ember menekült Üzbegisztánba a dél-kirgizisztáni Os városában és a szomszédos dzsalalábádi megyében június 11-re virradóra kirobbant etnikai összecsapások után, többségükben kirgiz állampolgárságú, üzbég nemzetiségû nõk, gyerekek és idõs emberek. Az elmúlt két-három napban a helyzet kezdett normálissá válni a déli országrészben, az ellenõrzés csaknem teljesen a hadsereg, a rendvédelmi erõk és az önkéntes polgárõr osztagok kezébe került. Osban és Dzsalalábádban továbbra is érvényben van a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom.

Robert Blake, dél- és közép-ázsiai ügyekben illetékes amerikai államtitkár-helyettes, aki pénteken látogatást tett az üzbég területen lévõ menekülttáborokban, humanitárius katasztrófának minõsítette a látottakat. Blake szombaton Kirgizisztánba érkezett, ahol találkozni fog az ideiglenes kirgiz politikai vezetéssel, és látogatást tesz a forrongó déli területeken. A biskeki kormány szerint legalább 2 ezer üzbég és kirgiz halálos áldozata lehet a múlt heti etnikai erõszaknak. Az ENSZ 1 millióra becsüli a viszály által érintett lakosság számát.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a tárca honlapján arról írt, hogy az áprilisban megbuktatott korábbi kirgiz elnök, Kurmanbek Bakijev állhat a nemzetiségi villongás hátterében. Clinton szerint komolyan kell venni azokat a véleményeket, hogy Bakijev hívei bujtogattak erõszakra. A megbuktatott kirgiz elnök, aki Fehéroroszországban talált menedéket, tagadta, hogy köze lenne a véres eseményekhez.

Az Egyesült Államok és Oroszország, melyek egyaránt tartanak fenn légi támaszpontokat Kirgizisztánban, attól tartanak, hogy a nyugtalanság átterjedhet az Afganisztántól északra fekvõ más szovjet utódköztársaságokra is.

Iszlam Karimov üzbég elnök szombaton, a hivatalos biskeki álláspontot visszhangozva "külsõ" elemeket vádolt meg az etnikai villongások szításával. "Sem az üzbégek, sem a kirgizek nem felelõsek" - idézte szavait az Uza üzbég hírügynökség. "Ezeket a felforgató cselekményeket kívülrõl szervezték és irányították azzal a céllal, hogy belerángassák Üzbegisztánt a viszályba" - vélekedett az üzbég elnök.

MTI

........
http://www.mno.hu/portal/720101

Üzbégek tértek vissza Kirgizisztánba
2010. június 19. 18:33



MNO - BL
Orosz csapatok védhetik Kirgizisztán stratégiai pontjait. Errõl a közép-ázsiai ország átmeneti kormányfõje beszélt. Közben az etnikai harcok elõl a szomszédos országokba menekült üzbégek egy része visszatért otthonába. A harcoknak akár kétezer halálos áldozata is lehet.

• Kirgizisztánban tízszer több is lehet a halálos áldozatok száma

Közel egymillió ember mindennapi életét, megélhetését érinti a kirgizisztáni etnikai konfliktus. 400 ezren – többségükben üzbég lakosok – a zavargások és gyilkosságok miatt átmenekültek a kirgiz-üzbég határ túloldalára. A menekültek elhelyezése mindkét államnak hatalmas problémát okoz.

Az ENSZ 71 millió dolláros segély küldésérõl döntött a kirgiz menekülttáborok számára. Üzbegisztán a bejelentés után jelezte, hogy õk is hasonló támogatást igényelnek a világszervezettõl. A táborokban ugyanis az élelmiszer- és az ivóvíz-utánpótlás is akadozik. A helyzet feltérképezésére pénteken Üzbegisztánba, szombaton Kirgizisztánba látogatott az amerikai külügyminiszter-helyettes. Robert Blake a tapasztaltak alapján humanitárius válságról beszélt.

Kirgizisztán forrongó déli területein kampányolt pénteken az átmeneti kirgiz kormány vezetõje. Fegyveres testõrei körében Roza Otunbajeva békére szólította fel Os város lakosait, és azt ígérte, hogy a kormány helyreállítja a tavaszi, illetve a mostani zavargások által felkavart régiót. Osban tankok állomásoznak, de a kormányfõ megemlítette, hogy Moszkvától csapatokat kértek a víztározók és a erõmûvek védelmére. A hírt a Kreml szóvivõje egyelõre nem erõsítette meg.

A kirgiz és az amerikai kormány az áprilisban elûzött államfõ, Kurmanbek Bakijevet gyanítja a zavargások mögött. Szerintük a magát jelenleg Fehéroroszországban meghúzó vezetõ emberi etnikai feszültséget gerjesztenek, hogy visszatérésüket elõkészítsék. Bakijev sikkasztás miatt körözött fia eközben Nagy-Britanniától kért menedékjogot."

(hírTV)


MTI/Menedzsment Fórum